Jelenlegi hely

Források a 20. század zivataros korszakaihoz: 1918-1919, 1944-1945, 1956

I. A források jellemzői

Válságos időszakokból csak kevés forrás maradt fenn, ennek fő oka a közigazgatási szervezet felbomlása, valamint a keletkezett írásos anyag megsemmisülése.
A fennmaradt források csoportosítása
a) A válságos időszakban keletkezett  források:  
A nyilas uralom idejéből levéltárunkban nem található ilyen jellegű irat. Az 1956-os forradalom idejéből kis mennyiségben fennmaradtak megyei bírósági peres iratanyagokban a vád alátámasztását szolgáló nyomozati munka során lefoglalt bizonyítékok: pl. röpiratok, plakátok, forradalmi szervek és munkástanácsok jegyzőkönyvei.
b) A válságos időszakról szóló később keletkezett források nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre.

II)a. Objektív források
1918-1919

A Tanácsköztársaság forradalmi szerveinek nálunk található töredékes iratai:

  • XVI.1. Esztergom Vármegye és Város Direktóriumának iratai (1919)
  • XVI.2. Komárom Vármegye Direktóriuma Művelődési Osztályának iratai (1919)
  • XVI.3. A Pénzintézeti Direktórium iratai (1919)
  • XVI.201. Tárkány Község Munkás-, Katona- és Földműves Tanácsának iratai (1919)

Az 1918-as őszirózsás forradalom után még üléseztek a községi képviselő-testületek, de a Tanácsköztársaság idején működő ún. munkástanácsok ülésjegyzőkönyvei csak néhány eseben maradtak fenn a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvekben.


1944-1945
Az újjászerveződő helyi közigazgatási szerveknek (nemzeti bizottságok, községek, városok, vármegyei törvényhatóság) a háborús károk felméréséről és az újjáépítésről szóló iratai,
A háború áldozatairól felvett adatok szerepelnek utólagos bejegyzésként az állami anyakönyvekben,
Tulajdonviszonyokban beállott változások a háború után: pl. zsidó származásúak ingatlanairól felvett listák (Elhagyott Javak Kormánybiztossága).
A községek zömében 1944 augusztusa és 1945 márciusa-májusa között nem tartottak képviselő-testületi gyűlést, és az egyéb iratanyag megléte is igen esetleges.
a regnáló hatalom ideológiai felfogását tükröző források:
népbírósági ítéletek:
XXV.2.  A Budapesti Népbíróság (1945-1946. Esztergomi Népbíróság) Esztergomi Járás területére vonatkozó iratai 1945-1948.
Ez az irategyüttes a forrásanyag szűkszavúsága és töredékessége ellenére a levéltárunkban őrzött legfontosabb forrása a volt esztergomi járás nyilas uralom 1944-1945. alatti története iránt érdeklődők számára.
Az 1945-ben megalakult népbíróságok fő feladata a háborús és népellenes bűntettet elkövető polgári és katonai személyek elleni büntetőeljárás lefolytatása volt.
Az Esztergomi Népbíróság 1945-től 1946-ig működött, jogutódja a Budapesti Népbíróság lett. A levéltárban őrzött iratanyag csonka, az esztergomi járás területén tevékenykedett elítéltek peres aktáinak egy résztét a BFL-ben lehet kutatni. A gesztesi és a tatai járás területére vonatkozó iratokat a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltárban lehet tanulmányozni.
A keresést részletes, az ügyiratok lajstromszámát és az elítéltek nevét feltüntető, raktári jegyzék segíti.

1956
községi és városi tanácsok jelentései a helyi forradalmi eseményekről Megyei Tanács Vb Titkársága
megyei bíróság ítéletei

II)b. Szubjektív források:
1944-1945.
Népbírósági tanúvallomási jegyzőkönyvek, feljelentések, gyanusított kihallgatási jegyzőkönyvek, valamint igazolás alá vont közalkalmazott személyére vonatkozó nyilatkozatok ld. Esztergomi Népbíróság és az Igazoló Bizottságok iratait.
MSZMP pártarchivum visszaemlékezés gyűjteményében található önéletrajzok.


1956
A megyei bíróság iratanyagában őrzött gyanusítotti- és tanúkihallgatási jegyzőkönyvek:
XXV.4. Esztergomi Megyei Bíróság iratai büntetőperes iratok 1951-1962.
A megyei bíróság iratanyaga az 1956-os forradalom helyi eseményeinek levéltárunkban őrzött legjelentősebb forrása, ugyanis a népi demokratikus államrend elleni szervezkedéssel, izgatással megvádoltak ügyében a megyei bíróságok jártak el első fokon. Az iratokban névmutató és lajstromkönyv segítségével a peres akta lajstromszáma és az elsőfokú elítélt neve alapján lehet keresni.

Hasznos tanácsok peres iratot kutatni szándékozók számára:

A kutatás megkezdéséhez elengedhetetlen valamely tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző közfeladatot ellátó szerv támogató nyilatkozatának a beszerzése
Egy adott peres aktában a keresést az ügyirat elején található iratjegyzék segíti. Ez a következő adatokat tünteti fel: ügyiratdarab sorszáma, tárgya, oldalszám. Az oldalszámot piros, vagy kék ceruzával jelölték.
A könnyebb tájékozódás érdekében a kutatást érdemes az első-és másodfokú ítéletek elolvasásával elkezdeni, majd ezután az ügy átfogó ismerete birtokában következhet a bírósági tárgyalási jegyzőkönyvek és a nyomozati iratanyag áttanulmányozása.