Nagyvezekény[1] falut, mert egy elfogott rablót nem vertek láncra, s nem adtak át a földesúri hatóságnak, sőt vele barátságosan bántak, 40 forint bírságra ítélik. 1680. január 15., Garamszentbenedek[2]
Ezen nagy vezekeniek faluiul támadván eőket háborgató latrokra, azokban eddgyet ell foghván, gondiát nem visseltenek, seot dominus magistratus kezéhez sem hozták, megh nem lánczolták, az mint szokás latrot tartanni, seőt az mint magok vallyak, migh ágyot vettettenek néki, melly iránt nem kichiny kara és veszedelmeis kővetkezhetet volna az hellységnek.
Mind a nemes vármegye, mind dominus magistratussa parancholattyáis azt tartván, ha faluiul nem támadnak feőly kóborlók ellen, vagyis feőlly támodván latrot foghatnak, az hova illik, sub bona custodia nem viszik, poenam fl. 40 fizessenek, azokaért in eadem poena nomine collectivo dominó magistratui deponenda convincuntur.
Varga Endre (szerk.) Úriszék. XIV-XVII. századi perszövegek. MTA, Budapest, 1958. 849. oldal
[1] Nagyvezekény (szlovákul Veľké Vozokany): kisközség Bars vármegye verebélyi járásában (1913), ma község Szlovákiában, a Nyitrai kerület aranyosmaróti járásában.
[2] Garamszentbenedek (szlovákul Hronský Beňadik): kisközség Bars vármegye aranyosmaróti járásában (1913), ma község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület zsarnócai járásában
