Kiadványaink

Kiadványok

Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái
1721-1725.

link


1968-2010
  • TANULMÁNYOK TOLNA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL
    (Megjelent: 1968-1987.)
    Szerk: 1-4. kötet: Dr. Puskás Attila, 5-11. kötet K. Balog János
1. kötet megjelent, 1968. (248 p.) elfogyott
ifj. Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége 1526-ig
Szilágyi Mihály: Tolna megye kereskedelme a török kiűzésétől 1848-ig
Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában
Puskás Attila: A forradalom érése Tolna megyében az első világháború alatt
Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén
2. kötet megjelent, 1969 (333 p.) elfogyott
Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után
Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban
Grósz József: A kőszénbányászat alakulása Tolna megyében az első világháború kitöréséig
Hadnagy Albert- Prahács Margit: Liszt szekszárdi kapcsolatairól
Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig
3. kötet megjelent, 1972 (322 p.) ára: 210,- Ft.
Csizmadia Andor: A szekszárdi prédikátorok és utódaik a feudális korban
Csorba Csaba: A Sárvíz mente településtörténete a X-XVII. században
Horváth Árpád: Tolna vármegye és az utolsó nemesi felkelés
Katona Géza: Mozzanatok a Tolna megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatából az abszolutizmus első szakaszában
Puskás Attila: A Tolna megyei 1918-19-es képviselő-testületek és tanácsok tevékenysége
Csányi László: Babits és Szekszárd
4. kötet megjelent, 1972 (489 p.) ára: 210,- Ft.
K. Balog János: Tolna megye felszabadítása
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben
Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében
Sipter Gézáné: Bibliográfia felszabadulásunk történetéhez
5. kötet megjelent, 1974 (476 p.) ára: 525,- Ft.
Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig
Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740)
Hajdu Lajos: II. József igazgatási reformtörekvései és ezek végrehajtása Tolna vármegyében
Fodor Márta: A sárközi kontraktualista jobbágyok úrbéri terheinek alakulása
Szita János: Tolna vármegye költségvetési gazdálkodása a dualizmus első éveiben (1867-1870)
Máthé Gábor: A közigazgatás és az igazságszolgáltatás hatásköri rendelkezésének kérdései a dualizmus első éveiben
Révész T. Mihály: A közigazgatás rendezésének egyes kérdései Tolna megyében 1929-ben
Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében
Bihari Ottó: Tolna megye közigazgatása 1945-49 között
6. kötet megjelent, 1974 (421 p.) ára: 210,- Ft.
Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948
Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében
K. Balog János: Vádirat helyett (A fehérterror Tolna megyében)
Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között
T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között I.
Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története
Boros István és dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze, Rozsnyai Mátyás élete és munkássága
7. kötet megjelent, 1975 (480 p.) elfogyott
Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása
Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig
8. kötet megjelent 1978 (440 p.) ára: 210 Ft.
Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén, a török hódoltság korában
Horváth Árpád: Tolnavármegye és a rendi országgyűlések (1712-1805)
Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847)
Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között
T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között II.
Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében
Ambrus Attila: Az iparosodás három évtizede Tolna megyében
Máté János: Tolna megye társadalmi struktúrájának változása a felsz. után
9. kötet megjelent, 1980 (368 p.) ára: 525.- Ft
Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704)
Hajdu Lajos: Az alsófokú népoktatás fejlődése Tolna vármegyében (1770-1790)
Dóka Klára: Folyószabályozás Tolna megyében a 19. Században
Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948)
Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből
Tolna vármegye leírása
10. kötet megjelent, 1983 (671 p.) elfogyott
Szőke Sándorné Zsíros Mária: Az 1692. évi Kélcz Mihály-féle összeírás
Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye (1710-1720)
Horváth Árpád: Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idejében
Sipter Gézáné: A kézműipar és a kisipar Tolna megyében 1920-1948
Erdősi Ferenc: Adatok Tolna megye tömegközlekedési hálózatának kialakulásáról
Hajdú Zoltán: Tolna megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzet-rendszere az 1920-as években
Dóka Klára: Lecsapolások, öntözések Tolna megyében (1885-1948)
Illés Ferenc: Adalékok a mezőgazdasági termelés történetéhez
T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a második világháború idején
Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948)
Máté János: Tolna megye nagyüzemi mezőgazdasági termelőerőinek fejlődése
Ambrus Attila: A termelőerők fejlődése Tolna megye iparában
11. kötet megjelent, 1987 (624 p.) ára: 525.- Ft
Glósz József: Az alsó- és középfokú oktatás története Tolna megyében az önkényuralom időszakában (1849-1867)
Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között
Szalai Károly: Tolna megye földmunkás-szegényparaszti tömegeinek helyzete és mozgalmai a századforduló táján (1890-1907)
Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924)
Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez
Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében
Cserna Anna: Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről
Kováts Jenő: Állategészségügyi emlékek Tolna megyében (1654-1867)
Károly István: Medinai földműves családok
 

  • ÉVSZÁZADOKON ÁT
    Tolna megye történetének olvasókönyve (Forrásgyűjtemény bevezető tanulmányokkal)
    Megjelent: Szekszárd, 1978-1990. Szerk.: K. Balog János
1. kötet (-1849-ig) (552 p.) elfogyott
2. kötet (1849-1918) (606 p.) ára: 525,- Ft
3. kötet (1818-1944) (630 p.) ára: 525,- Ft

  • Cserna Anna-Kaczián János: Egyed Antal-féle összeírás (291 p.) elfogyott

  • TOLNA MEGYEI LEVÉLTÁRI FÜZETEK.
    Új sorozat, 1991-2010, Szerkesztő: Dr. Dobos Gyula

1. kötet megjelent, 1991 (167 p.) elfogyott

A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága

2. kötet Tanulmányok megjelent, 1991 (208 p.) elfogyott

T. Mérey Klára: Mai dunántúli kisvárosok a dualizmus idején, különös tekintettel Tolna megyére.
Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944
Bezerédy Győző: Tolna megye településeinek pecsétje a feudalizmus végén
Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez
Vecsey Albert: A gümőkór története Tolna megyében

3. kötet Tanulmányok megjelent, 1992 (200 p.) elfogyott

Dobos Gyula: "Emelt fővel..." Élet- és pályakép Perczel Miklósról
Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához!
László Péter: Tolna megye 1956-ban
Durgonicsné Molnár Erzsébet: Az agrártermelés megindítása Tolna vármegyében 1945-ben
Szitkovics Sándor: A dunaföldvári malmok története
Cserna Anna: Bevezetés Nagy Károly kiadatlan Széchenyi István-tanulmányához
Nagy Károlytól: Gróf Széchenyi István mint nyilvános személy (public caracter) - forrásközlés

4. kötet Tanulmányok megjelent, 1994 (312 p.) elfogyott

Cserna Anna: A Sztankovánszkyak birtokszerzése
T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. sz. végén
Varsányi Péter István: Tolna megye az 1848-as és az 1861-es választások tükrében
Durgonicsné Molnár Erzsébet: Tolna vármegye agrárkultúrájának eszmei veszteségei a második világháború következtében
Husek Rezső-Kaczián János: A szekszárdi zeneoktatás és hangversenyélet négy évtizede
Szitkovics Sándor: Fejezetek a Tolna megyei malmok történetéből
Kőhegyi Mihály-Tóth Ágnes: Bodor György összefoglaló jelentése a Bonyhád környéki telepítésekről
Kováts Jenő: Napló (1944-1946)

5. kötet Tanulmányok megjelent, 1996 (311 p.) ára: 735,- Ft

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete
Tolna megyében a XVIII. században
Kováts Jenő: Tolna (vár)megye állategészségügyi igazgatása és állat-járványvédelme 1780-1980 között
Dobos Gyula: Tolna megye az 1956-os forradalom után (Tények és adatok a megtorlásról)
Kovács Péter: Egyetem vagy birtok (Bécs-Krakkó-Itália)
Kardos György - Kardosné Báti Julianna: A dömösi prépostság Béla király és Ilona királyné által adományozott helységeinek azonosítása
Ordas Iván: Egy család asszimilációja
Kárpáti Andrásné: A Fejér vármegyei küldöttség 1841. január 18-i jelentése (Forrásközlés, bevezetővel)

6. kötet Tanulmányok megjelent, 1997 (443 p.) ára: 840,- Ft

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből
Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686)
T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján
Töttős Gábor: Babits bölcsői körül
Husek Rezső: Bevezetés Liszt Ferenc leveleihez;
Liszt Ferenc levelei (Forrásközlés)

7. kötet Tanulmányok megjelent, 1999 (398 p.) elfogyott

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története
Dobos Gyula: Tolna megye levéltárának története 1950-ig
Kolta László: Forberger László a polgárosodó Bonyhádért
Sudár Géza: Harc község krónikája
Várady Zoltán: Adatok Paks 1698-1703. közötti történelméből
Timár György: Tolna vármegye templomos helyei
Kéri Henrik: A Mercy grófok szerződései Tolna megyei jobbágyaikkal. Úrbérrendezés a hőgyészi uradalomban
Cserna Anna: Gróf Batthyány Kázmér és Sztankovánszky Imre kormánybiztosok levelezése 1848-1849-ben
 

8. kötet Tanulmányok megjelent, 2000 (500 p.) ára: 1260,-Ft

Fenyvesi László: Tolna megye középkori történetéhez kapcsolódó oklevelek regesztái (1009-1541)

9. kötet Tanulmányok megjelent, 2000 (398 p.) ára: 1050,-Ft

T. Mérey Klára válogatott, elsősorban Tolna megyére és a régióra vonatkozó tanulmányai a szerző önéletrajzi bevezetőjével

10. kötet Tanulmányok megjelent, 2002 (407 p.) elfogyott

Csekő Ernő: Törvényhatósági választások Tolna megyében 1871-1917
Gaál Zsuzsa: Válaszúton, dzsentri portrék Tolnából
Ruzsa Éva. Egy kisnemesi család két generációjának küzdelme a deklasszálódás ellen
Aradi Gábor: Az optálás kérdése Tolna megyében
László Péter: A Bonyhád-környéki Székely Telepes Községek Szabadművelődési Hivatala
Cserna Anna: "Iparkodó gazdaság" A lótenyésztés és a lónemesítés ügye
Kárpáti Andrásné: Julius Liebbald működése Tolna megyében
Hódi István: Az öreg tölgy mesél: Gemenc

11. kötet Tanulmányok megjelent, 2006 (500 p.) ára: 2625 Ft

Kardos György: A Bát helynév és Báti személynév a Tolna megyére vonatkozó oklevelekben és iratokban
Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok
Braisch-Dobos Zsuzsa: A tudomány embere: dr. Szita László (1933 –2005.)
Nagy Janka Teodóra - Szabó Géza: Ecsetvonások Holub József tudományos portréjához
Dobos Gyula: Adatok a bonyhádi Kliegl család történetéhez
Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón
Csekő Ernő: A katonaság és csendőrség az 1901. évi „véres” pincehelyi választáson és pótválasztáson
Töttős Gábor: A tolna megyei időszaki sajtó kezdetei
Solymos Ede: A Dunaföldvár – bátai Halászati Társulat története
Dr. Braun Sándorné: Adatok a Hangya Szövetkezetek működéséről Tolnában


12. kötet Tanulmányok megjelent, 2009 (603 p.) ára: 2600 Ft

Steib György: Sztrilich Lajos
Dr. Csordás Jenő: A gyermekek halálozása és annak okai Tolna megyében 1896-1940-ben
Major Attila: Tolna nagyközség villamosítása
Keresztes Hajnalka: Fejezetek a nagyszékelyi német reformátusság életéből
Fuksz Márta: A Petrits család
Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek
Gona Gábor: A nemzethűséget bíráló bizottságok és tevékenységük Tolna vármegye völgységi járásában.
Aradi Gábor: Adalékok Tamási mezőgazdaságának 19. századi történetéhez.

 

13. kötet Tanulmányok megjelent, 2010 (623 p.) ára: 2600 Ft

Dobos Gyula dr.: Tengőd évszázadai
Balogh Attila: Béri Balogh Ádám élete és dunántúli harcai
Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)
Keresztes Hajnalka: Bepillantás a gyönki német reformátusság hitéletébe.
Hegedüs Gyula: A pincehelyi kórház története
Aradi Gábor: Fejezetek Tolna megye két világháború közötti idegenforgalmából

 

14. kötet Tanulmányok megjelent, 2014. (308 p.) ára: 2600 Ft

Dr Szilágyi Mihály: Takács Ádám szekszárdi főbíró 1725/26. évi számadása
Cserna Anna: "Pro memoria" időd Bartal György jegyzetei az ősi juss visszaszerzéséről
Link Dóra: Kánoni látogatás Szekszárdon 1828-ban. Egyházlátogatások Szekszárdon 17776-1828

 

 

 


  • Lazáry Ágnes:Tanulmánykötetek repertóriuma
    (1968-2006.) Szekszárd, 2007. Szerk: Dobos Gyula (153 p.) ára:840 Ft
  • Várady Zoltán:Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái
    (1696-1703.) Szekszárd, 1991. Szerk: Dobos Gyula (76 p.) elfogyott
  • Link Dóra Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái
    (1714-1717.) Szekszárd, 2004. Szerk: Dobos Gyula (186 p.) ára:840 Ft
     
  • Link Dóra Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái
    (1718-1720.) Szekszárd, 2009. Szerk: Dobos Gyula (190 p.) ára:840 Ft

  • Tolna megye 1848-1849-ben (Forrásgyűjtemény) (243 p.) ára: 420,- Ft
    (Szekszárd, 1998. Szerkesztette: Dobos Gyula)

  • A LEVÉLTÁR CSALÁDI IRATAINAK REPERTÓRIUMAI
    (Szekszárd, 1999-től. Sorozatszerkesztő: Dobos Gyula
I. - Augusz, Bartal, Bernáth és Csapó család
(Szerk: Cserna Anna) megjelent, 1999-ben (126 p.) ára: 800,- Ft.
II. - Bezerédj, Széchenyi, Sztankovánszky, Dőry, Hainer és Gindli család
(Szerk: Cserna Anna) megjelent, 2000-ben (144 p.) ára: 800,- Ft.
III. - A bonyhádi Perczel család
(Szerk: Dobos Gyula) megjelent, 2001-ben (243 p.) ára: 800,-Ft
IV. - Apponyi család
Megjelent: 2002. júniusában (Szerk.: Cserna Anna) ára: 800,- Ft.

  • Dobos Gyula: A Perczelek
    Megjelent, 2001. szept-ben (510 p.) elfogyott
Levéltárügy múltja jelene és jövője konferenciakötet I.
Megjelent 2003-ban (219 p.) ára: 525,- Ft
Régiónk és Tolna Megye konferenciakötet II.
(Szerk: Dobos Gyula) ára: 525,- Ft

Szekszárd a XX. sz. első évtizdeiben
(Szerk: Dobos Gyula) megjelent 2005-ben ára: 2625,- Ft

Polgármester bevezetője
Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása - 1905
Csekő Ernő: A virilisek szerepe a várossá válás idoszakában
Cserna Anna: A város hivatala: 1905-1929
Major Attila: A villamosítás Szekszárdon
Aradi Gábor: A telefonhálózat kiépítése Szekszárdon
Ruzsa Éva: Egy szekszárdi építész: Dicenty László
Viliminé dr. Kápolnás Mária: Az elso fényképészek és mutermek
Dr. Dobos Gyula: Neves szekszárdiak (A város ki-kicsodája)
Dr. Braun Sándorné: Források

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

GEOREFERÁLT VÁRMEGYEI KATASZTERI TÉRKÉPEK

Tolna Megye Községeinek Kataszteri térképei 1859-1864 1:2880

Két DVD ROM Szinkronizált

Arcanum Adatbázis kft. gondozásában

 

 

A kataszteri térképek a földadó megállapításához végzett felmérések eredményeképpen születtek, de a tulajdonjogi viszonyok rögzítésére és nyilvántartására is használták. A térképeken természetes és mesterséges tereptárgyakat, valamint országok, települések, földrészletek határait tüntették fel. A térképek elsődleges feladata a birtokhatárok, telekhatárok rögzítése, de nagy részletességgel ábrázolják a vízrajzot, az utcahálózatot, a közlekedési adottságokat, épületek alaprajzait, és nagy számban tartalmaznak földrajzi neveket, így dűlőneveket is. A birtokkönyvekkel, kataszteri iratokkal együtt a tulajdonosokról, birtokosokról, a földhasználatról, a telek minőségére és jövedelmére vonatkozó adatokról is információt nyújtanak. A térkép és az irat között a helyrajzi szám jelenti a kapcsolatot.

Az 1849. október 20-án kiadott császári nyílt parancs (pátens) írta elő az állandó kataszter létesítését Magyarországon. A részletes felmérés csak 1856-ban kezdődött — nem mindenhol egyszerre — és a munka folyamata vitte előre a szervezet kialakítását. A kataszteri térképeket településenként rajzolták meg, a bel- és külterületet megkülönböztetés nélkül, összefüggően ábrázolták. A felmérés mértékegysége a bécsi öl (1,896 m) volt. A térképek méretaránya a 19. században 1:2880 (1 bécsi hüvelyk = 40 bécsi öl), ha azonban a részletsűrűség úgy kívánta, egyes területrészeket 1:1440 méretarányban is térképezték.

A digitális formában megjelentetett térképek új dimenziókat nyitnak a kutatóknak, mert lehetővé válik a falumozaikok és a teljes megyemozaik egyetlen térképként való gyors megjelenítése, nagyítása, kicsinyítése. A georeferált térképek alkalmasak további térinformatikai összehasonlító vizsgálatok elvégzésére, továbbá tetszőleges vetületbe, GEOTIFF, JPEG2000 vagy ECW formátumú exportra is. A georeferálás technológiájáról szóló módszertani tanulmány is szerepel a DVD-n.

Kiadványunk két lemezen tartalmazza a Tolna megye területét ábrázoló kataszteri térképeket: az „A” lemezen a Magyar Országos Levéltárban, a „B” lemezen a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltárában őrzött térképszelvényekből készült georeferált mozaik található. E lemez különlegessége, hogy a térképeken található dűlőneveket is kereshető adatbázisba szerveztük.

Ha a merevlemezre másoljuk az anyagot, lehetőségünk van a két sorozatot szinronizáltan, egymás mellett tanulmányozni.

 

Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk

(Felelős szerkesztő: Dr. Várady Zoltán Pécs, 2011 (99. p.) elfogyott

 

Garay Emlékkönyv

A dokumentumokat válogatta, a bevezetőt jegyzeteket írta Kaczián János,
Megjelent Szekszárd 2013. (195. p.) ára: 3500 Ft
Felelős kiadó: Horváth István Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere,
Dr. Várady Zoltán MNL Tolna Megyeri Levéltár igazgatója