1866-ban, 150 évvel ezelőtt nyílt meg Budapesten a Pesti Állatkert. Az ott bemutatott állatok egy részét vásárlás révén szerezték be. Ugyan a schönbrunni állatkertből (Rejtő Jenő Wendriner Aladár oroszlánjának mintájára) oroszlánt nem kaptak, de több más példányt császári-királyi állat- és vadaskertekből szállítottak Pestre.

Ahogy egyik korábbi cikkünkben is olvasható volt, a feltalálók számos nehézséggel küzdöttek találmányaik elismertetése során. Ezen a héten azt mutatjuk be, milyen kifogásokkal éltek Bíró József László leghíresebb találmányával szemben Magyarországon a szabadalmaztatási eljárás során.

A XIX. századi magyar politikusok közül sokan származásukból és/vagy tanulmányaikból adódóan több nyelven is beszéltek. Kossuth Lajos életrajzából kiderül, hogy az iskolában németül, a börtönben angolul, az emigrációban törökül és olaszul tanult. Ezúttal hagyatékának török vonatkozású emlékeit mutatjuk be, amelyek részint saját, részint emigránstársai nyelvtanulását kívánták elősegíteni.

A 490 éve, 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csata az egyik legismertebb esemény a Magyar Királyság történelmében. A történészek évtizedek óta próbálják kideríteni, pontosan mi is történt azon a nyári délutánon, mi volt az előzménye és a következménye a csatának. Csak szakmai körökben ismert azonban, hogy a mohácsi csata, Európában szokatlan módon, a 18–19. században a magyar levéltári rendezés egyik határköve is lett. A magyarországi levéltárak Mohács előtti gyűjteményei ma az intézmények legértékesebb, legféltettebb darabjait rejtik.