Egy érdekes kapcsolat Michal Markus (Márkus Mihály) levele Kassáról Vörös Mihályhoz Hódmezővásárhelyre, 1964

Dr. Virág Jánosné Lengyel Ilona családi archívuma számtalan, egyszerre értékes és érdekes iratot tartalmaz. Ezek közé tartozik az a levél, amelyet Michal Markuš írt egykori egyetemista- és lakótársához, Vörös Mihályhoz (Ilonka néni első férjéhez), tanulmányaik befejezése után három évtizeddel. Mielőtt ismertetnénk a levelet, érdemes röviden áttekinteni a két Mihály életútját.

Michal Markuš 1912. augusztus 16-án született Nyíregyházán, Márkus Mihály néven. Szülővárosában, aKossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte, Bécsben folytatta, majd Budapesten fejezte be, etnográfusként. A magyar és szlovák nyelvet anyanyelvi szinten használta, emellett oroszul is megtanult. 1937 és 1938 között a Budapesti Néprajzi Múzeum gyakornoka, 1938 és 1944 között a Budapesti Tudományegyetemen tanársegéd, 1944 és 1947 között múzeumőr. 1947-ben, a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény nyomán családjával együtt repatriált, ő maga Kassára költözött, ahol a nyelvismerete miatt azonnal el tudott helyezkedni. Erről később így emlékezett: „Az önálló szlovák múzeum akkor szerveződött Kassán, nagy szükség volt olyan szakemberre, aki mindkét nyelvet bírja.”
1947 és 1951 között múzeumőr a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeumban, 1951 és 1957 között ugyanott igazgató, ezt követően a Szlovák Tudományos Akadémia kassai kirendeltségének, ill. Társadalomtudományi Intézetének munkatársa, egészen 1986-ig. A pozsonyi egyetemen is tanított etnográfiát az 1950-es évektől. Fő kutatási területe az anyagi kultúra, a magyar és szlovák interetnikus változások, de más etnográfiai részterületeken (eszközhasználat, népviselet stb.) is folytatott kutatásokat. 85 éves koráig összesen 458 tanulmánya, cikke és recenziója jelent meg, magyar és szlovák szakfolyóiratokban egyaránt. Doktori értekezése, A bokortanyák népe 1942-ben jelent meg. Sokat tett a szlovákiai és a magyarországi néprajztudomány művelőinek együttműködése érdekében. Házasságából három gyermeke született, akik valamennyien vezető munkaköröket töltöttek be. 92 éves korában, 2004-ben hunyt el Kassán. Nekrológjából azt érdemes kiemelni, hogy Márkus Mihály mindvégig őrizte kettős – szlovák és magyar – identitását, amit sokan – akik nem ismerték munkásságát – nem értettek meg és „ferde szemmel” néztek rá.

Vörös Mihály 1913. október 9-én született Hódmezővásárhelyen. A helyi református gimnáziumban – amely 1930 óta Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nevét viseli – érettségizett. 1931 és 1936 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen tanult és végül magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Szülővárosában 1937 óta tanított, 1944 és 1950, valamint 1957 és 1962 között egykori alma matere igazgatója. Ebben a minőségében is fontos szerep jutott neki a helyi iskolák államosításának levezénylésénél. 1962 és 1971 között Hódmezővásárhely Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának egyik elnökhelyettese; feladatkörébe tartozott az műszaki (építési, közlekedési, vízügyi), az oktatási és művelődési, valamint az egészségügyi szakigazgatási szervek munkájának a felügyelete. Egyik koordinátora Vásárhely testvérvárosi kapcsolatainak: Zenta és Vallauris városaival hasznos együttműködés alakult ki. 1957-től a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke, 1980-ig tanácstag. Évtizedekig egyik vezetője a Pedagógus Szakszervezet helyi csoportjának.
Vörös Mihály Márton Árpád református elnöklelkésszel közösen meghívta Németh Lászlót, az ismert írót, hogy tanítson főállásban a leánygimnáziumban és óraadóként a fiúgimnáziumban. Németh László számára ezzel három viszonylag zavartalan, írói munkássága szempontjából azonban termékeny esztendő vette kezdetét. Az író később is szívesen jött Vásárhelyre: például 1968-ban részt vett a jórészt az ő adományából finanszírozott Cseresnyés Kollégium megalakulásának 30. évfordulójára rendezett ünnepségen. Németh László nevét az író halála után egy évvel, 1976-ban éppen Vörös Mihály kezdeményezésére vette fel a városi könyvtár.

Házasságából négy gyermeke született. Hódmezővásárhelyen hunyt el 86 éves korában, 2000. június 3-án.

A levél apropóját illetően nincs semmi rendkívüli. Markuš érdeklődése Vörös hogyléte felől akkor kezdődött, amikor állítása szerint „egy délvidéki atyafi – Csongrád megyéből” felkereste. Nyilván ő mondta el neki, hogy Vörös Mihály tanácselnök-helyettesként dolgozott akkortájt.  Az is kiderül, hogy a két Mihály – az egy évre szabott közös egyetemi időszakban – barátságot kötött egymással, és előfordult, hogy közösen követtek el csínytevéseket, „deákstikliket”. Miután beszámolt róla, mi történt vele az elmúlt harminc évben, közölte, hogy a régi kollégák közül csak Tálasiné Varga Anikóról, illetve Ortutay Gyuláról tud információkat. Vásárhelyre Vízi Albert (1909–1982) könyvtárosnak, egykori diáktársuknak írt még levelet, szintén kapcsolatfelvétel céljából.

Michal Markuš (Márkus Mihály) levele Kassáról Vörös Mihálynak

Hódmezővásárhelyre, 1964. július 31. (dr. Virág Jánosné Lengyel Ilona tulajdona)

Arról sajnos egyelőre nem került elő adat, hogy folyatódott-e a kapcsolatfelvétel – akár személyesen is – a két Mihály között. Valószínű, hogy igen, mert a levél hangneme őrzi azt a bajtársi szellemet, ami az egyetemi hallgatók többségére jellemző volt már akkoriban is. Másrészt pozíciójukból adódóan mindketten megtehették, hogy baráti látogatást tegyenek egymásnál.

Ez a levél arra is bizonyítékul szolgál, hogy Márkus Mihály, annak ellenére, hogy szlovákosította nevét és repatriált, nem felejtette el magyar identitását, amit azzal is kifejezett, hogy többször is ellátogatott Magyarországra, azon belül is szülővárosába, Nyíregyházára.

Források, irodalom:

Márkus Mihály levele Vörös Mihályhoz: dr. Virág Jánosné Lengyel Ilona családi archívuma.

Márkus Mihály fényképe és szlovák nyelvű szócikke: https://encyklopediapoznania.sk/clanok/5718/markus-michal-1912-2004 (letöltés: 2025. szept. 9.)

Márkus Mihály magyar nyelvű szócikke: Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar néprajzi lexikon 3. kötet: K–Né. Bp., 1987. 522.

Márkus Mihályról: Marik Sándor: A tirpákok tudósa. Kelet-Magyarország, 2000. szept. 2. 9.

Márkus Mihály nekrológja: Liszka József: Michal Markuš (Nyíregyháza, 1912. aug. 16. – Kassa, 2004. okt. 5.). In: Acta Ethnographica Danubiana 5–6. (2003–2004). 239.

Vörös Mihály fényképe: MNL CSCSVL Hódmezővásárhelyi Levéltára. Fényképek gyűjteménye (Szűcsné Till Aranka felvétele)

Adatok Vörös Mihályról: dr. Virág Jánosné Lengyel Ilona családi archívuma; MNL CSCSVL Hódmezővásárhelyi Levéltár

                                                                                        Presztóczki Zoltán