II. tabló. A szabadságharc kibontakozása és fellendülése a növekvő nehézségek árnyékában 1703–1706.

Jelenlegi hely

1 / 7

Gróf Bercsényi Miklós ungi főispán, „Méltóságos Feidelem Rákóczi Ferencz kglmes Urunk eö nga, és az Magyar Haza Szabadságáért Isten által Fegyvert fogott Hadaknak Generalissa” pátense a Zemplén vármegyei insurrectio fegyverbe hívásáról és a tokaji táborban való szolgálatáról. Tokaj alatti tábor, 1703. október 13. IV. 2001/b. Zemplén Vármegye Nemesi Közgyűlésének, Bizottmányának és Haynau-féle közigazgatásának iratai 1214–1850 (1937). Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok – Acta Politica 1214–1786 (1848). Historicorum Tomus IV. Fasc. 157. No. 185.

II. Rákóczi Ferenc birodalmi herceg, Sáros vármegye örökös főispánja pátense arról, hogy miután sokan önhatalmúlag foglaltak el templomokat, parókiákat, valamint egyéb eklézsiai jószágokat és javakat, úgy döntött, hogy a vallási kérdések rendezését a következő országgyűlés végzi el. Addig is megparancsolja „a Nemes Ország” bármilyen rendű és felekezetű lakosainak, hadserege tisztjeinek és katonáinak, hogy várjanak az igazságnak az ország törvényei szerint a következő országgyűlésen való kiszolgáltatására. Megtiltja a további törvénytelen foglalásokat és az utasítást ad az eddig elfoglalt templomok visszaadására. Akik nem engedelmeskednek a pátensnek, és tovább folytatják az önkényes foglalásokat, illetve nem adják vissza az elfoglalt templomokat és egyházi javakat, azok elrettentésül „minden kegyelem, s kedvezés nélkül példás halállal büntettetnek, s javaik is praedára hányatatnak”. Miskolc, 1704. január 23. IV. 2001/b. Zemplén Vármegye Nemesi Közgyűlésének, Bizottmányának és Haynau-féle közigazgatásának iratai 1214–1850 (1937). Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok – Acta Politica 1214–1786 (1848). Fasc. 210. No. 210.

II. Rákóczi Ferenc levele Zemplén vármegyének, melyben utasítja a vármegyét, hogy a fegyvert fogott jobbágyok terheit ne szaporítsa. Miskolc, 1704. január 27. IV. 2001/b. Zemplén Vármegye Nemesi Közgyűlésének, Bizottmányának és Haynau-féle közigazgatásának iratai 1214–1850 (1937). Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok – Acta Politica 1214–1786 (1848). Iratok. Fasc. 217. No. 164. (két oldalas)

II. Rákóczi Ferenc rendelete Zemplén vármegye számára a kassai és eperjesi ostromzárban résztvevő kuruc csapatok élelmezése tárgyában. Ennek értelmében, mivel a csicseri Orosz Pál parancsnoksága alatt álló Kassa és Eperjes körüli hadak ellátását Abaúj vármegye egyedül nehezen tudja megoldani, a fejedelem a hadak élelmiszerekkel és egyéb szükségletekkel való ellátására kirendelte Zemplén vármegyéből az újhelyi járást. Miskolc, 1704. február 15. IV. 2001/b. Zemplén Vármegye Nemesi Közgyűlésének, Bizottmányának és Haynau-féle közigazgatásának iratai 1214–1850 (1937). Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok – Acta Politica 1214–1786 (1848). Iratok. Fasc. 208. No. 115.

II. Rákóczi Ferenc levele Zemplén vármegyéhez. Tudomására jutott, hogy a vármegye nemességének otthon maradt része bizonyos volt afelől, hogy Korponay János kapitány azért hajt be tőlük lovat és fegyvert, mintha ez szükségtelenné tenné a fejedelem táborába való jövetelüket. Ezért az insurrectióra való hajlandóságukban megcsüggedtek és készek inkább beszolgáltatni a lovat és fegyvert, csak otthon maradhassanak. A fejedelemnek azonban nem az volt a szándéka, hogy akiktől Korponay behajtja a lovat és a fegyvert, azoknak nem szükséges insurgálni, hanem ez korábbi engedetlenségük büntetése, azaz, hogy a vármegye több más tagjával együtt nem keltek fegyverre.

Megparancsolja azért, hogy akik eddig a vármegye saját kebelében nem keltek fegyverre, még ha be is szolgáltatták Korponay János kapitánynak a lovat és fegyvert, mindazáltal mennél többen keljenek fel, vonuljanak a kassai blokádhoz, csicseri Orosz Pál „Generális Strása Mester” parancsnoksága alá és ott igyekezzenek „a Haza Szolgálattyát mentül hasznosabban folytatni”. Solti tábor, 1704. június 11. IV. 2001/b. Zemplén Vármegye Nemesi Közgyűlésének, Bizottmányának és Haynau-féle közigazgatásának iratai 1214–1850 (1937). Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok – Acta Politica 1214–1786 (1848). Iratok. Fasc. 217. No. 139.

Károlyi Sándor Rákóczi Ferenc fejedelem mezei hadainak tábornagya, tiszántúli főcommendáns, az összeszövetkezett magyarországi Státusok szenátora, Szatmár vármegye örökös főispánja pátense Zemplén vármegyéhez. Ebben beszámol arról többek között arról, hogy Kassánál Isten segítségével a „Nemzetünk ellen felfuvalkodott kevély ellenséget” megszégyenítették. Kihirdeti továbbá, hogy pátense vétele után mind az úri, mind a nemesi és paraszti renden lévők keljenek fel és jöjjenek utána (hadfelkelés meghirdetése). A vármegyék pedig e pátenst tegyék közhírré és az elmenekült szegénységet mindenütt telepítsék és szállítsák haza, továbbá azok a települések, amelyek a haza sorsának előmozdításáért kárt szenvedtek, káraikat vegyék jó rendbe, míg a hadak járásától megkímélt helységek segítsék az előbbieket. Végül Radics András kassai commendáns tudósítása nyomán Berthóti Ferenc vicegenerális elrendelte, hogy a vármegyék ne csak a szokott gratuitus laborral (ingyenmunka), hanem amint a szükség megkívánja, segítsék Radicsot a malmok helyreállításában. Kassa, 1706. október 12. MNL BAZML SFL (Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára) IV. 2001/b. Zemplén Vármegye Nemesi Közgyűlésének, Bizottmányának és Haynau-féle közigazgatásának iratai 1214–1850 (1937). Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok – Acta Politica 1214–1786 (1848). Iratok. Fasc. 210. No. 214.