Források
Néhány szó forrásainkról:
A levéltári dokumentumokon túl felhasználtuk az elmúlt mintegy 300 év országismereti irodalmát, valamint a helységnévtárak némelyikét. Ezekből valamennyire nyomon követhető, hogy az adott település honnan indult és az évtizedek folyamán hová fejlődött. Az országos és a megyei nyomtatott sajtó cikkeiből is közlünk jónéhányat: a konkrét várossá nyilvánítási illetve településösszevonási tudósításokon túl Dorogot, Oroszlányt és Tatát bemutató cikkeket, tudósításokat is beemeltünk kiállításunkba. Ezek között szép számmal találhatók olyan cikkek is, ahol a várossá nyilvánítás kerek évfordulóival kapcsolatos megemlékezésekről olvashat a látogató. Az „országismereti” összefoglalások közül Vályi András, Bél Mátyás, Fényes Elek, Borovszky Samu és O'sváth Andor műveinek Dorogra, Oroszlányra, Szákszendre és Tatára vonatkozó címszavait idéztük. Ahol internetes hivatkozás látható, ott az Arcanumon vagy az OSZK-MEK-en elérhető elektronikus példányt használtuk.
Vályi K. András (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.) statisztikus, földrajztudós, pedagógus, a pesti egyetemen a magyar nyelv első tanára. Legnagyobb, mindmáig forrásértékű munkája a háromkötetes Magyar Országnak leírása... című, betűrendes helységnévtár, amely legelső, magyar nyelven megjelent ilyen tárgyú mű. A három vaskos kötetben a korabeli Magyarország több mint 12 500 települését sorolja fel. A róluk szóló rövid leírásokban ismerteti legfontosabb gazdasági és népességi adataikat. A nagyobb városok esetében részletesebb történeti áttekintést is ad. A mű kötetei Budán 1796-tól 1799-ig jelentek meg.
Bél Mátyás, szlovákul Matej Bel, latinosan: Matthias Belius (Ocsova, 1684. március 24. – Pozsony, 1749. augusztus 29.) magyar–szlovák származású evangélikus lelkész, történelem- és földrajztudós, író, a 18. századi magyar tudomány kiemelkedő alakja, a korra jellemző polihisztor iskolának egyik legkiemelkedőbb képviselője. Nem sokkal halála után a Magnum decus Hungariae (Magyarország nagy ékessége) címet kapta. Legfontosabb, máig ható tudományos jelentőségű munkája a Notitia Hungariae novae historico-geographica. A szöveg többszörös szűrőn ment át: a megyeleírásokat az érintett vármegyék megkapták és kijavíthatták a pontatlanságokat. Az általánosabb, történeti, államismereti, politikai fejezeteket pedig a helytartótanácsi cenzúra vizsgálta, és kihúzatta a vallást érintő mondatokat, megbotránkozott a jobbágyság életének leírásán. Bél Mátyást Batthyány József kalocsai érsek vette pártfogásába, valamint megnyerte számára Pálffy Miklós nádor támogatását is, aki a törvényhatóságokat Bél munkájának segítésére utasította. Majd két évtizedes adatgyűjtés és szövegezés után a mű kiadásához III. Károly magyar király nyújtott anyagi támogatást és Bélt nemesi rangra is emelte. A szerző Straub Pál bécsi könyvkereskedővel megállapodott a könyv Amszterdamban történő gondos nyomásáról és forgalomba hozásáról. 1735-től 1742-ig, Bél haláláig, művének kb. harmada jelent meg nyomtatásban, négy kötetben, összesen 2693 oldalon. Nagyobb része, mintegy tízezer oldal kéziratban maradt, amit az örökösöktől Batthyány érsek megvásárolt, de hazaszállítása során egy része a Dunába esve tönkrement. A megmaradt részeket az esztergomi káptalani levéltár és a budapesti Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Bél Mátyás a legtipikusabb hungarus-író volt: munkásságával az országot igyekezett szolgálni, részrehajlás nélkül. Jól beszélte az ország három, akkori legjelentősebb népcsoportjának (magyar, német és szlovák) nyelvét, mindhármat egyenlőnek tartotta. Tudományos könyveit kizárólag a közös latin nyelven írta.
Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja 1858–tól 1867-ig. Több távol lévő mágnás helyettesítő követeként részt vett az 1830. évi és az 1832–1836. évi rendi országgyűlésen. Itt szembesült azzal, hogy az országgyűlési követek nem ismerik saját hazájukat, és ez inspirálta arra, hogy megírja nagyszabású országismertető műveit.
Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója. Szerkesztésében jelent meg 1896-tól 1914-ig a 25 kötetes, Magyarország vármegyéi és városai főcímű, képekkel és térképekkel gazdagon illusztrált történettudományi–földrajzi enciklopédia. A sorozat Esztergom vármegyét bemutató kötetének egyik munkatársa Móricz Zsigmond volt, aki a vármegye népét bemutató fejezetet, valamint a kötet Vaszary Kolos nevével közölt előszavát írta.
*
Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára:
HU-MNL-KEML-XXIII.10.a. Komárom Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai, VB-ülések jegyzőkönyvei
HU-MNL-KEML-XXIII.11.a. Komárom Megyei Tanács VB. Titkárságának általános iratai
HU-MNL-KEML-XXIII.576. Oroszlány Városi Tanács iratai
HU-MNL-KEML-XXIII.577.a. Oroszlány Városi Tanács Végrehajtó Bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei
HU-MNL-KEML-XIII.766.a Tata Községi Tanács testületi jegyzőkönyvei
HU-MNL-KEML-XIII.601.a Tatai Városi Tanács testületi jegyzőkönyvei
HU-MNL-KEML-XXIII.723.a. Dorog Nagyközségi Tanács testületi jegyzőkönyvei
HU-MNL-KEML-XXIII.723.c.1. Dorog Nagyközségi Tanács iktatott iratai
*
Könyvek:
Balogh Kata, Bárdos István, 1993 = Balogh Kata és Bárdos István [szerkesztők]: Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, Tatabánya, 1993
Bél, 1989 = Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico-geographica. Descriptio Comitatus Comaromiensis – Az újkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése: Komárom vármegye; fordította Vilimszky László, Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár, 1989
Bél,2001 = Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása; fordította Deák A. András, Komárom-Esztergom Megyei Múzeumi Igazgatóság – Kultsár Társadalomtudományi és K. Alapítvány, Esztergom, 2001
Berényi, 1965 = Berényi György: Kamaszváros. (Történelmi pillanatfelvételek Oroszlányról), Kossuth Könyvkiadó, 1965
Borovszky, Esztergom vármegye = Borovszky Samu [szerkesztő]: Esztergom vármegye. Magyarország vármegyéi és városai, Országos Monografia Társaság, Budapest, év nélkül Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai
Borovszky, Komárom vármegye = Borovszky Samu [szerkesztő]: Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város Magyarország vármegyéi és városai, Országos Monografia Társaság, Budapest, év nélkül Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai
Castiglione, 1975 = Castiglione Endre [szerkesztő]: A magyar városok címerei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1975
Csánki, 1897 = Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. A M. T. Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából írta Dr. Csánki Dezső. III. Kötet Budapest. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. 1897 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában | Kézikönyvtár
Fényes, 1851 = Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik. Kiadta Fényes Elek. Pesten, 1851. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár
Győrffy, 1987 = Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza 2-3. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987
Helységnévtár, 1903 = A Magyar Korona országainak helységnévtára, különös tekintettel az Osztrák-Magyar bank kerületeinek területi beosztására. Összeállította: Fogolyán Sándor az Osztrák-Magyar Bank felülvizsgálója. Kolozsvár, 1903 A Magyar Korona országainak helységnévtára, 1903 | Arcanum Újságok
Helységnévtár, 1913 = A Magyar szent korona országainak helységnévtára. Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1913 A Magyar Korona országainak helységnévtára, 1913 | Arcanum Újságok
Helységnévtár, 1933 = Magyarország Helységnévtára 1933. Szerkeszti és kiadja: A Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Magyarország helységnévtára, 1933 | Arcanum Újságok
Helységnévtár, 1942 = Csonka-Magyarország közigazgatási helységnévtára 1942. Hivatalos adatok alapján szerkeszti: Vitéz Várady Károly, Budapest, 1942 Magyarország helységnévtára, 1942 | Arcanum Újságok
Helységnévtár, 1948 = Magyarország közigazgatási helységnévtára 1948. évre. Budapest, 1948 Magyarország közigazgatási helységnévtára, 1948 | Arcanum Újságok
Helységnévtár, 1952 = Magyarország helységnévtára 1952. Felelős szerkesztő a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Budapest, 1952. Magyarország helységnévtára, 1952 | Arcanum Újságok
Kiss, 1978 = Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978
Magyar Néprajzi Lexikon = Ortutay Gyula [főszerkesztő]: Magyar Néprajzi Lexikon 1-5. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979–1982 Magyar néprajzi lexikon | Kézikönyvtár
Müller, 1988 = Müller Veronika [főszerkesztő]: A tanácsigazgatás szervei 1950-1970. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1988
O'sváth, 1938 = csengerújfalusi O'sváth Andor [főszerkesztő]: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Magyar Vármegyék és Városok Múltja és Jelene., 1938
Vályi, 1796-99 = Magyar Országnak leírása. Mellyben minden hazánkbéli vármegyék, városok, faluk, puszták, uradalmak, fábrikák, kutak, hámorok, savanyú és orvosló vizek, fürdőházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó vizek, tavak, szigetek, erdők, azoknak hollételek, földes urok, fekvések, történettyek, külömbféle termésbeli tulajdonságaik, a betűknek rendgyek szerént feltaláltatnak. Készítette Vályi András Királyi Magyar Universitásbéli Profeszszor. Buda, 1796–99. Vályi K. András. Magyar országnak leírása. Mellyben minden hazánkbéli vármegyék, városok, faluk puszták; uradalmak, fábrikák, hut… | MAGYAR KÖNYVÉSZET 1712–1920 | Kézikönyvtár
*
Folyóiratok (Keresés | Arcanum Újságok)
24 Óra
Dolgozók Lapja (1965 májusig: Komárom Megyei Dolgozók Lapja)
Képes Újság
Magyar Közlöny
Ország-Világ
Somogy Megyei Hírlap
Tanácsok Lapja (1947-tól 1949-ig Falu és Város, 1950-től 1952-ig Tanácsok)
Tükör