Ablonczy Balázs több tévhitet cáfolt a trianoni békeszerződés kapcsán

A történelem házhoz jön – beszélgetések a múltról című ismeretterjesztő sorozat még 2022-ben indult, amelyet a csömöri önkormányzat is támogat. Emlékezhetünk rá, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár 2023-ban emlékezett az intézmény alapítását elrendelő 1723. évi levéltári törvényre, és arra, hogy száz évvel ezelőtt a Bécsi kapu téren megnyíltak az új épület kapui. „A történelem házhoz jön” tudományos ismeretterjesztő sorozat célja, hogy történész és levéltáros előadók segítségével megismertessék a hallgatókkal a levéltár különleges és „titokzatos” világát, és egyben bemutassák a magyar történelem fontos eseményeit. Ez alkalommal Ablonczy Balázs történész tartott, képekkel és térképekkel gazdagon illusztrált, nagy sikerű előadást.

Az előadó részletesen ismertette a trianoni békeszerződéssel kapcsolatban kialakult korabeli és új legendákat, tévhiteket. Ezek közül kiemelte a Clemenceau és a menye közötti állítólagos rossz viszonyt, ami a közhiedelem szerint hatással volt a magyarok és Magyarország 1920-as megítélése. Az előadó forrásokra és korabeli fényképekre alapozva cáfolta ezt a hiedelmet, mint ahogy azt is, hogy Magyarország sorsát szabadkőműves összeesküvés határozta meg. Elhangzott, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia liberális magyar felében a szabadkőművesek szabadon tevékenykedhettek, miközben az osztrák fennhatóságú területeken a szervezeteiket betiltották, így azok központját Magyarország területére helyezték át. A források alapján megállapítható, hogy a magyar szabadkőművesek jelentős része nemzeti érzelmű volt. Ablonczy Balázs erre vonatkozó véleményét a párizsi Grand Orient de France levéltárában végzett kutatásai is – amelyet magyar történészek közül elsőként végzett el –, megerősítették. Ugyancsak a tévedések közé tartozik az a hiedelem, hogy a trianoni szerződést a Kis-Trianon palotában írták alá. Valójában ez a számunkra tragikus esemény a Nagy-Trianon palotában történt. Szintén legenda és nem felel meg a valóságnak, hogy Apponyi Albert, aki nagyműveltségű politikus és kiváló szónok volt, az utódállamok haláláról értekezett volna a békekonferencián 1920. június 16-án. A legenda szerint ezt mondta: „Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek itt most megásták Magyarország sírját.” A valóságban ez nem hangzott el, hanem a tragikus sorsú Tábori Piroska írónő írta. Szintén nagyon érdekes volt a határok meghúzásával kapcsolatos tévhitek tisztázása, a vasútvonalak biztosítása az utódállamok részéről, illetve szén szerepének fontossága, amire eddig nem tekintettünk kellő figyelemmel.

Fontos kiemelni, hogy számítások szerint eddig a korszak történetére vonatkozó dokumentumok mintegy 10 százalékát dolgozták fel, a munka folytatása mindenki számára adott a Magyar Nemzeti Levéltár kutatótermeiben.

A sorozat folytatódik, 2024 őszén Fülöp Mihály a párizsi békeszerződésről, Kovács Eleonóra a családkutatásról, Hermann Róbert az aradi vértanúkról, illetve Kalmár Melinda a Kádár rendszerről fog előadást tartani, amelyekre mindenkit várnak szeretettel.