Szabályrendeletek
A szabályrendelet (statútum) az önkormányzati közösségek által saját maguk számára, illetve saját tagjaik és területükre vonatkozó jogszabályok. Az autonómia, az önkormányzati jog egyik leglényegesebb alkotóeleme a szabályalkotó jog (jus statuendi) volt. A szabályozó jog szükségszerű következménye volt a középkor partikuláris jogrendszerének, mely nem csak a törvény előtti egyenlőséget, sem az egységes jogot nem ismerte. Magyarországon a középkor utolsó századában fejlődött ki. Bár nálunk – szemben a nyugat-európai jogi partikularizmussal – az országos jog mindig megelőzte a helyi jogot, mégis 1848 előtt nagyon jelentős mértékű volt a jogalkotási decentralizáció. A mindennapi életre való kihatása miatt fontossága sok esetben versenyezett a király és az országgyűlés jogalkotásával. 1848 után megszüntették a különleges jogállami területek eltérő közigazgatását. A jász-kun kerületeket, a székely-és szász székeket vármegyékké szervezték át. Horvátországgal megkötötték a kiegyezést, amely alapján a horvát országgyűlés törvényalkotási jogot kapott. Fiume szabad város és kerületének statútumalkotási joga viszont megmaradt. Ezután az országos jogon belül, az ún. köztörvényhatóságoknak, (köztörvényhatósági joggal felruházott városoknak és megyéknek), valamint minden községnek lett alkotmányos joga, hogy “önkormányzati hatáskörének korlátai között kötelező szabályokat alkosson.” (1870:42. tc. 2, 5. §-ok, 1871:22. tc. 29. §) A szabályrendelet-alkotásnak a törvény két formáját engedélyezte: A megyei és a törvényhatósági jogi városoké köz-vagy helyi érdekekre vonatkozhatott, míg a községi szabályrendelet-alkotás csak helyi érdekű lehetett. (1886:22. tc.) A törvényhatóságok szabályrendeleteit a törvényhatósági bizottság alkotta meg. Az általuk alkotott szabályok három irányban szabályozták a helyi viszonyokat: a) azok az ügyek, amelyeket a törvényhatóság köteles szabályozni, b) azok az ügyek, a melyek a törvény és az állandó gyakorlat szerint a törvényhatóság jogköre alá tartoztak, c) azok az ügyek, amelyek törvény vagy rendelet hiányában a törvényhatóság által is szabályozhatók. A községek is megkapták a szabályrendelet-alkotási jogot, a hatáskörükbe tartozó tárgyak vonatkozásában. (1871:18. tc. (Forrás: http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/szabalyrendelet.htm)
Szabályrendelet Esztergom szabad királyi város szervezetéről, 1895
MNL KEML V.3.b.
Esztergom rendezett tanácsú szabad királyi város Tanácsának iratai
Nyugdíjszabályzat Esztergom sz. kir. városnál alkalmazott egyének, illetve özvegyeik és árváik ellátásáról, 1899
MNL KEML V.2.b. Esztergom Város Tanácsának (1930-tól polgármesterének) külön gyűjtött iratai. Szabályrendeletek
Esztergom rend. tan. szab. kir. város húsvágási szabályrendelete, 1901
MNL KEML V.2.b. Esztergom Város Tanácsának (1930-tól polgármesterének) külön gyűjtött iratai. Szabályrendeletek
Esztergom szab. kir.rend. tan.város szabályzata és díjjegyzéke a (...) kövezetvámról, 1912
MNL KEML V.2.b. Esztergom Város Tanácsának (1930-tól polgármesterének) külön gyűjtött iratai. Szabályrendeletek