Petrovszky család
A Rindsmaulokat követően Bikal új birtokosa, Petroszky (I.) József (1688–1737) Győrből költözött Tolna vármegyébe, ahol a birtokszerzés után előnyös házasságot kötött: Brodarics Teréziát, a tolnai alispán lányát vette feleségül, ezzel politikai karrierje is lendületet vett: előbb Tolnában főszolgabíró, majd 1723-tól Baranya első alispánja, a vármegye legfontosabb hivatalnoka lett. Majd 10 éven keresztül irányította Baranyát. Petrovszky (I.) József fiai katonai pályára léptek: Ferenc (1720–1763) a Hétéves háborúban (1756–1763) ezredesként szolgált, és a Mária Terézia Rend lovagja lett. Egyik legmerészebb katonai akciója a torgaui csatához kötődik, mikor 1760-ban egy erdőn átrohanva rontott rá a túlerőben lévő porosz csapatokra. Hősiességét jelzi, hogy a „legvitézebb huszárnak” nevezték. Testvére, Sándor is katona volt, ám emlékezete inkább a magyar kultúra fejlődésére tett adományai miatt jelentős. Kortársai „a nemzeti nyelv művelésének harcosaként” emlegették.
