Gyújtogatás

Jelenlegi hely

1 / 3

Bajna[1] községben lefolytatott vizsgálat, mely község az alispán, báró szlavniczai Sándor Menyhért[2] uradalmának fő települése. A vizsgálat tárgya a több alkalommal történt tüzesetek okozójának kiderítését célozta. 1719. szeptember 14.

MNL KEML IV.4. c. Esztergom Vármegye Törvényszékének polgári peres iratai

Kérdőpontok:

1. Tudja-e miképpen és ki által lettek Bajnán, a viceispán birtokán és annak határában a gyulladások és rettenetes károk.

2. Van-e gyanúsága a falubeli lakosok közül valakire, akitől valami fenyegető szót hallott volna más szomszédbeli gazdák ellen, hogy valami bosszúálló haragbul ezeket a gyulladásokat tette volna és nemdenem amikor in flagranti imitt s amott égni kezdett, az olyan suspectus személyt, akire már ennek előtte gyanussága lett volna, legelsöbben is azon égés mellett látta a fátens forgolódni.

3. Értette-e bizonyossan a Fatens valakirül, hogy azt olyan gyanusságban levő személy, avagy személyek valami pénzbeli füzetéssért ilyen bosszúálló égéseket tettek volna, vagy egytül vagy mástul ezen circumstanciában, egyszeris, másszoris, micsoda szókat hallott és kiket tudna ebben a dologban jó bizonyságnak lenni, azt is vallja meg.

A tanúk vallomásai

1. tanú Tatay Ferenc, az alispán úr jobbágya, Bajna faluban lakik, kb. 20 éves. A testületleg letett eskü után ezt vallja az első és második pontra:

Midőn legelsőbben Jósa Jánosnak a búzája mezőben meggyulladott volna, ő maga a fátens több társaival együtt, borsóra kiméne és egy üdőben csak hallja a nagy zuhanást, gondolván, hogy valamely búzapásztor keresgélne. Azonban látja, hogy az említett Jósa János búzája meggyulladott, kihez képest, egyet társai közül a faluban béküldötte, hogy azon tüzet oltani jöjjenek, ő maga peniglen a tűzhöz futott és akkor, ugyanottan a tűznél találta az Harangozó Andrást (betoldás: az ki is az meggyújtott búza mellett való egy lépésnyire csupán distáló harasztbul kiugrott) egy kapával, melyet más embernek kezébül kikapta és ő is a tüzet ótani segétette. Tovább azon fatens ilyen szókat is hallott azon Harangozó Andrásnak szájábul: hogy nem ér annak úgymond negyednapja, ismét gyulladás esik, amint is harmadnapjára tüz támadott és Ispány Mártonnak bajnai lakos szomszédnak minden búzája, árpája és szénája megégett. A harmadik pontra semmi válasza nincs.

[1] Bajna: község Esztergom vármegye (ma Komárom-Esztergom megye) Esztergomi járásában.

[2] Sándor Menyhért (1661–1723) Esztergom vármegye alispánja, a Sándor család bárói címének megszerzője.

Hladni István kesztölci[1] lakos elleni büntetőper gyújtogatás vádjával. 1002/1848. sz. MNL KEML IV. 4. c. Esztergom Vármegye Törvényszékének polgári peres iratai

A vádlott maga ismerte el, hogy egyik éjjel arra ébredt, hogy neki fel kell gyújtania Varga József házát. Fogott egy taplót és elment Varga házához, a meggyújtott taplót bedugta a szalmafödélbe, majd visszament lefeküdni. Később felkelt, megnézte, hogy meggyulladt-e, s mikor kiderült, hogy nem, vitt még tűzkövet meg acélt a biztos gyulladáshoz, majd ismét lefeküdt aludni. Hamarosan azzal ébresztették, hogy tűz van, ő is kisietett oltani a meggyulladt házakat. Senki sem gyanakodott rá, mert nem volt haragosa Varga Józsefnek, többször dolgozott nála. Egy idő után azonban megszólalt a lelkiismerete és mindent bevallott.

A kesztölci elöljáróság kiadott a perhez egy nyilatkozatot, melyben tanúsítják, hogy nem gyanakodtak a vádlottra, aki régebben apja után rámaradt takácsmesterséget űzte, majd abbahagyva a szintén apjától örökölt tót imádságos könyvvel járt temetésekre énekelni, imádkozni.

A per előbb, 1842-ben Szenttamáson[2] folyt, az Esztergomi Székesfőkáptalan mint földbirtokos úriszékén, onnan került át fellebbvitelre a vármegyei törvényszékhez, mely az okozott kár megtérítésére, majd pallos általi fejvesztésre ítélte. A vádlott királyi kegyelemért folyamodott, mely 1845-ben „kétséges elmebeli állapotja” miatt további nyomozást rendelt el, majd 1848 márciusában kegyelemben részesítette azzal, hogy az eddigi fogva tartási időt beszámítva még további két évet kell neki vason tölteni a szokott munkában heti két nap böjttel, és alkohol megvonásával. Az ügyet a királyi ítéletlevél visszahelyezi az úriszékhez azzal, hogy az okozott kár megtérítése ügyében közreműködjön.

[1] Kesztölc: község Esztergom vármegye (ma Komárom-Esztergom megye) esztergomi járásában.

[2] Szenttamás: Esztergom városrésze, 1895 előtt önálló nagyközség, majd Esztergom II. kerülete lett. Nevét Becket Tamás, canterburyi érsekről kapta, akivel Bánfi Lukács esztergomi érsek az 1150-es években Párizsban együtt tanult.

Az esztergomi Három Szerecsen és egy méhes...

Esztergom és Vidéke 1894. november 8., 11., 1914. május 10.