Tata, igen régi nevezetes magyar m[egyei]? v[áros], Komárom az uj rendez szer[int] Esztergom v[ár]megyében, Komáromtól délkeletfelé 1 9/16 Győrtől 3 9/16 Budapesttől délnyugotnak 4 8/16 Neszmélytől délnek 15/16 állomásnyira, az északi sarkemelkedés 47° 38´ 44˝ alatt. Utolsó postája Neszmély, hova az uradalom fiókpóstát tartván, a körülfekvő vidék levelezéseit is könnyiti. 15,290 holdra terjedő nagy határát körülveszik délről Kocs, nyugotról grébicsi puszta, Naszály és Szomód, északról Szomód, Ágostyán és Baj, keletről Puszta-Sz[ent]-György, nagy és kis Tagyos. Erdeje nincs legelője kevés, réte a várostól északnyugotnak sok; határa általában kevés emelkedésekkel sik csupán a Naszály felé eső rész dombosabb, hol szőlőhegyek foglalnak helyet nagyobb kiterjedésben, másik kisebb szőlőhegye a felső-grébicsi határszélben lévén, ez igen jó bort terem. A város 3 részből áll: Tatából, Váraljából és Tóvárosból, mindenik külön tanácscsal lévén ellátva. Maga Tata egy különálló s több hajlatokat képező magasabban emelkedett dombon fekszik, alatta mindenfelé elterjedő márványréteg felett, többi részek alatta terülvén el. Legemelkedettebb pontja e dombnak a kalvária, az ugynevezett Sz[ent] Jánoshegy, honnan észak és keletre keskeny rónán túl a Vértes erdő koszorús bérczei zárják a dél és nyugotnak végetlenig nyiló láthatárt. Kedves haza ez népének, mert áldott és kellemes, s a nép hite szerint is legszebb a megyében. Az egész határkiterjedésből Tatára esik 11,900, Váraljára 850, Tóvárosra 2540 hold. A tulajdonképeni Tata déli részét teszi a városnak, urbéri hely; közepe a Váralja, északi része Tóváros. A váraljaiak földesúri udvartelkeken lakó zsellérek, szolgálati tartozásaikat, jelenleg szerződés mellett pénzűl váltják meg. Van itt uradalmi gazdaság, birka és szarvas marha tenyésztés, Tatában 2, Tóvároson 1 téglakemencze. Tatában darázskő – s a Sz[ent] János hegy alatt kisebb rétegekben törő márványkőbánya, s márványkő-simitás és faragás, egy nagyszerű sör és pálinkaház, Tóvároson egy kisebb pálinkaház, mellyekben kemény élesztő is készittetik, melly különös jóságáról hires és Budára s Pestre is hordatik. Fő figyelmet érdemelnek Tatának vizei. Tata és Tóváros közt terül el a 600 holdnál többet magában foglaló, nyúgotról keletnek tojásdad kerekségű tatai nagy tó, mellynek tengerfeletti állása 180 láb. E tó 1730-ik s következő években gr[óf] Eszterházy Jósef által épitett nagy töltés által nyerteni mostani formáját. 1821-ben egy költséges és a tudomány ujabb szabálya szerint készitett fenékzugóval láttatván el, mellyen annak vizei egészen leeresztethetvén, a tónak tökéletes kihalászása lehetővé tétetik. Ezen tó minden 3-ik évben halásztatván, ad 1000–1200 mázsa halat, leginkább pontyot, de csukát, kárászt, sügert, sőr czompót is. A tett próbák szerint szépen tenyésznek a tok és harcsa is; legutóbb 1847-ik évi decemb. 1-én halásztatott ki. Ezen tónak nyugoti partján áll a vár. A tó keleti része, hol a gallai ér beleszakad, nádas rét, melly a baji határra is kiterjed. Ezen nagy tó veszi fel általában a vidék majd minden kisebb nagyobb vizeit. Legnevezetesebb forrása van azonban épen a vár tövében, hol emberkarnyi vastagságban buzog fel a kristály víz. Nevezetesek még az urasági angol kertben lévő források, mellyek a természettől ugy is regényes szépséggel megáldott kertet kristály vizökkel keresztül hasogatva, még kedvesebbé teszik. Fekszik pedig a kert a tóvárosi részen, a város északkeleti szomszédságában. A források egyike, melly emberderéknyi vastagságban lövelli melegen buzgó vizét ki, s melly az általa alakitott tavacskával a kert legregényesb részét teszi ki, néhány ölnyire mindjárt egy kétkerekű malom gépeit hozza mozgásba. A kert nevezetességeit szaporitják még a Cseketó, melly mintegy 30 holdnyi kiterjedésű s a kerti forrásokból veszi táplálékát, jelenleg mintegy 80–100 darabból álló hattyú seregnek laktanyául szolgál, mellyek télre, midőn a Cseketó befagy, annak szomszédságában lévő melegforrású tavacskába rakatnak át. Egyébiránt van még a kertben egy mesterséggel készült váromladék (ruina), fördőház, pokolnak nevezett grotta, melly mellett mesterséges sziklákon leeső zuhatagot képez a közel forrás vize. A határ Kocs felé eső részében vannak még több tavak; Szakáltó, Tófenék, hármaskuti tó, melly ugyan most már leeresztetvén, kaszálóúl használtatik; mezei tó, városi tó, Grébics felé az asszonytó, melly nagyságára nézve a tatai határban mindjárt a nagy tó után következik. De nevezetesebbek ezeknél a Naszály felé eső rétségen buzgó, ugynevezett fényes források; itt van a hires feneketlen tó is, melly ugyan alig foglal magában 40 négyszögölet, mélysége azonban 9 öl, 2 láb, de kifolyása kevés. Az imént emlitett fényes források száma négy; azoknak mélysége figyelmet érdemlő, tekintve főképen azt, hogy a Duna szine felett nem nagy emelkedéssel, és igy nem nagy esettel biró sikon fakadnak. Van ezenfelül a fényes forrásoktól a naszályi malom felé egy, a feneketlen tóhoz hasonló forrás is, mellynek mélysége 8 öl. Részint a nagy tónak, részint ezen imént emlitett forrásoknak szétömlő vizei, hajdan azon most emlitett sikot, Tatától egész a Dunáig ingoványos posvánnyá alakitották, de a vizeket gr[óf] Eszterházy Jósef, a k[irályi] kincstárral, mint az almási határ akkori birtokosával egyetértve, 1747-ben a hires Mikovinyi mérnök által készitett 2000 ölnél hosszabb, most is Mikovinyi nevét viselő száritó, és egy másik fő-vizvezető csatorna által, ugy a fényes források vizeinek egy másik csatornán Naszály és az almási határban levő romai töltés felé vezetése által lecsapoltatván, több ezer holdakat tett a tatai, tóvárosi, szomódi, naszályi és almási határokban mivelhetőkké, mellyek most szántóföldekül, legnagyobb részt azonban rétekül használtatnak. A kijelelt források, különösen az angol kerti meleg források, mellyeknek hévsége télen nyáron 19–20° áll, és soha nem fagynak be, s Tóvárost erökkel keresztül folyják, olly bőséget okoznak vizdolgában, miszerint bátran el lehet mondani, hogy nincs hazánknak olly vidéke, melly vizet igénylő gyáriparra alkalmatosabb volna, mint épen Tata, hozzájárulván még ehhez olcsó napszám, olcsó élelem, olcsó tüzelő, melly utóbbit a szomszéd helyeken levő szép erdőségek kiméletére, a természet kimerithetlen kőszénrétegekkel is pótolta. Azonban a természet e dús ajándéka még aránylag gyéren van használva. Deszkametsző van Tóvároson 1, malom Tatában és Tóvároson 11, 33 kerékre, kalló pedig 8, 11 kerékre; van ezenkivül 1 fejér cserépedény és bőrgyár.
Lakosainak száma: 12,581, ebből Tatára és Váraljára esik 7681 lélek, u[gy] m[int] 4146 kath[olikus], 12 evang[élikus], 279 ref[ormátus], és 72 zsidó. Tatán a kath[olikus] egyház keletkezésére nézve igen régi, azonban a sors viszontagságai miatt közbejött változatokon menvén át 1719-ben újolag alapittatott; anyakönyveit 1690-től vezeti. A főtemplomon kivül fennáll itt 1751 óta a kegyesszerzetiek temploma, 1821 óta a vár, a kastélybeli és a kalvária-hegyi kápolna. Ezen anyaegyházhoz tartoznak: Tóváros, Baj, alsó-felső Grébics, Billeg, Naszály, és Uj-malom. A ref[ormátus] anyaegyház 1783-tól fogva fenn áll. Van a zsidóknak is synagógájok. A tóvárosi kath. egyházban a kapuczinusok végzik az egyházi szolgálatot; a ref[ormátus] a tatai anyaegyházhoz kebeleztettek,
s Tóvároson gyülekezetök és imaházuk nincs.
A lakosok Tatán és Váralján magyarok, kevés megmagyarosodott némettel, Tóvároson: szinte magyarok kevés, jobbadán megmagyarosodott tótokkal és németekkel keverve. A tatai nép igen csinosan öltözködik, férfiai csaknem általában setétkék ruházatot viselnek; fényes gomb és zsinór azonban divattalan. Bunda ritkaság, ezt még parasztok közt is a szegényebbeknél rendesen ugyan szűr, de még is gyakran köpönyeg váltja fel. Nők viseletében legfeltünőbb a setétszin s kivált az idősbek czifraságra kevésbé, inkább a becsre tekintenek. Főkötő csupán a fiatalabb kézmives nőknél látható, egyebek fejeiket fekete selyem kendővel fülök alatt kontyra csavarva, homlok bokorra kötik. Jelleme a népnek szelid, de magára büszke, többször gyanakodó, gyakran együgyü s ebből nem ritkán eredő hibája a szót nem tartás. Van Tatán urbéri tábla szerint 137 1/8 jobbágytelek, 217 telkes jobbágy, 278 urbéri házas, 117 házatlan zsellér. Váralján 61 nemes-udvar-telki, Tóvároson pedig 433 urbéri haszonbérlő házas zsellér és 70 házatlan. Összesen Tatán és Váralján 123 Tóvároson 32 nemes család.
Kézmivesek száma 1000-en felül megy, s ezek közül legtöbb lakik Tóvároson. Tatán van egy gyógyszertár, úgyszinte Váralján; helyben van egy megyei s uradalmi orvos. Továbbá mind Tatán mint Tóvároson derék piacz, vasárus, posztós, füszeres, vegyes kereskedésből számos boltok. Van mindenik helyütt egy vendégfogadó s egy casinó. Tata hetivásárt kétszer tart: Szerdán és Szombaton, mellyet kivált a vidéki németség nagy számmal látogat. Ugyan e napokon Tóvároson kisebbszerű hetivásárok esnek. Országos vásárok: Húsvét utáni első vasárnap, sz[ent] háromság, János fővétele, és Imre herczeg heteiben esnek, mindig hétfőn barom, – kedden kirakóvásár tartatván. Tóvárosnak csak bucsúja van Porciunkula napkor aug[usztus] 2-kán.
Magának Tatának utczái rendetlenek, s kivált a félrébb esők, mondhatni szükek, ugyanezeken házai többnyire alacsonyak s nádasak; de főbb utczái s kivált piaczkörnyéke jeles, általában cserepes épűleteket mutathat, s köztök egykettő emeletes is találkozik, Tóváros utczái sokkal rendesebbek, szélesek, házai mondhatni általában csinosak, kivált Bajnak és Szőlősnek menő piacz-utczáján; egyéb utczáin különösen szép tekintetet kölcsönöz az egésznek, hogy a házak általában csaknem minden tüzfalra s egy izléssel épitvék, melly tekintetet a számos kézmivesi czimerek is felette emelnek. Tata városa csinját és élénkségét tekintve, ha a dunai mozgalmat s a vár nagyszerűségét elgondoljuk, Komáromnak utána nem áll, hanem tisztaságra azt meghaladván, hasonlít felső Magyarországon Beregszász, sőt Munkács, alsón Gyula, Szabadka csinjához s mozgalmához. Nevezetesebb épületei Tatának, az emelkedett helyen álló roppant kéttornyú kath[olikus] főtemplom, a kegyes szerzetiek szép izléssel épült derék emeletes zárdája, épen a nagytó déli partján legemelkedettebb helyen a városban, igen szép kilátással, nevezetes ennek udvarán egy kút, melly igen mélyen, vastag márványrétegen át, nagy mesterséggel furatott, – vize kimeríthetlen bőségű, s jó italú; forrását a baji Kovácshegy aljában hiszik lenni. A várostól a tóparton az ugynevezett Vaskapu vezet le Váraljára. E közt a nagy-tó nyugoti partján van a nagy sörház s szeszgyár; ezzel átellenben a grófi emeletes kastély, két végein két kis toronynyal. A keleti kis torony egyszerüen butorozott erkelyében irta alá I-ső Ferencz a bécsi békekötést, s az akkori 3 szegletes kis asztal, világos kartonpamlag most is régi állapotában szemlélhetők. Lejebb Tóváros felé van a vár, délről a nagytó, egyebütt pedig magos kőbástya alatt, mellynek belső részén a lövő rekeszek falai nagyobbrészt már ledüledeztek, széles sáncz veszi körül, melly a nagy tóból zúgókon át vizzel megtöltetvén, jelenleg halak tartalékhelyeül szolgál. E vár régi története nagyobb részt homályban fekszik. 1622–1655-ig több izben ismételt parancsok által, e vár Komárom v[ár]megye által, Fejér és Pilis v[ár]megyék segitségével megujittatni rendeltetett, és 100 lovasok tartására köteleztetett. Budának elfoglalása utána Törökök kemény ostrom által e várnak is birtokába jutottak s azt lerontották; később ujlag megerősittetvén, Rákóczy Ferencz követői által foglaltatott el, míg nem 1707-ben a királyi katonák lerontván falait, azt visszavették; ezután megszünvén királyi vár lenni, a várossal együtt különböző időkben különböző családok birtokába került. 1815-ben a most is birtokos gr[óf] Eszterházy Miklós ő exc[ellenciá]ja által romjaiból kiemeltetvén, ismét használható állapotba helyeztetett, s jelenleg főbb épülete a várudvar közepén, az északi végén 3 emeletes széles csonkatornyú, egyéb részeiben két emeletes várkastély épületből áll, melly mióta 1832-ben a villám megütötte, villanyfogóval is elláttatott. Ebben van a családi levéltár, az uradalmi számvevői, számtartói és mérnöki irodák. A bástyák alatt van a tömlöcz, mellyben jelenleg az uradalmi rabok száma 22 férfi és 5 nő, kik rabdolgoztató intézetökben zsáknak való fonal készitésével s annak megszövésével foglalkoznak. Van továbbá a várban a kath[olikus] rabok számára egy kápolna, mellyben azoknak minden vasár- és ünnepnap mise mondatik, és hetenkint kétszer tanitás tartatik, egy e végre alapitott káplán által. A ref[ormátus] vallást-követői számára a helybeli lelkész tartja időnkint az oktatást. Tóvároson nevezetes épület a kapuczinusok emeletes zárdája, s ehhez közel nagy térségen a különös gömbölü idomra épült
s derék harangokat magába foglaló kőharangláb.
A kegyes-szerzetiek zárdáját gr[óf] Eszterházy Miklós alapitotta 1761-ben. Az alapitvány 35,000 p[engő]f[orin]t, melly szerződésileg letörölhetetlenűl az urodalomnál lévén letéve, a szerzet évenkint ennek kamatját huzza; ezenkivül kap az urodalomtól évenkint 100 öl fát, 100 mérő búzát sat[öbbi], a szerzeti közurodalmi pénztárból pedig 500 p[engő]f[orin]tban részesűl. Ugyanezen kegyes tanitórendiek nagyszerü csinos házában egy fő s aligazgató s 7 rendes tanitó felügyelése s közremunkálása alatt jól rendezett nevelő intézet is van 25–30 növendék számára. A növendékek a rendes iskolai tanulmány mellett a franczia és német nyelvben, rajzolás, zene, táncz, vivás, testgyakorlat és úszásban is nyernek oktatást. A rendes iskolatanitókat s rajzmestert kivéve, a többiek világiak, s a szerzettől különválva az intézet jövedelméből fizettetnek, melly az egyes növendékek által évenkint fizetett 320 p[engő]f[orin]tnyi dijból áll. A növendékek élelmezése az előljárókéval és tanitókéval közös, szállásuk a 7 rendes tanitó szobáihoz mellékelt ugyanannyi benyiló teremben van.
Vannak ezenkivül mind Tatán, mind Tóvároson mindenik vallásfelekezetnek elemi oskolái.
A kórház néhány évekkel ezelőtt leégvén, helye most is üresen áll, s ujabb megalapitására tőke kezd gyüjtetni. A legközelebbi Miklós napnak, mellyet a birtokos gróf tiszteletére a helybeli urodalmi tisztség s úri rend néhány évek óta casinói gyülésében rendezett gyümölcskiállitással ünnepel, eredménye lett egy keletkező tatai gyümölcsmivelő-társaság, melly a Tatában különben is már több szép kertekben nagyobb kiterjedésben mivelt gyümölcstermesztésnek
még szebb jövőt igér.
Tata feje gr[óf] Eszterházy Miklós egy vérhatalommal birt szép urodalmának, mellyhez Tatán kivül Naszály, Szomód, Tarján, Szaár, Bánhida, Szőlős, Sz[ent] Miklós, Ágostyán, alsó, felső Galla, Kocs, Környe, Kecskéd, Dad helységek, alsó-felső Grébics, Billeg, Sz[ent] György, Patár, Csákány, Sikvölgy, Körtvélyes, Kapberek, puszták is tartoznak, sőt a gesztesi urodalom is innen igazgattatik.
Az itt és a vidékben kiásott régiségek bizonyitják, hogy hol most a vár és a város áll, a rómaiak idejében is város volt, mellynek neve azonban az eddig talált maradványból ki nem vehető. Illy maradvány az angol kertben egy 9 láb magas, 3 láb széles, szép metszéssel készitett régi romai kőtábla.
Reichárd hires régiségbuvár vélekedése szerint az itteni nagy tavat hajdan lacus felixnek nevezték, a mellette fekvő várost pedig ad lacum felicem. IV-ik Bélának egy 1263-ban költ okleveléből kitetszik, hogy Tatának, mellyet Sz. István Deodat grófnak ajándékozott, az előtt más neve volt, s mostani nevét Sz. Istvántól vette. Hogy Deodat gróf itt Sz[ent] Péter és Pál apostolokról nevezett apátságot alapitott a benedictinusok számára és Tatát azoknak hagyományozta, mellynek azonban sokáig birtokában nem voltak, az kitetszik IV. Bélához intézett 1260-ki leveléből. Későbben királyi vár és birtok lett s a kir[ályi] konyha jószágául szolgált; Zsigmond és Mátyás királyoknak kedves mulató helyök volt. A török pusztitások idejében véghely volt, s hol a Török által bevétetett, hol attól visszafoglaltatott; mikor jött az 1699-ben Lászlóval mag nélkül kihalt Csáky grófok birtokába? arról itt adatok nem léteznek; 1695-ben már ugyancsak az emlitett gr[óf] Csáky László adósságba keveredvén, peralku mellett 100 frtokban zálogczimen bocsátotta által bécsi lakos Baráth Ádámnak, megegyezést adván neki kir[ályi] jóváhagyás kérésére és szabad épitésre. Későbben azonban kir[ályi] adományképpen
Krapff Ferencz Jósef hadi tanácsnok és fia,
Krapff Ferencz Jósef Gáspár császári asztalnok és austriai gubernialis tanácsos birtokába jutott.
1717-ben már b[áró] Krapff Ferencz Jósef részére történik ugyan itt végrehajtást igazitó parancs mellett becsű, s bizonyos alapitványi tartozásra nézve végrehajtás, melly alkalommal egyebek között két czigány 50 ftra becsültetett, és a nevezett alapitványi tartozásban végrehajtásba is foglaltatott.
1727-ben b[áró] Krapff családtól a tatai birtokot a hozzátartozandó urodalommal együtt néhai országbiró gr[óf] Eszterházy Jósef megvette.
1746-ban gr[óf] Eszterházy Jósef e jószág vételét kir[ályi] adománylevéllel is megerősitette.
Még gr[óf] Csáky tett Tatában 11 udvartelekkel érdemdijazást (inscriptiot) melly II. Leopold jóváhagyását is megnyerte.
Ezen nemes udvar-telkek most is fennállanak.
*
Borovszky, Komárom vármegye
A tatai kastély
Részletek a tatai parkból
A tatai régi várkastély
A róm. kath. templom
Tata, a vármegyének Komárom után a legfontosabb és legforgalmasabb községe. Hajdan város, szabadalmas hely, majd mezőváros, sőt czímeres város is, számos kiváltsággal; ma nagyközség. Házainak száma 860, magyar lakosaié 7547. Vallásuk róm[ai] kath[olikus], ref[ormátus], izraelita és ág[ostai] ev[angélikus] s ez utóbbiak vannak a legkevesebben, a katholikusok pedig a legtöbben. Van postája, távírója és vasúti állomása. Területe ősrégi telep. Már a bronzkorszakban is megült hely lehetett, mert területén elég sűrűn találnak e korból való leleteket. A rómaiak korában nagyobb középpont volt és az e korbeli emlékek »ad lacum felicis« alakban szólnak róla. Ősi egyházas hely, melynek Szent Péter és Pál apostolról nevezett benczés apátsága Szent István korába vihető vissza. Abban az oklevélben, melyet IV. Béla király 1263-ban a tatai monostor számára állított ki, találjuk első magyarázatát annak a hagyománynak, mely Tata elnevezéséhez fűződik. Ez az oklevél felemlíti ugyanis, hogy a város nevét az Apuliából beköltözött San Severinói gróf Deodatustól, Szent István keresztatyjától nyerte, a kit Szent István tiszteletből Tatának nevezett. Ez az oklevél villa Tata réven, IV. Bélának öt évvel később kelt oklevele pedig Thota alakban említi. 1234-től 1270-ig a benczés apátságnak itt számos malma volt. 1249-ben a veszprémi káptalan vesz meg Tatán egy malmot. 1305-ben már két Tata szerepel. Az egyik possessio, falu, a másik oppidum, vagyis város. 1305-ben Mikó mester végrendeletében possessio mea Thata megjelöléssel szól róla. 1419-ben ismét oppidum és civitas Thata és ekkor, Garay Miklós nádor elnöklete alatt, itt tartották Győr és Komárom vármegye a gyűléseiket. Ez időben vámja is említve van, melynek jövedelmét a benczések húzzák, de a vérteskereszturi apát, Nagy Lajos adományára hivatkozva, e vámjövedelem felét a maga részére követeli. Ekkortájt épült fel híres várkastélya, mely ez időtől kezdve gyakran látja falai között a magyar királyokat, sőt az egész királyi udvart is. 1426-ban Zsigmond király itt tartózkodott és innen keltezte két levelét a következő módon: Datum in nostra civitate Tata és Datum in oppido nostro Tata. 1446-ban találjuk először említve Ótatát, a mikor az ótatai apátságot a négy Rozgonyi testvér, kegyúri joguknál fogva, Balázs testvérnek adományozza. 1460-ban már világosan fel van említve, hogy Tata két részből áll, vagyis magyar és tót részből. Ez utóbbi a mai Tóváros. 1460-ban Mátyás király Rozgonyi Jánost, Ozsvátot és Rajnáldot ismét megajándékozza a Szent Péter apátság kegyuri jogával. 1480-ban Mátyás király maga is itt volt és innen írt Ottó bajor herczegnek. Három évvel később Mátyás király ismét itt töltötte a bőjt legnagyobb részét. Ezenkívül több esetben igazolható, hogy Tata Mátyás királynak kedvencz tartózkodó helye volt. 1510-ben II. Ulászló is itt járt, innen keltezte egyik levelét és itt tartották meg az 1510-iki országgyűlést is. Egy 1585-iki leírás azt állítja, hogy hajdan Mária királynő lakóhelye volt. Tata fénykorában, 1432–1542 között, állott a Szent Iván hegyen Szent János tiszteletére épült temploma, azonkívül egy másik is a mostani piaczon, mely Szent Balázs tiszteletére épült, továbbá a mai Tóváros területén a ferenczrendiek kolostora. 1691-ben és 1693-ban a pestis tizedelte meg Tata lakosait. 1695-ben gróf Csáky László volt az ura, ki az uradalmat Baráth Ádámnak zálogosította el. Azután Krapff Ferencz József haditanácsos és fia, Ferencz József Gáspár kaptak rá királyi adományt. 1706-ban II. Rákóczi Ferencz báró Andrássy Istvánnak adományozza a tatai uradalmat. 1711-ről az van feljegyezve Tatáról, hogy itt akkor már 150 szűr-csapó lakott, és hogy akkor nyitottak a Szent István hegyen egy kőbányát, melyből szép vörös és szürke márványt bányásztak. Ez időtájt már 10–12 virágzó czéhe volt, melyek közül egyiknek-másiknak az eredete a középkorba nyúlik vissza. 1727-ben vette meg a báró Krapff családtól a tatai uradalmat gróf Esterházy József országbíró. 1737-ben a tatai apátság perel némely részeket a grófi családtól. 1754-ben Kapuváry József igényel per útján bizonyos nemesi udvartelket a Pázmándyaktól. 1751-ben kezdik építeni a tatai nagytemplomot, melyet csak 1784-ben fejeznek be. 1816-ban Lissay Dávid formál jogot egy nemesi udvartelekre, a gróf Esterházy család ellenében. 1841-ben épül a kegyesrendiek temploma, kiknek, zárdáját gróf Esterházy Miklós 1764-ben alapította. 1783-ban épült a reformátusok temploma. 1809-ben I. Ferencz király hosszasabban időzött Tatán és itt a mostani grófi kastély keleti kis toronyszobájában írta alá a bécsi békekötést. Tata várának keletkezését homály borítja. Már a legrégibb időkben emlegetik; de hogy ki építtette, arra nézve hiányzanak az okleveles bizonyítékok. Bonfin ismert munkájában úgy rajzolja le, mint az ország legjelesebb erődjeinek egyikét. A XV. század elején királyi vár volt, melyet Albert király és neje, Erzsébet 1438-ban 9000 arany forintért Rozgonyi Istvánnak zálogosítottak el, mely zálogjogban 1459-ben Rozgonyi István fiait, Jánost, Rajnáldot és Osvátot Mátyás király is megerősítette. Később, midőn a királyra visszaszállott, Mátyás király az akkor már romladozó várat nagy áldozatok árán újraépíttette, és mint Bonfinius mondja, dúsan aranyozott és faragványokkal díszített épületekkel és termekkel ékesítette. Környékét mulatóhelylyé alakította át, óriási kiterjedésű halastóval és ritka vadakban bővelkedő vadaskerttel, a hol gyakran és nagy szeretettel tartózkodott. Uralkodásának vége felé e várat fiának, Corvin Jánosnak engedte át. Oláh Miklós (Hungaria, VIII. 15. l.) még megemlékezik e mulatóhelyről, de Istvánffy (XV. könyv 266. l.) a maga idejében már elpusztultnak mondja. A török világban és a Rákóczi-féle szabadságharcz alatt, e várnak fontos szerep jutott. 1526-ban Endrédi Somogyi Ferencz várnagy a várat Ráskay Gábor kezére játszotta. 1529-ben Pohár Kristóf, 1537-ben Eicheni Baronyay Mátyás a vár kapitányai. 1543. augusztus 19-én Achmet pasa kezére került, ki a várat romba döntötte és a várost felgyújtotta. 1551-ben Garai János volt a vár kapitánya. 1552-ben II. Ferdinánd elrendeli a tatai vár lerombolását, a mi csak kis részben történt meg. 1553-bari Ally Máté a vár kapitánya. Ezután a törökök elfoglalták, de 1556-ban gróf Eck ismét visszafoglalta és ekkor Nagy János lett a várkapitány. 1594-ben Szinán pasa vette be erős ostrom után, de ekkor nem sokáig tarthatta megszállva. 1597. okt[óber] 8-án ismét bevette és 13-án egyik oldalát a levegőbe röpítette. 1598-ban Schwarzenberg és Pálffy Miklós vették be. 1605-ben Bocskaynak hódolt meg. II. Rákóczi Ferencz is elfoglalta, de a császáriak 1707-ben visszafoglalták és lerombolták. 1815-ben gróf Esterházy Miklós ismét használható állapotba helyezte. 1832-ben a villám csapott a restaurált várkastélyba, de az ez által okozott kárt ismét kijavították. E várkastélyban őrzik az Esterházy család gazdag és nagybecsű levéltárát. Tata vidéke, a város és a vár közvetetlen környéke is, az itteni számos forrás következtében, valamikor beláthatatlan mocsár volt. 1747-ben gróf Esterházy József és a királyi kincstár, Mikovinyi mérnök tervei szerint, a forrásvíz nagy részét egy 600 holdas tóban gyűjtötték össze, melyet erős töltéssel biztosítottak, azután a fölösleges vizet egy 2000 ölnél hosszabb szárító és egy másik vízvezető csatornával lecsapoltatták és elvezették, miáltal több ezer hold földet tettek mívelhetővé. A töltéssel ellátott tóból évenként 1000–1200 mázsa halat halásznak ki. Gyógyerejű meleg forrásait szintén ismerték már a régmultban és a mult század kilenczvenes éveiben, mikor a budapesti vízvezeték rekonstruálásának kérdése került sorra, komolyan foglalkoztak a szakkörök azzal az eszmével, hogy a tatai rendkívül vízdús források egészséges vizét vezetik a fővárosba. A mult század elején márványbányáin kívül volt 11 malma, nyolcz kallója, híres majolika- és kőedénygyára, nagy ser- és pálinkafőzője, élesztőgyára, bőrgyára és ezernél több kézmíves iparosa. A város mai élénk közgazdasági és társadalmi életéről tanúskodnak következő hivatalai, intézetei és társadalmi intézményei: Van itt főszolgabíróság, királyi közjegyzőség, járásbíróság, telekkönyvi hivatal, kir. adóhivatal, pénzügyőri szakasz, a tatai és tóvárosi gróf Esterházy-féle hitbizomány középponti hivatala, kaszinó, polgári olvasókör, ref. énekkar, katholikus legényegylet, korcsolya-egyesület, lawn-tennis-kör, önkéntes tűzoltó-egyesület, jótékony nőegylet, izraelita nőegylet, izraelita krajczár-egyesület és szent egyesület, kereskedők és kereskedő ifjak köre, ipartestület, iparos segédek segélypénztára, a vörös kereszt egyesület fiókja, iparos ifjak önképzőköre, polgári dalkör, függetlenségi kör, róm[ai] kath[olikus] templomi énekkar, több jótékonyczélú asztaltársaság, több temetkezési egyesület, két takarékpénztár, egy segélyegylet mint szövetkezet, egy bank- és váltóüzlet és egy téglagyár. A kapuczinus barátoknak is van itt emeletes zárdájuk. Tata a budapestieknek nemcsak kedvelt kiránduló-, hanem szívesen kultivált nyaralóhelye is, a hol a nyarat igen sok család tölti, a Budapestről induló vonatok pedig vasárnaponként százával szállítják a kirándulókat Tata kies, szép vidékére. Van itt e czélra szolgáló külön megállóhely is, közvetetlen a grófi park mellett, mely az ország legszebb és legnagyobb parkjainak egyike, és nemcsak szép részletekben bővelkedik, hanem régi emlékekben is, mert lépten-nyomon találunk maradványokat a rómaiak korából és a török világból, melyeket gondos kezek gyűjtöttek össze, óvtak meg és helyeztek el stílszerű környezetben. Mindjárt a park elején kényelmes vendéglő fogadja az érkező vendégeket. Közel ide van a grófi családtól fentartott versenypálya is és a tatai lófuttatások rendszerint nagyon látogatottak. A tó partján fürdőház van kényelmes fürdőkabinokkal a kirándulók és ottlakók használatára. Tatához tartoznak Diós, Látóhegy, Mária és Miklós puszták, Grébics szőlőtelep, Komlóskert, Téglagyártelep. Dűlőnevei közül figyelmet érdemelnek a Szentgyörgyi, Mikes, Hadnagykúti, Büdöskúti, Agostyánúti és Sánczi dűlők. Ezek közül a Büdöskúti egy kénesszagú gyógyforrástól vette a nevét, az Agostyánúti és a Sánczi dűlőkön pedig a mult század elején a francziák ellen emelt sánczok maradványai láthatók.
A piaristák zárdája
A kapuczinusok temploma
Tóváros, magyar nagyközség, úgyszólván össze van építve Tatával. Történetök is közös, s fejlődésük ugyanazon tényezők befolyása alatt ment végbe. Házainak száma az utolsó népszámláláskor 610 volt. Lakosainak száma a következőképpen oszlik meg: róm[ai] kath[olikus] 3638, ref[ormátus] 585, izrael[ita] 442. Portája, távírója és vasúti állomása helyben van és ez utóbbi Tata-Tóváros néven ismeretes. Van itt egy róm[ai] kath[olikus] templom, mely a kapuczinus atyáké, és 1744-ben épült zárdájukkal kapcsolatos. A mult század elején polgári és katonai kórháza volt, majolika- és edénygyára, 2–3 márványbányája, nyolcz vízimalma és deszkametsző malma. Itt van Fischer Arthur kályha- és terrakotta-gyára, Melschmidt Gy. örököseinek fehértimár-telepe, Vessel Sámuel és fia, Pál flanel- és daróczposztógyára, Szarvas Gyula eczetgyára, Leopold Sándor fiai bőrgyára, Pollák Sándor pokrócz-, szőnyeg- és tarisznyagyára, a gróf Esterházy uradalom pezsgőgyára, falborító és hornyolt cserép- gőztéglagyára. 137Egyéb intézményei az önkéntes tűzoltó-egyesület, a nőegylet, a lovászegyesület, az építő- és famunkások szakegyesülete, nyaralótelepi bizottság, vasúti osztálymérnökség, polgári kör. Újabb időben különösen a nyaralók keresik fel szívesen. Állandóan 16° R hideg fürdője van, lóverseny-idomító futópálya, lóversenytér, a hol a lovaregylet évenként, gróf Esterházy Ferencz védnöksége alatt, lóversenyeket rendez, 10 versenyistálló, 300–400 darab lóval, és 1871 óta honvédlaktanya. Kavicsos, homokos és agyagos talaja jó minőségű asztali bort szolgáltat. Nagykiterjedésű angolpark, 45 holdnyi halastóval és ugyancsak egy nagyobb, 600 holdnyi halastó, mely a két várost egymástól elválasztja.
*
Helységnévtár, 1903
Tata (Totis) nagyközség
Tóváros nagyközség
*
Helységnévtár, 1913
Tata nagyközség, hozzá tartozik Diósdpuszta, Máriapuszta, és Miklóspuszta; Komárom vármegye, tatai járás, ház 919, lélekszám 6588, Magyar és német nemzetiségű lakosság, római katolikus, református, izraelita, ágostai hitvallású evangélikus templom Szend, 9784 katasztrális hold, állami anyakönyvvezetőség helyben, törvényszék Komárom, járásbíróság telekkönyvi hatósággal felruházva és adóhivatal helyben, csendőrörsi székhely helyben, 12. hadkiegészítő kerület, XIII. honvédezred és honvéd kiegészítő parancsnokság, 43. népfölkelési járás, vasútállomás, vasúti távirdahivatal (Tata-Tóváros), távbeszélő, állami távirdahivatallal egyesített postahivatal.
Tóváros nagyközség, hozzá tartozik Bertamajor és Tóvároskert; Komárom vármegye, tatai járás, ház 592, lélekszám 4901, Magyar és német nemzetiségű lakosság, református, római katolikus templom Tata, ágostai hitvallású evangélikus templom Szend, 1677 katasztrális hold, állami anyakönyvvezetőség helyben, törvényszék Komárom, járásbíróság telekkönyvi hatósággal felruházva és adóhivatal Tata, csendőrörsi székhely Tata, 12. hadkiegészítő kerület, XIII. honvédezred és honvéd kiegészítő parancsnokság, 43. népfölkelési járás, vasútállomás, vasúti távirdahivatal (Tata-Tóváros), távbeszélő, állami távirdahivatallal egyesített postahivatal (Tata-Tóváros) pályaudvar.
A község neve előtt előforduló csillag azt jelenti, hogy a község neve az 1898. évi IV. t.-cz. alapján a m[agyar] kir[ályi[ belügyminiszter által véglegesen megállapíttatott és törzskönyveztetett.
*
Helységnévtár, 1933
Tata nagyközség, Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék, tatai járás, hozzá tartozik Dióspuszta, Máriapuszta, Miklóspuszta, Paulamajor, Tyúkmajor; ház 1062, lélekszám 6414, magyar nyelvű lakosság, római katolikus, református, izraelita, 9748 katasztrális hold.
Pénzügyigazgatóság Komárom, törvényszék Győr, adóhivatal, járásbíróság, közjegyző, csendőrörsi székhely, ipartestület és községi orvos helyben.
1 községi és 1 római katolikus rendes kisdedóvó, 2 római katolikus 1 református és 1 izraelita elemi mindennapi népiskola, 1 római katolikus általános továbbképző iskola, 1 római katolikus és 1 református gazdasági továbbképző iskola, 1 községi iparostanonc-iskola, 1 római katolikus reálgimnázium.
Gyári üzemek: 1 cipőgyár
Vasútállomás (Tata-Tóváros), kincstárilag kezelt postahivatal, állami távirda teljes nappali szolgálattal, vasúti távirda korlátolt nappali szolgálattal. Budapest-Győr vasúti vonal, Tata-Tóváros (annak az állomásnak a neve ahonnan a közúti postajárat kiágazik), 108 (a távolsági távbeszélgetések és a postacsomagok díjazásához szükséges dijnégyszögszám), postaigazgatóság Sopron.
Tata-Tóvároskert vasútállomás, tartozik Tóvároshoz. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék, tatai járás, vasúti megállóhely, utolsó postahivatal és utolsó távirdahivatal Tóváros.
Tóváros nagyközség, Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék, tatai járás, hozzá tartozik Bertamajor, Budapest-szentlőrinci és tatai cserép- és téglagyár, Uradalmi gőztéglagyár; ház 864, lélekszám 5588, magyar nyelvű lakosság, római katolikus, 1677 katasztrális hold.
Pénzügyigazgatóság Komárom, törvényszék Győr, adóhivatal, járásbíróság, közjegyző, csendőrörsi székhely, ipartestület Tata,
községi orvos és körállatorvos helyben.
1 községi rendes kisdedóvó, 1 állami elemi mindennapi népiskola, 1 önálló (szaktanítós) gazdasági népiskola, 1 községi iparostanonc-iskola, 1 községi polgári leányiskola.
Gyári üzemek: 2 cserép- és téglagyár, 1 fűrésztelep, 2 bőrgyár, 1 pokróc-, tarisznya- és szőnyeggyár, 1 gőzmalom, 1 pezsgőgyár.
Gyógyfürdő (hévvíz).
Vasútállomás (Tata-Tóváros), kincstárilag kezelt postahivatal, állami távirda meghosszabított szolgálattal, vasúti távirdahivatal korlátozott szolgálattal (Tata-Tóváros), távbeszélő meghosszabbított korlátolt nappali szolgálattal, Budapest-Győr vasúti vonal, Tata-Tóváros (annak az állomásnak a neve, ahonnan a közúti postajárat kiágazik), 108 (a távolsági távbeszélgetések és a postacsomagok díjazásához szükséges dijnégyszögszám),
postaigazgatóság Sopron.
*
Helységnévtár, 1942
Tata nagyközség (Komárom vármegye, tatai járás) lélekszám (az 1940. évi népszámlálás alapján) 12 325, járási főszolgabírói hivatal, adóhivatal, járásbíróság, csendőrörs, postahivatal, távirdahivatal, távbeszélőhivatal, autóbuszmegállóhely, vasútállomás, vasúti távirdahivatal (?), gőzhajóállomás (Dunaalmás-Tata).
Tóváros nagyközség (Komárom vármegye, tatai járás) 1938-ban egyesült Tata nagyközséggel.
*
Helységnévtár, 1948
Tata nagyközség (Komárom-Esztergom vármegye, tatai járás) lélekszám (az 1941. évi népszámlálás alapján) 12 325, járási főszolgabírói hivatal, adóhivatal, járásbíróság, postahivatal, táviróhivatal(?), távbeszélőhivatal, vasútállomás, vasúti távirdahivatal, gőzhajóállomás Dunaalmás
Tóváros nagyközség (Komárom vármegye, tatai járás) 1938-ban egyesült Tata nagyközséggel
Tóvároskert Tata nagyközséghez tartozik (Komárom vármegye), vasúti megállóhely, utolsó postahivatal, vasútállomás Tata.
*
Helységnévtár, 1952
Tata önálló tanácsú község, (Komárom megye, tatai járás) Tata vasútállomás, postahivatal
