Jelenlegi hely

Helytartótanácsi térképek

A Magyar Országos Levéltár Térképtára. II. Helytartótanácsi térképek, 1735-1875. Budapest, Arcanum, 2006. 2 DVD-ROM

A DVD-kiadvány az S 12 törzsszám, a Helytartótanácsi térképek gyűjteményét tartalmazza, vagyis a Helytartótanácsi Levéltár (C szekció) iratanyagából kiemelt térképeket. A Magyar Királyi Helytartótanács 1724-ben jött létre. 1848-ban a magyar, később pedig a birodalmi minisztériumok és egyéb területi alapon szervezett hatóságok átvették feladatkörét, majd 1861-től kezdve 1867-ig, a polgári kori minisztériumok megszervezéséig, eredeti hatásköréhez hasonlóan működött tovább. Egyes alárendelt szervei, illetőleg a fennhatósága alá tartozott közalapítványi uradalmak ennél tovább is fennálltak.

A Helytartótanács mint központi végrehajtó szerv közvetlen kapcsolatban állt a vármegyékkel, a városokkal és az alsóbb fokú királyi hivatalokkal. Gondoskodott a Magyar Udvari Kancellária közvetítésével hozzá érkező uralkodói rendeletek végrehajtásáról, és közvetítette az uralkodó felé a törvényhatóságoktól beérkezett jelentéseket, panaszokat, javaslatokat. A közigazgatáson kívül a Helytartótanács foglalkozott az adóüggyel, hadellátással, az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a mezőgazdaság ellenőrzésével, a jobbágy-földesúri viszonnyal, a közoktatás, a könyvkiadás és a köz-egészségügy működtetésével, a különféle alapítványok felügyeletével is. Így a Helytartótanácsi Levéltár iratanyagából kiemelt térképek bőséges információkat tartalmaznak a társadalom, a gazdasági élet és a különböző tudományágak történeti kutatásaihoz.

A térképanyag egyik fontos részét alkotják a birtok-, ezen belül az úrbéri és tagosítási térképek, amelyek területi adatokat és birtokosneveket is feltüntetnek. A sószállító, kereskedelmi és postaúttérképek vámügyekkel kapcsolatos adatokat is tartalmaznak, és bemutatják a környék hegy- és vízrajzát is. Kisebb számban vasúttérképeket is találunk ezen a törzsszámon. A bányatérképek a bányák felmérésének céljából készültek. A térképek másik jelentős része a vizek felmérését, szabályozását, csatornák szakaszait ábrázolja, ezeket sokszor mellékletek egészítik ki, így a folyók hossz- és keresztszelvényei, hídtervek. A gyűjteményben megtalálható számos középület (iskola, városháza, templom, gazdasági és lakóépületek) tervrajza, valamint típusterve is.