Az 1956. évi forradalom a röplapok tükrében

2021.10.21.
A fényképek és hírközlő médiumok létfontosságú forrástípusok a történelemtudomány számára. Napjainkban fokozatosan tért hódítanak és kutatásukra egyre nagyobb figyelem irányul. Ugyanis az események rekonstruálásához és megértéséhez elengedhetetlen a korabeli kommunikációs csatornák ismerete, mivel a tájékoztatás gyorsasága és a lefedettség mértéke jelentősen befolyásolta az eltervezett események sikerességét. A két legnagyobb – a rádió, valamint a sajtó – mellett a plakátok és a röplapok is a széles körű, gyors információáramlás eszközeivé váltak. Ezek a médiumok számtalanszor kiegészíthették egymást, ugyanis gyakorta előfordult, hogy a plakátok szövegeit az újságban is közzétették.

Nincs még egy olyan forradalmunk, amelynek a képi dokumentáltsága annyira jó lenne, mint 1956-é. A forradalom napjaiban és nem sokkal a leverése után készített amatőr képek, valamint a külföldi lapok által ideküldött profi fotósok és hírügynökségek felvételei egy teljesen más szemszögből mutatják be az október-novemberi eseményeket, olyan formában, ahogy azt sok esetben elképzelni sem tudnánk. A forradalom zivataros eseményeit végigkövető archív felvételeket két csoportra lehet osztani, találhatók köztük eseményfotók, amelyek jórészt Budapesten készültek és az elszánt küzdelmet mutatják be. A felvételek egyik részén a forradalom kezdeti eseményei figyelhetők meg: tömegfelvonulások, tüntetések, szobordöntések és könyvégetések. Más fotók pedig a fegyveres összecsapások kiemelt helyszíneit mutatják be, mint például a Rádió épülete, a Kálvin tér, a Ferenc körút és a Köztársaság tér, a Móricz Zsigmond körtér. Ezenkívül sok felvétel maradt fenn az egyes harci járművekről, tankokról, páncélautókról, katonákat szállító tehergépkocsikról, szétlőtt villamosokról. A másik csoport a nyomozóhatóságok által készített úgynevezett rekonstrukciós felvételek; ide soroljuk a nyomozás során előkerült fegyverekről, lőszerekről és egyéb tárgyakról készült fényképeket. Számos helyszínelési felvétel is készült arról is, amikor a gyanúsítottnál megtalálták az elrejtett fegyvereket. A koncepciós perek lefolytatása során a felismerési jegyzőkönyvekből került ki a legtöbb portréfotó, aminek a célja nem más volt, mint az, hogy a rendőrségi szembesítés során a tanú képes legyen beazonosítani vádlottat.

Az archív felvételek mellett fontos szerepet töltenek be azok a dokumentumok, amelyek az eseményeket más oldalról mutatják be. Plakátok, röplapok, újságcikkek, versek, falfirkák, a forradalom eseményeit megörökítő naplóbejegyzések és az emigrációból írt levelek nemcsak pótolhatatlan történelmi emlékeink, hanem visszatükrözik a kor hangulatát is. A levéltárosok a forradalmi események közepette is gyűjtötték ezen dokumentumokat, mivel tudták, hogy a jövő nemzedékének számára később elengedhetetlen lesz az események minél pontosabb rekonstruálásához. Ebből adunk most közre a forradalom 65. évfordulója előtt tisztelegve néhány olyan fényképet és iratot, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltárának gyűjteményét gazdagítják. 

 

 Felhasznált irodalom:
 

Böőr László: Adatok az ’56-os forradalom Pest megyei történetéhez. Budapest, 1997.

Csiffáry Gabriella: '56 izzó ősze volt... - Pillanatképek a forradalom napjairól. Budapest Főváros Levéltára, 2006.

Méreg Martin: „A tűzre tűzzel válaszolunk” 1956-os plakátok a Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán. PER ASPERA AD ASTRA, III. évfolyam, 2016/2. szám, 109-124 o.

 

Utolsó frissítés:

2021.12.20.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges