Gyógyító receptek a közgyűlési iratok között

Írta: Bodnár Tamás

A 18. században az írásbeliség hétköznapivá válásával egyre inkább elterjedt az egyszerűbb társadalmi rétegek között is a különféle gyógyszerek összeállításának feljegyzése. Az orvosságok nem csak a doktorok és patikusok segítségével voltak elérhetők, hanem több, az írásbeli dokumentálást fontosnak tartó családban leírták ezeket és szükség esetén alkalmazták.

Az alább közölt receptekről nem derül ki, hogy valóban vizsgázott szakemberek nyomán, vagy a népi gyógyászatban tapasztalati úton alkalmazott eljárások alapján jegyezték le őket.

Miskolcon 1794. február 24-én két kisnemesi család sarja kelt egybe, Horváth János és győri Czakó Erzsébet, mindketten 24 éves korú fiatalok. A győri Czakó családról azt is tudjuk, hogy 1668-ban kaptak armálist és 1755-ben igazoltatták nemességüket Borsod vármegye előtt. Az igazoltatók között ott szerepelt Erzsébet apja, Czakó Sámuel is.

Az ifjú párnak a kor szokásainak megfelelően egy év múlva, 1785-ben megszületett első gyermeke, Horváth János. Ekkoriban kezdi jegyzeteit írni az ifjú apa egy fraktúrba hajtott méretű, keményfedeles könyvecskébe. A kötetben ezt a versikét találjuk:

Én Horváth János,

Ki ez könyvet bírom, Nevemet beléje bizonyságul írom.

Ha eltévelyedik, édes jó barátom,

Szolgáltasd kezemhez, mert igaz jószágom.

Házad egész népét, te veled

Mint a maga képét, Isten tartsa épen,

Mint mutogatja szépem.

Holtod után széked

Szentek seregébe tévéd.

Légyen, és úgy cselekedj,

Hogy velek ott telepedj.

A nagy reményekkel induló fiatal pár élete, - melynek feje cserzővargaként tartotta fenn családját, - azonban hamarosan kettétört, mivel 1797. november 6-án „nemes Horváth János maga gazdája” elhunyt és pár hónapra rá, 1798. március 19-én felesége is követte őt a sírba.

Az árván maradt gyermeket a nagymama, özvegy Horváth Istvánné, Szathmáry Éva vette gyámság alá, akit a vármegye főszolgabírája kötelezett, hogy a hároméves fiúgyermek ingatlan vagyonának jövedelméből az árvát ruházza és megfelelően lássa el. Ellenben az ingó vagyont kótyavetyére bocsájtották és befolyó összegből a rokonságot elégítették ki. Az elárverezett háztartási felszerelések alapján, - melyek 274 tételt képeztek és 552 forint 43 és fél krajcár összegért lettek eladva, - a család a város középrétegéhez tartozhatott. Ezt mutatják ezek a lajstromból kiragadott tételek is: „három hordó bor, 14 cin kanál, 13 kristály tálak, egy ólom sótartócska, egy vas gyertyatartó, egy vas színű mente nyesttel prémezve, egy nyest stutzli, két selyemkendő, egy csukolládá szín selyem keszkenő, kilenc sor gránát, nyolc sor ezüstlánc, egy réz pecsétnyomó gyűrű, két selyemlajbi, egy francia szín teveszőr szoknya, egy kék-fekete báránybőrös mente, 116 szál gyertya, egy rossz pisztoly és egy mordály, egy ezüst moneta és egy fejes gyűrű arannyal futtatva.” Valamint a vallásos témájú könyvek: „Szentek Hegedűje, Boldog Halál Szekere, Arany csésze, Bujdosás emlékezete.”

A kótyavetyével és a gyermek vagyonával foglalkozó iratokkal együtt a levéltár közgyűlési iratai közé került Horváth János előbb említett, kézzel írott, félbőr kötéses kötetecskéje, amely gyógyszer recepteket is tartalmaz. Ezekből szeretnénk egy válogatást közzétenni:

Horváth János gyógyszeres receptes könyvének borítója

HU-MNL-BAZVL-IV.501.e. 1695/1798.

„Gyermek ha sokat csuklik:

A kerti szegfűben három bogot vágd föl, főzd meg vízben összve, és add innia. A jóféle szegfűvel is lehet megpróbálni.

Ganéjlást aki nem tehet:

A kígyó bőrét , melyet elvetett, törd meg olajban, réz mozsárban, kend az hasát vele. Vagy a tejet, midőn kifejik, törj bele timsót, és azt igya kalánnal. Vagy mezítelen seggel üljön sült almára, a gőze felmegyen, megindítja.

Gyomorfájásról:

Nyárban a gyenge ürmöt szedd meg, nyersen kösd a gyomorra, és reggeltől fogva másnapig hagyd rajta. S ha mégis fáj, többször is próbáld.

Télben pedig az ürömnek a levelét a száráról főzd le. Egy kis meleg borral megöntve kösd rá.

Vagy a lisztet keményen, égett borral, tyúktojással egybe kell gyúrni, meglaposítani, forró vízben, tálban megönteni. Más tállal befedni, azután kivevén gyömbérrel hinteni, a gyomorra kötni.

Vagy igen jó a mák levél is, ha megfőzik, melegen rákötik.

Vagy a turbulyát és petrezselymet füvestül, s gyükerestül együtt meg kell főzni, úgy, hogy három leve is lefőjön, és új tojást kell beleütni s ó hájjal azután két ruha közt megtörni. A gyomrára kötni és másnapig le nem oldani.

Gyomordagadásról:

A szőlőlevelet főzd meg, egy kis írós vajat is tevén bele, mintegy fél tojás, s jó melegen kösd a gyomorra.

Gyomorfájás és tisztulás ellen:

Az árvacsalánt árnyékon megszárasztván, vagy szükségben nyersen is élj vele herbate gyanánt.

Vagy a tejürmöt törd meg, jól facsard ki pálinkában, vagy rosolisban, s ígyál abból egy-egy pohárral.

Vagy végy rozslisztet, abból tésztát csinálván terjeszd el jól. Azonban mézzel a gyomrodot megkenvén, s tört gyömbérrel meghintvén, tölts égett bort egy tálban, gyújtsd meg. Azután a kinyújtott tésztát belevetvén forgasd meg jól benne, s kösd jó melegen a gyomorra. Mindaddig hordozza, míg jól megszárad.

Vagy fejír ürmöt, fodormentát jól megfőzvén borban, kösd be a gyomrát jó melegen.

Harmadnapi hideglelésrül:

Egy néhány gilisztát áss és megszárasztván törd porrá, add be pohárban a maga vizeletében.

Vagy az ember tetemét valami ruhában, vagy anélkül, hordozza a nyakában, elhagyja.

Süly ellen:

Akinek mellyében vagyon a süly, nehezen lélegzel, sőt fojtogatja.

A fekete csalán gyükerét rágja nyersen egyre, vagy szárazon megtörvén kenyérre hintse, úgy egye. Vagy ételben is, úgymint levesben eheti.

Vagy a keményítőt törd meg, szitáld meg. Ecetben gyúrd meg, egy kis tört borsot tevén bele, csinálj apró pogácsát belőle, és süsd meg a tűzhelyen és reggel add enni.

Vagy a paperszénye fűnek gyümölcsébül egyél meg két nap hatot, kiszakadoz belőled.

Jó pályinkában a keserű gombát is innia.

Vagy az igen régi sajtot serpenyőben főzd meg, azt egye.

Ha alfelen jár: (A süly)

A konkolyt kell megszedni, még fél erejében vagyon azaz helyre nem érik, és meg kell törni, azzal behinteni. Elsőben eszi, de azután nem.

Vagy árvacsalán porával kell hinteni. Jobbnak tartják pedig akit Pünkösd nap táján harmaton napfelkelet előtt szednek, árnyékon megszárasztanak.

Vagy egy új mázos fazékban tölts másfél icce tejet, tégy bele egy marok szárától megtisztított turbuját és egy kicsinye hagyd lefőni, azután kivévén a turbujábul egy keveset, tégy a sülyre melegen és valamennyiszer meghűl, mindjárt mással kell újítani.

Vagy ha dagadással van: (A süly.)

Midőn sertést ölnek vegye ki a tökit. Reggel, mikor szükséges, jól dörgöljék meg vele, elmúlik.

Vagy a momordicát[1] aszald meg, ha kívül hintsd meg vele. Hasonló haszna vagyon a paperszénye gyümölcsének, hasonló ereje van a dorzafa levelének is, mint az árvacsalánnak. Azért foszd meg együtt az árvacsalánnal, mossad a levelével, vagy megszárasztva, törve hints fel véle.

Vagy a sárgabarackfa magot mindenestől törd öszve, füstöld vele lyukas széken.

Fogfájásról:

Ha a foggal megindult és jóformálag egyéb orvossága nincs, hanem ki kell vonatni.

Ha nedvességtül, vagy fluxustul vagyon: Lásd alább fluxus.

Ha férfiú vagy férfigyermek. Paripa lóganéjt szedjenek tiszta edényben tevén, víz nélkül tegyék parázsra. Erősen melegítsék meg, töltsék hosszú ruhában, aki a fejet általérje, s takarják elé, és amely felől fáj, kössék a pofájára oly melegen, amint elállhatja. Megindítja a nedvességet, fájdalmat is azonnal megszünteti.

A nagyokban ha egyszer nem használna, másodszor, harmadszor is próbálja, mert bizonyos orvosság.

Az asszonyoknak vagy leányoknak kanca ló ganéját kell alkalmaztatni, hasonló formán a természetre nézvést.

Vagy végy egy sót és hamut egy arány mértékben, mint egy jó mogyoró, hogy mind a kettő együtt annyi legyen. Egy kis ruhácskában kötvén égesd meg pájinkában, és úgy ruhástul tedd a pofádba, a fájós fogra.

Vagy egy néhány csepp terpentina olajat cseppents gyapotba, tedd a fájós fogadra.

Ha odvas, végy a szádba erős borseprő égettbort, tartsd ott míg a fog odvába bemegyen, azután pökd ki. Megszűnik a fajdalom, a féreg is elvész.

Vagy ragassz az inedben vízi nadályt, avagy piócát, hogy a vért kiszíjja.

Vagy egy döglött lónak hacsak a száraz csontjábul, vagy koponyájábul is kihúzz egy fogat, vesd a tűzben, hogy ugyan tüzes legyen. Vesd azon tüzesen fapohárnyi ecetben, s a száját becsinálván jól a pohárnak, hogy az ereje el ne menjen s lágy melegen vedd a szádban az ecetet.

Vagy az angelika gyükere összvetörvén az odvas fogban kell nyomni, vagy csak darabocskáját beletolni. A férget megöli, avasságát megemészti, fájdalmát pedig azonnal megszünteti.

Vagy három gyükér bilindet törj meg, ecetben főzd úgy, hogy csak felforrjon, végy háromszor a fogadra benne, amint eltűrheted, melegen.

Horváth János gyógyszeres receptes könyvének egy oldala

HU-MNL-BAZVL-IV.501.e. 1695/1798.

Ha egyéb képest fáj a fogad:

A kezed fejin felül, amely felől fáj a fog, a kezed szárán csinálj visicatoriát. Azaz vontass hólyagot fokhagymával megdörgölvén erősen, és odaszáll a fájdalom. Ezt azután a bőrét lemetszvén meggyógyíthatod írós vajjal kenvén, zöld káposztalevéllel ragasztván, hogy a fog fájdalom nélkül kiessen.

Szent György nap előtt szedj egynéhány levelibékát, mely a fákon szól nyárban. Fedő alá egy csuporban tevéd vízben, főzd addig, míg csak csontja marad, azután kivevén a tűztől, hagyd meghidegülni a vizet, és amely zsír rajta marad felül, szedd egy üvegecskébe. Mikor kívántatik, talu szálat belemártván illesd a fájó fogat. Kiesik fájdalom nélkül, de egészségest meg ne érjen, mert az is kiesik, úgy olvastam.

Jó a kendermagot is dohányozni.

Hasfájásról:

A kovászos kenyeret el kell szelni mind hajastól felül. Megpirítván székfűvel, fahéjjal, szerecsendió virággal, sáfránnyal meg kell hinteni s égett borral megöntözni, s amint elállhatja, melegen újra megmelegítvén az hasára kötni.

Vagy zsáját, petrezselymet, lestyánfüvet kell főzni vízben, vagy borban, arra kötni.

Vagy az apró közönséges mályvának rántsd meg a gyükerét vajban, kösd a köldökére.

Vagy fodormentát aszald meg, szűrd meg meleg borban, idd meg.

Hasrágásról:

Végy egy pénz ára pálinkát, és abban apríts két cipócskának a belit, s tedd a tűzhöz. Főzd addig, míg jó kemény leszen, azután tégy két pénz ára vajat belé és ismét főzd levessé, és lencsepürére tévén, két ruha közt varrd az hasára, had legyen ott, míg tarthatja.

Vagy a tehen ganéját faolajban meg kell rántani, és egy kis szegfüvet beletenni, s azt a hasára kötni.

Hideglelésrül:

N.B. Minthogy minden hideglelés az csömörtől származik, igen jó ha homlokát, vakszemét és állkapcáját, nyakát, hátát, keze szárait, vállhegytül fogva, lábikráját, a szárcsontok elejit, lába fejit és szemeit megkenni egy kis fokhagymás zsíros vagy vajas meleg ecettel, háromszor-négyszer. Azután jó purgációt veszen, vagy csak a sárfű magvábul, külső tokjábul kivevén, mely három szegeletű, kilenc s tíz szemet. Mint a kendermagot, szárazon megeszik, mely alól-fejül purgálva, ha nagy ember tizennégy szemet vagy 16-ot ha erős természetű bevehet. Azután ha el nem hagyja, közönségesen élhetsz ezekkel. Végy egy dionisot és égesd mindaddig, míg megtüzesedik, akkor azon tüzesen vesd egy findzsa fűtejben, vagyis herbatéban és idd meg a sót a fűtejjel együtt. A fűtej lágy meleg legyen, hogy egyszersmind meg lehessen innia, mert hörpölve nehéz volna innia a keserűség miatt. Azután a keserűség elverésére nézve lehet nádmézet rá innia.

Pr. Vagy friss tyúktojást meg kell keményen főzni, annak a haját a belső hártyátul el kell választani, és úgy a haját igen apróra megtörni, és az hideglelés előtt vízben meginnia.

Vagy egy marok útifüvet, vagy egerfarkat, vagy az út mellett termő procsfűnek a hegyét főzd meg borban, azt igyad.

Kelevény ellen:

Egy diónyi viaszt, egy diónyi mézet, egy diónyi szurkot, egy diónyi ó hájat összve kell olvasztani, kilenc fekete pókot, kinek a lába nem hosszú, és kilenc legyet bele kell roncsolni. Kevéssé megfőzni, azután megszűrni, úgy kell akármely mérges kelevényre ragasztani, aki arra való, hogy kifakassza. Kifakasztja és aki nem harmadnap alatt eloszlatja. Vagy a vereshagymának, mintegy poltura, a tetejét kik kell kerekíteni, vagy vájni, és a helyében cukrot tenni, úgy a kimetszett tetejét rácsinálni, egy néhány csepp fenyőmag olajat belécseppenteni. Úgy a kimetszett tetejét reácsinálni, lencsepüben megsütni. Jó azután a levét kifacsarni, s meginnya, vagy mégis továbbá, melyben vagyon. A Papa füvet borban meg kell főzni, és lenolajat köziben tölteni, azt melegen innya, amint eltűrheti. Ennél jobb orvossága van.

Kólikáról:

A tehen ganéjt faolajban meg kell rántani, s egy kis szegfűvet beletenni s az hasára kötni. Vagy  a kék liliom tövét megaszalva megtörve, meg kell főzni kecsketejben. Bőven töltvén reá faolajat, hogy jó zsíros legyen és azt erősen megfőzvén, flastrom módra, ruhára, annyira, hogy gyomrát, köldökét belepje, kösse reá, vagy a gyertya hanyvát, s azt hamuvevőbül szedd ki, szűrd meg és jó borban vedd be. Vagy az hangyának három vagy négy tojását megtörvén, borban vagy vízbenvedd be. Vagy végy egy-egy néhány diót, és beli közt, amely növései vagy fái vagynak azokat kiszedvén égesd meg, s vedd be tiszta vízben éhgyomorra.

Purgatio kólikáról:

Égett bort s ó hájat, faolajat egyenlő mértékben olvasszanak öszve s adják meginnya. Lefektetvén takarják be. Vagy a fűzfalevelet foszd meg borban és egy kevés borsot belévetvén idd meg. A vérpökést is megállítja. A Szilvát mosd meg, szépen három vagy négy lében, hogy semmi rútság rajta ne maradjon, azután főzd meg jól káposztalevélben, azt igya. Csak ha tiszta káposztalevet iszik is háromszor éhgyomorra, igen jó. Vagy az ürömnek tetején, hónaljain nőtt gyenge ágacsainak csikáit vagy tetejeiket el kell csipdesni, sütés zsarátnokban, vagy parázsban takarni, hogy jól megpörkölődjék, azaz fonnyadjék. Az melegen, amint elállhatja köldökére kötni.

Köldökcsömörrül:

Szedd meg a lomentát, fekete és fejér ürömöt, s együtt megtörvén, öntsd meg forróvízzel, s azt jó melegen kösd a köldökére. Lásd kólika.

Köszvényrül:

Minthogy ennek bizonyos orvossága nincs, s nem is találtatik, főképpen akik régtül fogva benne vagynak, azoknál én mindazáltal (Szólván azokról, akiken még igen nagyon el nem hatalmasodott.), magamon próbált egynéhányat leírok, noha jól tudom, hogy talán nem mindennek fog használni, mert ebben a nyavalyában egy orvosság egynek használ, másnak más, némelynek pedig semmi sem, míg magától ki nem áll. Ezen két első orvosságok tehát a köszvény fájdalmát elveszik. Hogy tudni illik ha borseprőben hangyazsombikot teszesz földestül, hangyástól, s tojásostul együtt, úgy kifőzd. Azután amely palackba veszed az égett bort, őszi kék kikiricsnek (Mely tavasszal is vagyon.), a tövét hányd bele, és azzal mosd. Ez mikor kifőzöd a hangyazsombikot, veres lesz, mint a piros bor, a kikirics tövétül pedig mindjárt megsárgul, és büdös különben, de nagyon hasznos. Vagy a Csudafa levelet főzd meg vízben jól, töltsd egy kétfülű, dézsában, pálcikát által dugván a filen, míg forró, tedd a lábodat, betakarván, párold, és ha annyira meghűl bocsásd belé, s ha ki akarod venni a vízből, szedd ki a levelét, kösd bé a fájós lábodat véle, s két-három nap ezt míveld. Vagy a Nadragulyának (Melyet Nagy fűnek is hínak.), bőven szedvén a gyükerét, fejszetokkal roncsold meg jól, s hányd palackba, töltsd erős seprő égett bort reá, huszonnégy óráig meleg helyen éleszd meg, azután egy-egy keveset tálacskában töltvén, szenen melegítsd meg, s melegen az égett borban a köszvényes tagot mosd s kenjed. A gyükerébül is kivévén, ruhára tévén, kösd be véle a fájós és dagadt, köszvényes lábad.

Magamon próbált hasznos orvosság, ezt pedig egynéhány nap kell cselekedni, s estve reggel. Vagy a borseprőt forrald meg, vess timsót és büdöskövet belé, jó melegen azzal kössed. Vagy a nyúl vérét egyvelítsd borban azzal kend. Vagy a nőstény heringnek vedd a tejét, kend ruhára, kivonja a tüzet, meggyógyul. Vagy a Mogyoróhagymát törd össze s pálinkában tévén éleszd meg s mossad vele a ruhát is, belemártván, kössed. Az hagymát is reá lehet kötni. Vagy egy ujjnyi hosszú szoros szájú üvegecskét, vagy ha nagyobb lesz is, szedd meg félig marhaganéjban való gilisztával s tölts reá kőolajt, terpentini olajt egy arányású mértékben és faolajt, mely annyi legyen, mint a más kettő együtt. Csináld tésztában (Jól bezárván az üveg száját.), ha megsül a kemencében és a kivétel után meghűl, vágd ketté a kenyeret, vedd ki az üveget, a kemence előtt kend jól be. Süttetvén egynéhányszor, akár hol legyen a testben a köszvény. A Földi bodzának gyükerét megtörvén, levét üvegcsében tévén tésztában csinálván, hasonlóképpen cselekedj mint a feljebb írt orvossággal. Vagy tyúkmony széket sáfrányos vízben főzd meg lágyan, jó melegen ruhára kenvén kösd be vele. Vagy sót és kormot köpülj össze tyúkmony fehérjével és mikor elsőben kezdődik a köszvény, ruhát belé mártván kössed be vele.

Köszvényrül:

Marhalábnak a zsírját akiből kocsonyát főznek, szarvas háj, kutya zsír, veres kőolaj. Azt öszve kell olvasztani, azzal kell kenni, belésütni tűznél.

Felhasznált források:

HU-MNL-BAZVL-IV.501.e. 1695/1798.

HU-MNL-BAZVL-IV.501.a. 8. kötet, 319.

HU-MNL-BAZVL-IV.501.l. 4. kötet, 299-300.

HU-MNL-BAZVL-IV.516. 156.