A Komáromi Húsüzem
A Komáromi Húsüzem épülete 1987-ben
Komáromi Híradó
2022-ben a főépület kivételével lebontották az 1967-ben Komáromban épült, és 1970-ben a Komáromi Állami Gazdaság kezelésébe került épületet[1], amely a maga idejében korszerű vágó- és húsfeldolgozó üzemnek számított. A cél Komárom város lakosságának és a környék népességének húskészítményekkel való ellátása volt.[2] 1972-ben már több, mint 17 000 sertés került levágásra, a folyamatosan bővülő termelés miatt hamar szükségessé vált a műszaki és technikai adottságok korszerűsítése. Az élőállat biztosítása a bartusekpusztai sertéstelepen valósult meg. Az üzem dolgozóinak létszáma 1972-ben 47 fő volt. 1974-ben kezdődött a húsüzem bővítése, ami egy évvel később már be is fejeződött. A vágóhíd kapacitása 37 000 sertés/évre nőtt.[3] A húsüzem 1979-ben már 134 kereskedelmi partnerrel állt kapcsolatban, éves szinten 1978-–9-ben is több, mint 60 000 sertést vágtak le.[4]
A bartusekpusztai sertéstelep az 1970-es években
Róna Tibor gyűjteménye
A húsüzem az 1980-as évek elején
Róna Tibor gyűjteménye
1984-ban indult meg a húsüzem 100 millió forintos beruházása, először a raktárak, szociális létesítmények készültek el, ezt követően az új irodaház végül az új termelőcsarnok átadása történt meg. 1985 év végén megkezdődött a termelés. A fejlesztéssel a termékbővítés, nagyobb szárazáru termelés, bővülő hűtőkapacitás, új berendezések és növekvő munkaszínvonal vált elérhetővé.[5]
A húsüzem bővítése 1984-1985
MNL KEVL Komáromi Fióklevéltárának fotógyűjteménye
A bővülés után éves szinten 100 ezernél is több sertés került levágásra. A karácsonyi-szilveszteri időszakban átlagban 70 tonna virsliigénynek kellett megfelelni. 1987-ben a vállalat megkapta az exportjogot a KGST országokba. 1988–89-ben 1743 tonna bőrös félsertést exportáltak Lengyelországba, Jugoszláviába és a Szovjetunióba. Belföldön 80 000, külföldön 40 000 sertés került értékesítésre. A rendszerváltást követően az ágazat súlyos válságba került, a külpiaci értékesítési lehetőségek beszűkültek.[6] 1992-től Pontis márkanév alatt értékesítették a húskészítményeket. 1997-ben 200 tonnás hűtőház épült. 2004 augusztusában fejeződött be az a 300 millió forintos beruházás melynek elsődleges célja az volt, hogy a húsfeldolgozó megfeleljen az EU támasztotta minőségi és élelmiszerbiztonsági követelményeknek.[7] A felújítás után azonban már csak két évig üzemelt, végül 2007-ben számolták fel, 40 évvel azután, hogy megnyitotta kapuit.
Gábor Fotó Komárom facebook oldala
MNL KEVL Komáromi Fióklevéltárának fotógyűjteménye
MNL KEVL Komáromi Fióklevéltárának fotógyűjteménye
Komáromi Híradó, 1973. április
Komáromi Híradó, 1975. május
Komáromi Híradó, 1977. március
Komáromi Híradó, 1980. január
Komáromi Híradó, 1980. december
Komáromi Híradó, 1981. január
Komáromi Híradó, 1984. szeptember
Komáromi Híradó, 1985. december
Komáromi Híradó, 1986. február
Komáromi Híradó, 1990. április
24 Óra, 1992.január 30.
24 Óra, 1992. szeptember 12.
24 Óra, 2004. január 19.
24 Óra, 2004. augusztus 26.
[1] Korábbi írásunkat a vágóhídról lásd: https://mnl.gov.hu/mnl/keml/hirek/hentesek_es_meszarosok_komaromban_a_ket_vilaghaboru_kozott
[2] Komáromi Híradó. A Komáromi Állami Gazdaság üzemi lapja, 1973. április.
[3] Komáromi Híradó. A Komáromi Állami Gazdaság üzemi lapja, 1975.május
[4] Komáromi Híradó. A Komáromi Állami Gazdaság üzemi lapja, 1980. január
[5] Komáromi Híradó. A Komáromi Mezőgazdasági Kombinát üzemi lapja, 1985. december
[6] Komáromi Híradó, 1991. június
[7] 24 Óra 2004. augusztus 26.
Új hozzászólás