Az állami anyakönyvezést 1895-ben vezették be, addig csak az egyházak vezették az állampolgárok születési (keresztelési), házassági és halálozási adatait. Az egyházi anyakönyvek másodpéldányainak törvényhatósági levéltárba juttatását az 1827. évi 23. tc. rendelte el. Ennek értelmében a felekezeteknél vezetett anyakönyvek egyik hitelesített példányát át kellett adni a vármegyének. A megyei levéltárak, így a Békés megyei is, 1828–1895 közötti időszakból őrzi ezeket a dokumentumokat. Az 1895 utáni állami anyakönyvek másodpéldányai hasonlóképpen megtalálhatók a levéltárakban.

A Békés Megyei Levéltár a mai közigazgatási állapotának megfelelően nemcsak az egykori megye településeinek anyakönyveit őrzi, hanem azokét is, amelyeket 1945 után csatoltak hozzá: az egykori Arad, majd Csanád megyéhez tartozó Elek, az 1950-ben megszűnő Csanád megye Battonyai és Mezőkovácsházi járásának, az egykori Bihar megye Sarkadi (Cséffa-Nagyszalontai) járásának, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyétől átcsatolt Dévaványa és Ecsegfalva községekéit is.

A levéltár őrizetében lévő lapok, füzetek, kötetek a római katolikus, a református, az evangélikus, a görögkeleti román és szerb, az izraelita, az unitárius, valamint nazarénus egyházaktól származnak. A magyaron kívül latin, német, szlovák, román, cirill betűs szerb nyelven írottak is találhatók köztük. Az anyakönyvi másodpéldányok községenként alfabetikus, azon belül a vallások sorrendjében vannak rendezve. Kutatásukat a részletes raktári jegyzék segíti.

6113 füzet és kötet = 20,86 ifm