Forradalmi hatalomátvétel
A megyében október 27. és november 2. között alakultak meg az alulról önszerveződő forradalmi tanácsok, ideiglenes, majd végleges nemzeti tanácsok.
Október 27-én újabb tragikus halálesetek történtek. Délután tatabányai és oroszlányi bányász fiatalok teherautón a baji laktanyához hajtottak, hogy fegyvereket kérjenek, és a fővárosba menjenek harcolni de a páncélos laktanya ügyeletes tisztje azonban elzavarta őket. A teherautó megfordult, s távozni akartak, ám ekkor gépágyúval rájuk lőttek. Az ügyeletes tiszt állítólag a mentés helyett a fogdába vitette a sérülteket is, így nyolc halálos áldozatból többen a fogdán véreztek el. A 8 fiatalt hősi halottként, katonai díszpompával október 31-én temették el Tatabányán. A búcsúztató beszédet Mazalin György mondta a Forradalmi Munkás- és Katonatanács nevében.
Október 28-án a megye szinte minden nagyobb településén átvették a hatalmat az új, forradalmi szervezetek. Tatabányán délelőtt az üzemek (ideiglenes) munkástanácsainak küldöttei a Népházban tartott tanácskozásukon 16 pontos követelés-csomagot fogalmaztak meg, amelyet a kormányhoz eljuttattak, és annak elfogadásától, illetve végrehajtásától tették függővé a munka felvételét. A gyűlés végén megválasztották a városi munkás- és katonatanácsot.
Dorogon a fegyverekkel is rendelkező párt- és szakszervezeti funkcionáriusok községi munkástanácsot hoztak létre, ami óriási felzúdulást váltott ki. Tömegtüntetés kerekedett, s rövidesen felrobbantották a kultúrház előtt magasodó szovjet emlékművet. A 3 ezer főnyi tüntető ezután a rendőrséghez, majd a járási pártbizottsághoz vonult. A bent rekedt pártvezetők kimentésére Esztergomból, a hadosztálytól küldtek egy teherautónyi katonát. A kiérkező Horgosi Dezső százados azt javasolta a tüntetőknek, hogy ő maga bírja távozásra a pártbizottságon tartózkodókat, s szabad felhasználásra átadja az épületet. A funkcionáriusok a szorult helyzetben elfogadták a menekülési lehetőséget, s a katonák rövidesen megkezdték a pártbizottságon és a szabadságharcos szövetség irodáiban felhalmozott fegyverek teherautóra rakodását. A tömeg személyi motozás után engedte csak autóra szállni a járási pártvezetőket, akiket aztán a hadosztály-parancsnokságon helyzetek el.
Csolnokon megegyezés született az éhségsztrájkolókkal: az IM ígéretet tett arra, hogy a táborba mihamarább kiszáll egy ügyészségi csoport, amely megkezdi a szabadítást.
Tatabányán október 28-án 17 órakor kezdődött a Népházban a nagygyűlés, amelyen előbb egy választmányt alakítottak, majd ennek kebeléből választották meg a Forradalmi Munkás- és Katona Tanácsot. Elnöke Horváth Endre, titkára Klébert Márton, sajtófelelőse Tima Endre, a Nemzetőrség parancsnoka pedig Szabó Viktor lett. Dorogon a község küldöttei 23 tagú ideiglenes nemzeti bizottságot választottak. A testület még a nap folyamán beköltözött a községházára, majd első ülésén Tasnádi Istvánt választotta elnökévé.
November 1-jén délelőtt a megye járásainak, városainak küldöttei megválasztották a Komárom Megyei Nemzeti Tanácsot, s annak ideiglenes vezetőségét. A Komárom Megyei Figyelő beszámolója szerint a nemzeti tanács ideiglenes vezetőségében Horváth Endre vájárt választották elnökké, titkárrá pedig dr. Klébert Márton orvost. A városok és megyék küldöttei aztán november 3-án választották meg a dr. Mészáros Gábor elnökölte tatabányai gyűlésen a végleges megyei nemzeti tanácsot, s annak intéző bizottságát.
November első napjaiban minden az élet normalizálódása irányába mutatott. 2-án Tatabányán is megkezdődött a nagyobb volumenű széntermelés. A Dorogi Szénbányászati Tröszt (Ideiglenes) Központi Munkástanácsa - tekintettel a „forradalom teljes győzelmére” - ugyancsak határozatot hozott a sztrájk megszüntetéséről. Másnap a tokod-altárói nagygyűlésen a munka november 5-i felvétele mellett döntöttek a munkástanácsok képviselői.
