Bevezetés 

I. IV. Károly uralkodása (1916–1918)

II. IV. Károly az emigrációban (1918–1922)

III. A Habsburg-család az 1920-as években

IV. Habsburg Ottó ifjúsága

V. Habsburg Ottó és báró Bakách-Bessenyey György kapcsolata (Levelek 1948 és 1958 között)

VI. Jelentések Habsburg Ottó tevékenységéről (1959–1985)

VII. Habsburg Ottó és a magyar állam közeledése 1987 után

VIII. Habsburg Ottó magyar állampolgársága

72.

Habsburg Ottó levele Bakách-Bessenyey György részére a magyarországi helyzetről
Florida, 1950. január 24.

A Habsburg Ottó levélben a hazai „Vögeler-per”-ről, azaz az ún. Standard perről – amelynek egyik vádlottja volt Robert Vogeler – és az Egyesült Államoknak a perhez való viszonyáról, illetőleg a Magyar Nemzeti Bizottmányról, az emigránsok bizottságának a helyzetéről fejti ki véleményét.

Az irat jelzete: MNL OL P 2066–1. d.–25. dosszié –130–131. p.–1950. – Géppel írt, fejlécén a Gibson Hotel hivatalos levélpapírján Habsburg Ottó aláírása.

73.

Habsburg Ottó levele Bakách-Bessenyey György bárónak a Magyar Nemzeti Bizottmányról
Mexikó, 1950. január 30.

Habsburg Ottó a Magyar Nemzeti Bizottmány belső válságával kapcsolatban fejti ki álláspontját. „A Magyar Nemzeti Bizottmány ma az a Fórum, amelynek keretében a magyar emigráció szolgálhatja a Nemzet érdekét. Ezen változtatni nem lehetséges.” Felfogása szerint a Bizottmány ezért csak akkor marad működőképes, ha a legitimisták nem lépnek ki belőle. Habsburg Ottó emlékezteti Bakách-Bessenyeyt arra, hogy a neki tett ígéretnek megfelelően a három királyhű tagnak „kilépésre hozzájárulást nem vagyok hajlandó adni”.

Az irat jelzete: MNL OL P 2066–1. d.–25. t.–3–127–128. p.–1950. – Kézzel írt, eredeti, Habsburg Ottó aláírásával ellátott levél.

74.

Habsburg Ottó levele Bakách-Bessenyey Györgynek találkozójáról Horthy Miklóssal, a magyar emigráció egységéről és a nemzetközi válságról
Párizs, 1950. június 1.

Habsburg Ottó Lisszabonban – vélhetően, életében először – találkozott Horthy Miklóssal. A levélben e találkozásról számol be Bakách-Bessenyey Györgynek. Érezhető meglepődés, hogy az idős kormányzó mennyire nem képes már gondolatait uralni. Nevét sem említi, arra csak Bessenyey válaszleveléből szerzünk egyértelmű bizonyosságot. „A megbeszélés Lisboa-ban jól ment. […] Sajnos azt tapasztaltam, hogy az úr […] a Bizottmány [az emigráns Magyar Nemzeti Bizottmányról van szó] ellen erősen fel van heccelve, főleg fia által. Azt hiszi, hogy a Bizottmány a legitimisták és a népfrontosok koalíciója őellene. […]
Nem hinném, hogy politikai erő lehet még, de azért jó volt az egész.”
Bakách-Bessenyey június 14-ei válaszlevelében megköszönte, hogy Habsburg Ottó „magára vette a portugáliai látogatás fárasztó uralmát. […] Úgy látszik, az ottani remete sietett ezt továbbadni, mivel Hennyey [tábornok] egy tegnap érkezett levelében már ír erről. Viszont azt is látom, hogy egyesek és persze, elsősorban ő maga, továbbra is legfelsőbb Hadúrnak tekinti magát”.

Az irat jelzete: MNL OL P 2066–1. d.–25. t.–3–121–122. p.–1950. – Kézzel írt, eredeti, Habsburg Ottó aláírásával ellátott levél.

75.

Habsburg Ottó levele Bakách-Bessenyey Györgynek a magyar emigráció helyzetéről és a nemzetközi válságról
Párizs, 1950. június 26.

A levél azért is érdekes számunkra, mert látszik, hogy nemcsak Amerika és Mexikó, hanem Svájc, Franciaország, Németország, Anglia, Olaszország is állandó utazási célpontjai között szerepel. Eközben lehetősége volt találkozni Robert Schuman francia külügyminiszterrel, illetőleg más vezető nyugati politikusokkal. A levélben a magyar emigráció szinte teljes palettája megjelenik, így pl. a szélsőjobboldali Zákó András vezérőrnagytól kezdve a mérsékelt Barankovics István, Sulyok Dezső, Auer Pál, Varga Béla páter, Nagy Ferenc mellett Bán Antal volt szociáldemokrata vezető is. Érdekes mozzanat a levélben, hogy úgy tűnik, a brit titkosszolgálat egy angol vezetésű ellenbizottmányt próbált szervezni a Magyar Nemzeti Bizottmánnyal szemben, amely Bán Antalra, Sulyok Dezsőre, Barankovics Istvánra és Teleki Bélára lenne „alapozva”. E négy személy már az emigránsok új generációját képviselte, vélhetően a második világháborús, részben szélsőjobboldali vezetők kevéssé voltak már elfogadhatók az angolok számára. Habsburg Ottó szerint az új bizottság „nagyon diskreditálná a mi ügyünket”.

Az irat jelzete: MNL OL P 2066–1. d.–25. t.–3–118–119. p.–1950. – Géppel írt, Habsburg Ottó aláírásával ellátott levél.

76.

Habsburg Ottó levele Bakách-Bessenyey Györgynek a várható háborúról és a magyar exilkormány létrehozásának lehetőségeiről
Párizs, 1950. július 27.

A hidegháborús várakozásokat visszatükröző levélben Habsburg Ottó arra hívja fel a figyelmet, hogy „nincs kizárva”, hogy már 1950 végén „háború legyen Oroszországgal”. Véleménye szerint, ebben az évben még nem lesz háború, de az információk fontosak. E helyzet kapcsán kifejti, hogy az emigrációnak milyen feladatai lesznek. Egyúttal felhívja a figyelmet, hogy Horthy Miklós informálása elkerülendő, mert „a kormányzó fecsegése folytán ezen dolog még korai”. A valós helyzetet némileg félreismerve egyik legfontosabb problémának azt tartja, hogy háború esetén a Magyar Nemzeti Bizottmányt ismerjék el, mint magyar exilkormányt. Ez a háború első napjaiban fontos lenne, hogy az MNB „minél előbb hadat üzenhessen Oroszországnak, ami előfeltétele egy rendes hadsereg megszervezésének”.

Az irat jelzete: MNL OL P 2066–1. d.–25. t.–3–115. p.–1950. – Gépelt, kézírással aláírt és kiegészített levél.

77.

Bakách-Bessenyey György levelei Habsburg Ottónak, Ottó főherceg és Regina hercegnő küszöbön álló házasságkötése kapcsán
New York, 1951. március 18. és 1951. május 5.

A két levélben emigrációs problémák megemlítése mellett Bessenyey elsősorban az esküvőre szóló meghívót köszöni meg, majd a második levélben „a házasságkötése alkalmából, a legőszintébb szívből jövő legforróbb szerencsekívánatait” fejezi ki.

Az irat jelzete: MNL OL P 2066–1. d.–25. t.–3–109–110. p.–1951. – Géppel írt, aláírás nélküli másolat.

78.

Habsburg Ottó köszönőlevele egy emigrációs összejövetelre
USA, 1953. február 11.

A levél arra bizonyíték, hogy Habsburg Ottó igyekszik távol maradni a magyar emigráció belső háborúságaitól. Kijelenti, hogy nem fog lépéseket tenni Zákó András tábornok ellen, és nem avatkozik bele a tábornoki tanács ügyeibe.

Az irat jelzete: MNL OL P 2066–1. d.–25. t.–3–82. p.–1953. – Gépelt, Habsburg Ottó aláírásával ellátott levél.

79.

Habsburg Ottó levele Bakáts-Bessenyey György bárónak a magyarországi és a kelet-európai változásokról
Seeheim (Németország), 1953. július 7.

Habsburg Ottó tisztában volt nem csupán a magyarországi, hanem az oroszországi, illetve a kelet-németországi helyzettel is, ugyanakkor nem volt mentes bizonyos politikai naivitásoktól és illúzióktól sem. Mint írja, a német hírszolgálat emberei szerint Oroszországban válság van, és az oroszok emiatt messzemenő engedményeket készek adni, „lehet, hogy még magyarországi igazán szabad, nemzetközi kontroll mellett levezett választásokat is”. Bizonyos naivitásra utal az is, hogy az oroszok felajánlották Bonnak a szabad német választásokat, valamint Németország teljes kiürítését 1954. január előtt, valamint „a Keletnémet Kommunista kormány és hadsereg teljes likvidálását is, azon feltétel mellett, hogy Bonn mondja fel a katonai szerződést [NATO], és fogadja el azt, hogy neutrális politikát fog követni, és hogy hadseregének létszáma nem fogja meghaladni a negyed milliót”. A Szovjetunió tisztában volt a nemleges válasszal, bár a nyilvánosság számára némi realitása volt az ügynek, hiszen ismeretes, Ausztriának is hasonló szerződést ajánlottak, és Ausztria 1955-ben függetlenné vált.

Az irat jelzete: MNL OL P 2066–1. d.–25. t.–3–78. p.–1953. – Gépelt, aláírt, eredeti levél.

80.

Bakách-Bessenyey György levele Habsburg Ottónak egy újabb, Mindszenty József bíboros érdekében indítandó nemzetközi akcióról
New York, 1953. október 1.

Bessenyey György Varga Béla páter társaságában látogatást tett Van Zeland belga külügyminiszternél, aki kételyeit fejezte ki, hogy „Mindszenty bíboros nevével lehet-e még egyszer olyan hatalmas mozgalmat felidézni, mint amilyen az volt, amely a Kardinális elfogatása és elítéltetése idejében az egész civilizált világban jelentkezett”. A belga külügyminiszter szerint jobb lenne egy másik személyiség nevével összekapcsolni a mozgalmat. Ennek ellenére megígérte kormánya anyagi támogatását. Bessenyey megjegyzi, hogy e látogatás után néhány nappal letartóztatták Wyszinszky lengyel bíborost, ami „talán lehetségessé tenné egy közös akciónak a megindítását”.

Az irat jelzete: MNL OL P 2066–1. d.–25. t.–3–74 p.–1953. – Géppel írt, aláírás nélküli levél.

81.

Habsburg Ottó levele Bakách-Bessenyey Györgynek
Pöcking bei Starnberg, 1956. július 9.

Habsburg Ottó levelében többek között „bizalmasan” arról számol be, hogy a közelmúltban Schwarzenberg herceg Magyarországon járt (előző este érkezett vissza, és aznap reggel meglátogatta Habsburg Ottót). Útja során látta Esterházy Móricot, aki jól van, és üdvözli nyugati barátait. Nagyon örömteli az, amivel a lakosság Majkon – a család hajdani birtokán – körülveszi őt, és segít neki. A magyarországi helyzettel kapcsolatban azt írja, hogy a politikai hangulat erősen bizakodó, az emberek nyugodtan ki merik mondani gondolataikat, és a külföldiekkel, különösen az osztrákokkal szemben szolgálatkészek. Levelének további részében a Szabad Európa Rádióval kapcsolatos véleményét fejti ki, mely szerint sok a panasz a SZER-re, nem érti a magyarországi mentalitást, ezért több kárt okoz, mint hasznot. Általában azt mondják, hogy sokkal többen hallgatnák, ha kommentár nélküli híreket adna ahelyett, hogy politikai magyarázataival szükségtelenül fölizgatná a hallgatókat. – Bakách-Bessenyey György július 13-ai válaszlevelében egyetértett Habsburg Ottó megjegyzéseivel, s jelezte, hogy megfelelő helyre továbbítani fogja azt. Ismeretes, a SZER nem változtatott stílusán.

Az irat jelzete: MNL OL P 2066–25. dosszié–25. t.–41. p.–1956. – Géppel írt, eredeti, német nyelvű levél Habsburg Ottó aláírásával.

82.

Habsburg Ottó levele Bakách-Bessenyey Györgynek az emigráció és a magyarországi eseményekről
Pöcking bei Starnberg, 1956. október 25.

Habsburg Ottó – levelének tanúsága szerint – abban reménykedik, hogy az emigrációs nemzeti bizottmány sokat tesz annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a „budapesti népi mozgalom szomorú napjainak” az eseményeire. Habsburg Ottó úgy vélte, hogy a titoizmus nem komoly politikai erő. Nagy Imrét titoistának tartja, mivel felszólította az orosz csapatokat a nép ellen, ami számára a titoizmus legbiztosabb jele. Sajnálja, hogy mennyi értékes emberi életet megsemmisítettek. Valószínűleg a hírekből már hallhatta az aznapi, 1956. október 25-ei Kossuth téri – nagyszámú áldozattal járó – sortűzről szóló beszámolókat. Vélhetően az 1956. október 23-ai eseményeket, és az azt követő egy-két napot Habsburg Ottó ekkor még tragédiának és elsietettnek értékelte.

Az irat jelzete: MNL OL P 2066–1. d.–25. t.–3–33. p.–1956. – Géppel írt, eredeti német nyelvű levél Habsburg Ottó aláírásával.

83.

Bakách-Bessenyey Ferenc és Habsburg Ottó levélváltása édesapja és a trónörökös közötti levelezés átadásáról a Magyar Országos Levéltárnak vagy az Országos Széchényi Könyvtárnak                                                                                                                                                                                          New York, 1991. május 4. – Pöcking bei Starnberg, 1991. május 17

Habsburg Ottó hozzájárul Bakách-Bessenyey Ferenc kéréséhez, hiszen a levelek „ma már a magyar történelem részét képezik”. A levelek a volt berni követ más irataival együtt ezután kerültek a Magyar Országos Levéltár őrizetébe.

Az irat jelzete: MNL OL P 2066–1. d.–25. t.–3–1–2. p.–1991. – Géppel írt, magyar nyelvű, aláírt másolatok.

Ugrás a lap tetejére