A víz adta, a víz elvette. Ember és víz kapcsolata a történelemben

A víz adta, a víz elvette. Ember és víz kapcsolata a történelemben

Új kiállításunk életünk egyik legfontosabb lételemét, a vizet helyezi központba. Változatos felszínű, folyóvizekben, tavakban, hő- és gyógyforrásokban bővelkedő vármegyénk történetét megannyi módon befolyásolta a víz ereje. Sokan vélik úgy, hogy történelmünket alapvetően a politikai, gazdasági, esetleg társadalmi események formálják, miközben az a közeg, amiben élünk, a természeti környezet, nem változik, mintegy statikus hátteret nyújt az eseményeknek. Ez azonban koránt sincs így. Minden történeti esemény motivációjában, megvalósításában és következményeiben ott van a környezeti tényező szerepe: van-e a közelben ivóvíz, hogy létrejöhessen a település; van-e a közelben egy hajózható folyó, amely biztosítja a folyamatos közlekedést és kereskedelmet; vannak-e a közelben a helyi ipar kiépítéséhez szükséges nyersanyagok; védi-e a várat valamilyen természeti akadály (hegyorom, folyóvíz, mocsarak); kedvez-e az időjárás a mezőgazdaságnak? Megannyi történeti esemény és folyamat, amelyben a környezet mint aktív történeti szereplő jelenik meg. Éppen ezért történeti vizsgálata sokkal nagyobb figyelmet érdemelne.

Kiállításunkban olyan történeti iratokat válogattunk össze, amelyeken megjelenik ennek a dinamikus elemnek, a víznek a kettős természete: egyszerre éltető és pusztító erő. Erre utal címválasztásunk is: egyszer ad, másszor elvesz. Ad, mert lehetővé teszi a letelepedést, az ipar kialakulását, energiát biztosít a helyi élelmiszertermelés alapját képező vízimalmok számára, biztosítja a közlekedést vagy természetes akadályként a védelmet, felüdülést nyújt a fürdőkbe járó betegek és fáradtak számára. Ugyanakkor el is vesz: a visszatérő áradások elhanyagolt árvédelem mellett hatalmas anyagi pusztulással járhatnak és sok emberéletet követelhetnek, a nem megfelelő víztisztaság pedig megbetegedésekhez, országos méretű járványok (pl. kolera) kialakulásához vezethet.

A kiállított iratok tematikus bontásban járják körül az ember és a víz kapcsolatának kérdését. Bemutatunk számos folyószabályozási tervet, melyeken megfigyelhetjük az előtte-utána állapotot, a közlekedés folyamatosságát biztosító egykori hídtípusokat, az árvizek (köztük a legsúlyosabb 1878. évi miskolci árvíz) pusztításait dokumentáló iratokat és fényképeket, a vízimalmok (többek között a Szinván volt malmok) elhelyezkedését és szerkezetét ismertető forrásokat, Miskolc város csatornázáshoz és a visszatérő kolerajárványokhoz kapcsolódó dokumentumokat, valamint a 19-20. századi fürdőkultúrát reprezentáló terveket és egyéb iratokat.

A kiállítás helye:

MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltára, Miskolci Központ

3515 Miskolc-Egyetemváros

Kiállítás nyitvatartása: 2026. március 9-től 2026. július 31-ig, a levéltár nyitvatartási idejében

A kiállítás ingyenesen látogatható, levéltári séták napjain (március 20., június 5.) tárlatvezetéssel. Nagyobb csoportokat előzetes bejelentkezés után tudunk fogadni. Mind a levéltári sétán történő részvételi szándékot, mind a nagyobb (10 fő feletti) csoport érkezését a

bazvl@mnl.gov.hu   ímélcímen jelezhetik.