Jelenlegi hely

„Aki a saját tulajdonomban lévő zárt szekrényt álkulccsal kinyitja, legyen az Rákosi vagy bárki más, azt kirúgom.”

2019.02.11.

„Aki a saját tulajdonomban lévő zárt szekrényt álkulccsal kinyitja,

legyen az Rákosi vagy bárki más, azt kirúgom.”

Az MKP járási titkárának fogadtatása Göncön

Szerző: Kiss Lajos

A második világháború befejezését követően, a Magyar Kommunista Párt igyekezett az ország minden egyes településén hálózatait, szervezeteit kiépíteni, megerősíteni. Kiemelt jelentőségű volt a párt számára, hogy a földreformok gyakorlati megvalósításánál is képviseltessék magukat. A megyei pártbizottság ezeknek a feladatoknak a megszervezésére és kivitelezésére, a gönci járás területére 1946. február első napjaiban Tiser Gyulát[1] küldte, aki mint járási pártbizottsági titkár tevékenykedett 1948-ig.[2] Új beosztásában, már az első napokban nehézségekbe ütközött. Vendéglátójával, Kruly Mihállyal - a gönci MKP titkárával - történt konfliktusa a megyei vezetés elé került. Az összetűzés központjában a hatalmi pozíció kérdésköre állt, amelyből a dokumentumok alapján a vendég jöhetett ki jobban. 1946-ban ugyanis még nem volt teljesen megszokott a kommunista párton belül sem a feljebbvaló szolgalelkű kiszolgálása, a párthierarchia megkérdőjelezése. Ez volt a „veszte” Kruly Mihály gönci párttitkárnak is.

A történet 1946 februárjára vezethető vissza, február 6-án érkezett ugyanis a községbe Tiser Gyula. A központi küldött szállásolásáról és ellátásáról egy hétig Kruly Mihálynak kellett gondoskodnia, ez azonban korántsem javított kapcsolatukon. A vita már az első nap jelentkezett, amikor Tiser hiába kérte Krulytól a járási pártszervezet iratait, nemhogy nem kapta meg, de a gönci párttitkár még azt is kétségbe vonta, hogy van-e létjogosultsága Göncön járási titkárnak. Állítólag még azt is kijelentette, hogy „minek ide járási titkár, hiszen úgy sincs nagyobb úr, mint én”.[3] A járási kommunista pártszervezetekről érdemi információval nem rendelkező Tiser Gyula ragaszkodott az iratok átadásához, Kruly azonban korántsem segítette, sőt a pártiratokkal kapcsolatban kategorikusan közölte, hogy „nekem csak ahhoz van jogom amit magammal hoztam, de ami itt van ne is próbáljak hozzányúlni, mert baj lesz belőle.”[4] Végül Tiser is kapott egy kulcsot a párthelyiséghez, az ellentét azonban nem csökkent közöttük.

Három nap múlva este Kruly Miklós ittasan tért haza, s a még mindig nála lévő Tiserrel éles konfliktusba keveredett. Az iratok ellentmondóak, mindkét fél másként adta elő a történetet. Tiser szerint Kruly hazatérve maga keltette a feszültséget, s személyében támadta a járási párttitkárt. „Az anyámat káromolta és ezeket mondotta: ki vagy te senkiházi kiváglak, hogy a lábad sem éri a földet, kirúglak innen, ki az aki ideküldött, még le sem igazoltalak. Fölszólítottam, hogy hagyja abba a durva sértegetést, mire Ő még durvább lett és tettlegességgel fenyegetett. Megpróbáltam szép szóval hatni rá és megkérdeztem, ha más pártvezető volna, most itt azokkal is így beszélne, mire teljesen megvadult és ordítozott, hogy Ő mindenkit kirúg, Ő nem ismer magánál magasabb pártvezetőt, nem kell ide se kiskirály, se nagy király, Göncön én vagyok a legnagyobb kommunista és nem kell ide semmiféle járási titkár.”[5] – fogalmazott későbbi jelentésében Tiser.

Kruly ugyancsak két hónappal későbbi jelentésében más kezdettel, de hasonló eredménnyel végződő konfliktusról számolt be. Elmondása szerint Tiser sértette meg hazaérkezésekor azzal, hogy közölte vele, „reakciósok” vásárolják meg az italukkal. Kruly felháborodottan utasította vissza a vádakat, ugyanakkor Tiser szemére hányta, hogy önkényesen és az engedélye nélkül felnyitotta a pártszervezet szekrényét. Kruly későbbi szavai szerint a következőket vetette a központi küldött szemére: „kijelentettem neki, hogy nem szép tőle, hogy a párt helyiségben a reám bízott szekrényt felnyitotta, kértem a járási tit[kár]t, hogy engem ne tanítson és ne fegyelmezzen, mikor ő maga fegyelmezetlen, mert a pártban lévő szekrényt úgy tekintem, mint saját tulajdonomat [és] ha még egyszer kinyitja, úgy akkor kirúgom, mire ő azt kérdezte, hogy ha Rákosi elvtárs nyitná ki, mit szólnék neki, mire én kijelentettem neki, hogy aki a saját tulajdonomban lévő zárt szekrényt ál kulccsal kinyitja legyen az Rákosi, vagy bárki más azt kirúgom.”[6]

A gönci párttitkár haragjában megpecsételte ezzel a mondattal saját sorsát, nem tudta ugyanis, hogy a párt első számú vezetőjéről ilyen módon beszélni nem lehet.

A két pártvezető közötti ellentét a később sem csillapult, így február 10-én Kruly Miklós a községi párttaggyűlésen lemondásra kényszerült. Kruly az új pártvezetőségnek átadta pártigazolványát és kérte ügyének kivizsgálását, Tiser elmondása szerint azonban még mindig fenyegetőzött, s kijelentette, hogy ő van otthon, s lemondatása a szervezet felbomlását fogja eredményezni.

A gönci pártszervezet azonban kitartott Tiser mellett, bár az adatok nem maradt egységes. Kruly Miklós április 23-án írásban kérte ügyének kivizsgálását, ekkor a községi pártszervezet többsége a „jövevény” Tiser mellett állt ki, sőt még október 1-jén is arra kérte az MKP Központi Szervezési Osztályát, hogy az Abaúj megyei átszervezések ellenére Tiser maradjon a járási szervezet élén. „Amióta a nevezett elvtársunk a járás szervezetét vezeti, azóta van pártélet nemcsak a helyi, hanem a járási szervezetben is. Munkáságának alapos kivizsgálására kérjük a Központi Szervezeti Osztály jelentéséhez ügyének mielőbbi kivizsgálását annál is inkább, mert az itteni reakció kedvére dolgozhat, mert elvtársunk, aki már alaposan ismeri járását, átosztása csak visszaesést jelent a pártunk eddigi szervezetében.”[7] A levélből ugyanakkor kiderül, Tiser személyét változatlanul támadják egyesek: „A kárörvendő frakció elvégezte munkáját. Ugyanaz a ténykedése, mint Felsődobszán. Kérjük azoknak a pártszervezetből való megtisztítását, eltávolítását, mert állítjuk, hogy a Központba Tiser elvtársunk ellen valótlan jelentés ment.”[8] A jelentő személye az iratokból ugyan nem derül ki, az ugyanakkor bizonyos, hogy a pártközpont engedett a göncieknek, így Tiser 1948 áprilisáig bizonyosan a járási kommunisták vezetője és haláláig a párt megbecsült tagja maradt.[9]

Kruly Miklós politikai karrierje végleg zátonyra futott, így visszatért asztalos szakmájához.[10] A történteket jelentősebb szankcionálás, bírósági eljárás nélkül átvészelte, ami akár két évvel később már elképzelhetetlen lett volna. Életét a sátoraljaújhelyi szociális otthonban fejezte be az 1980-as években.[11]

 

                                                            

                                                           Tiser Gyula portréja[12]

 

Iratok jelzete: MNL BAZML X. 5/i. 3. ő.e.

 

 


[1] Tiser Gyula (1917-1992) Miskolcon született egy nyolc gyermekes család második gyermekeként. Tanulmányait szintén Miskolcon végezte, szabó szakmát szerzett. 1937-től a helyi Szociáldemokrata Párt, majd 1944-től Magyar Kommunista Párt tagja volt. 1945-től aktív szerepet játszott Borsod-Abaúj-Zemplén megye több településén az MKP helyi szervezeteinek megszervezésében. 1946-1948 között az MKP Gönci Járásának járási titkáraként tevékenykedett. 1948-1949 között a Megyei Párt Bizottság irodavezetőjeként dolgozott Szikszón. 1949-től politikai pályája leszálló ágba érkezett, munkahelyein rövidebb ideig tudott érvényesülni. 1953-ban kizárták pártjából, ezt követően egészen 1960-ig kisiparos szabóként dolgozott Miskolcon. 1957-ben belépett az MSZMP-be. 1960-tól egészen 1976-os nyugdíjazásáig a Diósgyőri Gépgyár anyagbeszerzője volt. (MNL BAZML. XXXV. 133/a. 41. d.)

[2] MNL BAZML XXXV. 133/a. 41. dob.

[3] MNL BAZML X. 5/i. 3. ő.e. Tiser Gyula jelentése. 1946. április 23.

[4] Uo.

[5] Uo.

[6] MNL BAZML X. 5/i. 3. ő.e. Kruly Miklós kérelme. 1946. április 23.

[7] MNL BAZML X. 5/i. 8. ő.e.

[8] Uo.

[9] MNL BAZML XXXV. 133/a. 41. dob.

[10] MNL BAZML XXIII. 3/a. 438. d. Gönc IV. 298.

[11] Bódig Istvánnéval – Kruly Mihály unokahúgával - készült interjú (2018.01.30.)

[12] Népszabadság 1980.03.23. 4.

 

Utolsó frissítés:

2019.03.04.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges