A burzsoá gyermeke is a KISZ tagja lesz...
A KISZ megalakulása és esztergomi tevékenysége a 60-as évtizedben
A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 1957. március 21-én alakult meg az MSZMP ifjúsági szervezeteként, vállalva a párt célkitűzéseit és közvetlen vezetését. (Megalakításáról 1957. február 16-án döntött az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága.) Mivel az 1956-os forradalom rendkívül nagy hatást gyakorolt az ifjúságra, valamint az MDP által irányított egységes és kizárólagos ifjúsági szervezet, a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) is felbomlott a forradalmi események következtében, az MSZMP IKB 1957. februári határozata kimondta, „hogy az új, marxista-leninista világnézetű, kommunista nemzedék nevelése érdekében, továbbá azért, hogy a rétegszervezetekre tagolódott ifjúsági mozgalomnak átfogó politikai irányító szerve is legyen, szükséges létrehozni egy kommunista ifjúsági szövetséget”.
A KISZ helyét kijelölve szólt a márciusi központi bizottsági határozat a DISZ szerepéről. Kijelentette, hogy a „a párt vezetése alatt álló egységes ifjúsági szervezet létrehozása” helyes volt. A DISZ azonban nem számolt eléggé az ifjúság életkori sajátosságaival (szervezeti életében másolta a pártot), az egyes ifjúsági rétegek sajátos igényeivel; a taglétszám erőltetett üteme pedig nem tartott lépést a szervezet tagjainak kommunista nevelésével. E hibák figyelembevételével és elkerülésével kell megszervezni a KISZ-t, amely az MSZMP ifjúsági szövetsége lesz; küzd majd – írta a határozat – a magyar ifjúság szocialista egységének megteremtéséért, a kommunista nevelés sikeréért. A KB-határozat szólt arról, hogy a „KISZ-nek tényleges jogot kell biztosítani az állami és társadalmi élet minden területén. Képviselje a magyar ifjúságot a párt és a kormány előtt.” E kitételek elég egyértelműen utaltak a KISZ-nek szánt monopolhelyzetre.
A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakításának 1957. március 21-i időpontjával a Tanácsköztársasághoz való kötődést kívánta kifejezni. Ünnepi beszédet Komócsin Zoltán, a KISZ előkészítő bizottságának vezetője tartott. Kijelentette, hogy a KISZ elsősorban a fiatal munkásokat és ipari tanulókat tömöríti soraiban, de a falusi ifjúság és a diákság előtt sem zárja be kapuit. A zászlóbontás után megkezdődött a KISZ-alapszervezetek szervezése, melynek nyomán a pártszervezetek segítségével elsősorban területi és üzemi KISZ-szervezetek jöttek létre, de az egyetemeken és főiskolákon is alakultak szervezetek.
A központi akarat következtében pl. Tatán is 1957 március 21-én alakult meg a KISZ járási szervezőbizottsága, de már eddig az időpontig is 9 alapszervezet jött létre, amit az év végéig további 50 alapszervezet követett 1043 taggal.
Esztergomban 1957 januárjának végén kb. 50 fős csoport szerveződött fiatal munkások és ügyészségi (!) dolgozókból, majd február közepén megalakult a Városi Ifjúsági Bizottság, illetve az Ifjú Kommunista Szövetség.
A KISZ esztergomi Ideiglenes Intéző Bizottsága tevékenysége következtében az év végére már szinte minden üzemben létrejött egy -egy 15-30 főt számláló alapszervezet:
Szerszámgépgyár: 1957. március 21., 17 fő
Sportárutermelő Vállalat: 1957 áprilisa, 20 fő
Bottyán János Technikum: 1957/1958-as tanév, 60 fő
317. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet: 143 fős alapszervezet 1957 végén
Esztergomi Felsőfokú Tanítóképző Intézet: 1959 szeptember 23., 84 fő
További alapszervezetek: EMG Gyáregység, Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, Igazságügyi Alapszervezet: 28 fő (100%-os szervezettség!)
A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség véglegesen 1957 őszén rendezte sorait, ekkor alakították ki a vezető szerveket és szüntették meg az ideiglenes jelleget. 1957. október 25-én tartották meg a KISZ első országos értekezletét, ahol Komócsin Zoltán, a KISZ első titkára részletezte a szervezet helyzetét és feladatait. Szólt a DISZ szerepéről is, amit alapvetően pozitívnak minősített, de hozzátette: a DISZ mégsem vált az ifjúság kedvelt tömegszervezetévé. A milliós taglétszám erőltetése ellenérzéseket szült, a rétegpolitikát elhanyagolta a DISZ, és mozgalmi munkája elszürkült, az ifjúság számára idegen lett.
Komócsin most is azt hangsúlyozta, hogy a KISZ legfontosabb rétege az üzemi munkásifjúság, és a középiskolákban, főiskolákon és az egyetemeken is a munkás- és parasztszármazású diákokra, hallgatókra kell támaszkodni, míg az értekezleten felszólaló Kádár János más hangsúlyokat szerepeltetett. Figyelmeztetett, hogy a KISZ ne használja a párt osztálykategóriáit, ugyanis – mondta – „az ifjúsági szövetség szempontjából, hogy valaki kinek a gyermeke, egészen más, mint hogy ő maga hova tartozik”. Így elképzelhetőnek tartotta, hogy „burzsoá gyermeke is a KISZ tagja lesz”.
A KISZ monopolhelyzetének kiépülését jelezte a Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány 1087/1957. (XI. 21.) határozata, amely kimondta, hogy a kormány a KISZ-t tekinti az egész magyar fiatalság képviselőjének. Felhívta az állami szerveket, hogy az ifjúságot érintő ügyekben a KISZ-szel tárgyaljanak. A kormány a KISZ-t anyagiakkal is segítette. A KISZ taglétszámának növekedéséhez hozzájárult, hogy bizonyos pontok elnyerésénél, vagy az egyetemi és főiskolai felvételeknél, előnyt jelentetta KISZ-tagság.
Az 1960-as évek első felében a KISZ által szervezett akciók (az évekig tartó lecsapolási munkálatok a Hanságban, az építőtáborok, fásítások, különböző látványos vetélkedők és versenyek, védnökségvállalások stb.) alkalmanként a közösségi együttlét és cselekvés élményének nyújtására is alkalmasnak bizonyultak az ifjúság különböző csoportjai számára.
Az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium alapszervezete az 1958/1959-es tanévben szovjet-magyar filmhetet, irodalmi délutánt, farsangi bált és szovjet zenei délutánt szervezett, valamint az István Gimnáziummal közösen Euripidész Elektráját adták elő.
A Bányagépipari Technikum alapszervezete magyar-szovjet barátsági hetet és Népek barátsága-hónapot rendezett.
1960-ra Esztergom - a KISZ Esztergom 1957-1987 c. kiadvány szerint - mintegy 3800 fős KISZ-tagsággal rendelkezett, 83 alapszervezetbe tömörülve (a kiadvány mindkét adatot kérdőjellel közli), míg az 1962-es adatok szerint csak 2669 fő volt KISZ-tag. Az intézményi, munkahelyi szervezetek mellett a város Szentgyörgymező nevű városrészében területi alapszervezet is működött.
A SZIM KISZ-alapszervezete évenként Ki minek a mestere? vetélkedőt rendezett, és a tagok 18 ezer óra társadalmi munkát végeztek a gyár üdülőjének építkezésén.
1963-as adat szerint az alábbiak szerint oszlott meg a városi KISZ-tagság összetétele:
A „tanulói terület” taglétszáma az esztergomi középiskolákban:
Intézmény | Tanulók száma | KISZ-tagok |
Dobó Gimnázium | 646 | 524 |
I. István Gimnázium | 664 | 547 |
Közgazdasági Technikum | 282 | 278 (!) |
Gépipari Technikum | 745 | 418 |
BGVT | 313 | 311 (!) |
2650 fő | 2078 fő |
Az egyes iskolák kiváló szervezettségi adata természetesen a KISZ-tagság kötelező, elvárt jellegéből is adódnak, ami egy oktatási intézményben könnyen kikényszeríthető...
Ennek ellenére 1967 és 1971 között különösen a középiskolákban csökkent a KISZ-tagok aránya, ennek okaként a tanulócsoportok és tanulók számának csökkenését és az új tagfelvételi rendszer változását (nem lehetett 8. osztályos, általános iskolai tanulókat „beszervezni”) említette az esztergomi KISZ-életet bemutató jubileumi kiadvány.
Az 1960-as évek közepétől a fiatal családok helyzetét javítandó, KISZ-lakótelepek épültek az ország városaiban, így Esztergomban is. A városi szervezet a munkálatokkal kapcsolatos költségvetésbe még egy „széna a szamárnak” tétel is szerepelt (325, -Ft), mivel az építkezésbe egy csacsifogat is besegített...
Ugyanebben az időben alakult meg „új színfoltként” a BM-szervek (rendőrség, tűzoltóság, pénzügyőrség) KISZ-alapszervezete 70 fővel.
A KISZ voltaképpen egyszerre volt „önkéntes” (tehát államilag szervezett) tömegszervezet és az élcsapat kinevelésének előkészítője: a káderek esetében ugyanis a párt előiskolájaként, az iskolai, egyetemi, területi szervezetek a funkcionáriusainak versenyistállójaként működött.
A szervezet központi lapja a Magyar Ifjúság volt, míg a KISZ-vezetők számára az Ifjúkommunista szolgált jó tanácsokkal, de - más folyóiratokkal együtt - az 1965-től megjelenő, hallatlanul népszerű Ifjúsági Magazin, a Mozgó Világ c. irodalmi-művészeti-közművelődési és kritikai folyóirat (1971-től 1981-ig), valamint az Ezermester c. lap is a szövetség égisze alatt jelent meg.
Források:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/95-0910/ch12.html
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=16887
Vámosi László: A KISZ létrejötte Tatán és környékén. In: Tata, Agostyán Almásneszmély, Baj, Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Szomód, Tardosbánya, Vértestolna Barátai Körének Tájékoztatója II. Tata, 1980. 8. oldal. (4231)
Forró Sándor (írta és összeállította): KISZ Esztergom 1957-1987. KISZ Esztergom Városi Bizottsága, 1987 (7479)