Georeferált Vármegyei Kataszteri Térképek Győr, Moson, Sopron (1856-1857) 1:2880. Budapest, Arcanum, 2009. 1 DVD-ROM

 

A kataszteri térképek a földadó megállapításához végzett felmérések eredményeképpen születtek, de a tulajdonjogi viszonyok rögzítésére és nyilvántartására is használták. A térképeken természetes és mesterséges tereptárgyakat, valamint országok, települések, földrészletek határait tüntették fel. A térképek elsődleges feladata a birtokhatárok, telekhatárok rögzítése, de nagy részletességgel ábrázolják a vízrajzot, az utcahálózatot, a közlekedési adottságokat, épületek alaprajzait, és nagy számban tartalmaznak földrajzi neveket, így a dűlőneveket is. A birtokkönyvekkel, kataszteri iratokkal együtt a tulajdonosokról, birtokosokról, a földhasználatról, a telek minőségére és jövedelmére vonatkozó adatokról is információt nyújtanak. A térkép és az irat között a helyrajzi szám jelenti a kapcsolatot.

 

Az 1849. október 20-án kiadott császári nyílt parancs (pátens) írta elő az állandó kataszter létesítését Magyarországon. A részletes felmérés csak 1856-ban kezdődött, és nem mindenhol egyszerre, a munka folyamata vitte előre a szervezet kialakítását. A kataszteri térképeket településenként rajzolták meg, a bel- és külterületet megkülönböztetés nélkül, összefüggően ábrázolták. A felmérés mértékegysége a bécsi öl (1,896 m) volt. A térképek méretaránya a 19. században 1:2880 (1 bécsi hüvelyk = 40 bécsi öl), ha azonban a részletsűrűség úgy kívánta, egyes területrészeket 1:1440 méretarányban is térképezték.