Lipszky János Magyarország-térképe az MNL Baranya Megyei Levéltárában

Ismét évfordulót ünneplünk, bár a közvélemény előtt talán kevésbé ismert személyét. 250 évvel ezelőtt született Lipszky János császári huszár ezredes, aki nagy munkával megalkotta kora egyik legpontosabb térképművét, a Mappa Generalis Regni Hungariae-t, vagyis a „Magyar Királyság általános mappáját”. Ennek egyik 1806-ban, rézmetszéssel készült példánya ma levéltárunk Rét utcai részlegének kutatótermét díszíti.

Lipszky János 1766. április 10-én született a Trencsén megyei Szedlicsnán, valószínűleg Csehországi eredetű evangélikus családban. Iskoláit Losoncon, Trencsénben és a híres pozsonyi evangélikus gimnáziumban végezte, ahol modern oktatási rendszer uralkodott nagy hangsúlyt helyezve a földrajz, a történelem és a természettudományok tanítására. Tanulmányai befejeztével a gimnázium igazgatójának javaslatára katonai pályára lépett. 1784-ben Graeven altábornagy felvette huszárezredébe, majd a katonai térképészetre vezényelte. Részt vett a II. József féle kataszteri felmérés munkálataiban is, majd 1787-1789 között a török elleni háborúban teljesített szolgálatot. Vitéz magatartásáért ekkor már alhadnaggyá léptették elő, majd később br. Vécsey Siegbert, az új ezredtulajdonos közbenjárására főhadnagyi rangot kapott.

1795 és 1808 között Pesten tartózkodott (kivéve egy rövid időszakot 1805-1806-ban, ekkor a franciák ellen harcolt, az austerlitzi csatában meg is sebesült) és ez alatt az idő alatt készítette el élete nagy művét, a Magyar Királyság térképét. Ebben a munkában – annak jelentőségét látva – igen magas rangú személyek segítették, így József nádor és Károly főherceg, de gr. Festetics György és Széchényi Ferenc is támogatták anyagilag, és értékes térképtárukat is megnyitották előtte. 1809-ben I. Ferenc érdemei elismeréseképpen ezredessé nevezte ki. Ebben a rangban vonult nyugállományba 1813-ban, majd élete hátralevő részében birtokai felvirágoztatásán dolgozott 1826. május 2-án bekövetkezett haláláig.

Munkáját magas rangú pártfogói közbenjárására a Helytartótanács is támogatta, vagyis a térkép elkészítéséhez állami segítség járult, ami lehetővé tette a megyei közigazgatás mérnökeinek bevonásával elvégzett pontosításokat, javításokat is. Ennek nyoma megtalálható Baranya vármegye nemesi közgyűlése 1800. évi jegyzőkönyvének 802. számú bejegyzése alatt is, ami alább látható.

Ebben a leiratban a Helytartótanács felkéri a vármegyét, hogy lehetőség szerint támogassa Lipszky munkáját, a megye mérnökével nézesse át az összes helységre vonatkozó adatot, azokat javítsa, és mielőbb küldje vissza.

A térkép csillagászati mérések alapján készült, amiket Bogdanich Dániel, a budai királyi csillagvizsgáló csillagásza végzett el az ország különböző határszéli települései pontos helyzetének meghatározásával, vagyis a további számításokhoz elengedhetetlen alappontok megadásával. A csillagászati expedíció szintén állami támogatást élvezett.

Ezek a csillagászati ellenőrző mérések tették lehetővé, hogy egy korábban nem látott pontosságú ország térkép készüljön. Ez az első térképmű, amely az egész Kárpát-medencét és környezetét egységes vetületben és geodéziai alapok felhasználásával ábrázolja, ami lehetővé teszi, hogy a térképmű szelvényeit ma térinformatikai rendszerbe illesszük (az első Magyarország térkép, amit georeferálni lehet). Ez azt jelenti, hogy a térkép egyes pontjai és vonalai kisebb hibáktól eltekintve összeegyeztethetők a mostani műholdkép alapján készült térképpel. (A művelet egyébként hamarosan elkészül, és a térképmű remélhetőleg nemsokára elérhető lesz az interneten is.)

A szerző eredeti szándéka szerint a Mappa generalis mellé készült egy áttekintő térkép, a Tabula generalis és egy Repertórium is. Intézményünkben a Mappa Generalis Regni Hungariae c. műve található meg. Ez a térkép 12 rézmetszetes szelvényből áll. A tényleges térképet 9 szelvény alkotja, a 3 alsó szelvény a tárgyi mutatót tartalmazza. A metszést Prixner Gottfried és Karacs Ferenc rézmetszők készítették. A térkép metszése és nyomtatása 1804 és 1808 között szelvényenként történt. Papíranyaga speciális, a rézmetszetekhez készített „velin papír”, ami egy bordázat nélküli merített papírt jelent. Svájci velin papírra kb. 60%-a készült a térképeknek, iglaui velinre 10%, reprezentatív, angol velinre kb. 2%, továbbá egyetemi papírra és un. negyed-kartonra is nyomtattak.

Az I–IX. térképszelvények méretei: középső szelvények 66 x 43 cm, külső szelvények 66 x 73 cm, a X–XII. táblázat magassága 29 cm. A térkép teljes mérete: 211 x 166 cm. A nagyméretű térkép vászonra kasírozott, az aló és felső szélein farúdhoz rögzítették. A feketére festett térképtartó rudak két végét aranyfüsttel aranyozott záró gombok díszítik. A térkép felületét a vászonra kasírozása után, lakkozással kezelték.

A térkép közel 2000 példányban jelent meg. Precizitása miatt katonai célból is elővették, többek között Napóleon is használta és még az 1848-1849-es szabadságharcban is alkalmazták. A Lipszky-térkép felhasználásával később sok hazai és külföldi térképet készítettek és méltán dicsérték akkor, és dicsérik ma is annak esztétikai és szakmai tulajdonságai miatt.

Bősz Attila levéltáros, MNL Baranya Megyei Levéltára

Források:

MNL BaML IV. 1. a. Baranya Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek.

Irodalom:

Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében, Cartofil, Budapest, 2002.

Felhasználtam a következő előadás anyagát is:

Bősz Attila – Kirics Márta: Barangolás a térképek világában, 2015.év.

A fenti írás elkészítésében Kirics Márta főrestaurátor segített.