tervrajz

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Tervtárának mintegy 11 000 digitális felvétele immár online is elérhető a Hungaricana közgyűjteményi portálon a „Térképek és építészeti tervek” kategóriában. A tervrajzok szkennelése jelenleg is tart az Állományvédelmi és Reprográfiai Osztály közreműködésével. A projektet a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

A kataszteri térkép tehát a vizsgált időszakban a földadó megállapításához végzett felmérések eredményeképpen készített, nagy méretarányú (1:2880) térkép. Az egyedi módon komplex adatokat tartalmazó kataszteri térképek és a kataszteri iratok kiváló forrásanyagul szolgálnak a családkutatók, helytörténészek, társadalomtörténészek, térképészek és más tudományágak művelői számára.

Tovább az egész bejegyzéshez

A 2007-ben jogutód nélkül megszűnt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), pestiesen szólva „Lipót(mező), Hárshegy, Sárga Ház” és elődei ügye időről időre szakmai és politikai viták kereszttüzébe kerül. Nézzük meg, mi történt az évek során itt keletkezett iratokkal.

 

Tovább az egész bejegyzéshez

150 éves Feszl Táncpalotája

 

1853-ban Hild József (1789–1867) kapott megbízást az új épület megtervezésére, de még ekkor is felmerült az ötlet, hogy a város rossz anyagi helyzete miatt az épületet eredeti funkciója helyett inkább lakások, üzletek és raktárak üzemeltetésére használják. Hild határozott fellépésére ezt a tervet végül elutasították, de érdemi előrelépés egészen 1859-ig nem történt.

A balassagyarmati börtön építése körüli nehézségek

A 19. század első felében Magyarországon - a korábbi sikertelen kísérletek után - újabb lépéseket tettek a büntető jogi törvénykönyv megalkotására. A büntetőtörvény-javaslat elkészítésére az 1840:V. törvénycikkben egy 45 tagú bizottságot, egy „országos választmányt" küldtek ki, amely többek között a börtönügyekre vonatkozó irányelvek kidolgozását kapta feladatul. Az 1843. évi törvényjavaslat nem lépett hatályba, de a börtönkörülmények javítása a javaslat szellemében kis lépésekben előrehaladt.

Az állandó Országház tervei

Mivel egy tervet sem találtak, amely változtatás nélkül a kivitel alapjául szolgálhatna, a kitűzött négy egyenlő, 5-5000 forintos díjat a viszonylag legjobb terveknek ítélték. A pályatervek bírálatánál a funkcionális elemzés játszott fontos szerepet, az országház stílusának kérdése nem merült fel. A legtöbb szavazatot az Alkotmány I., a Patres conscripti, Alkotmány II. és a Scti Stephani regis jeligéjű tervek kapták.

Szélrózsák és északjelek régi térképeken

 

A régi térképeken, így a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött 18-19. századi térképeken - a maiakkal ellentétben - nem volt lefektetve egyértelműen, hogy az északi irány a térképlap tetején található, a déli pedig a térképlap alján. Mivel a térképszerkesztésnél korábban nem e szerint a szabály szerint dolgoztak, minden térképen meg kellett adni az égtájakat. Ezért vagy a keretmezőbe írták be az égtájak nevét, vagy szélrózsát (irányrózsát), később pedig északjelet rajzoltak a térképmezőbe.

Pecz Samu hagyatéka

Pecz tanulmányait a József Műegyetemen kezdte, 1873-tól a stuttgarti műegyetemen, majd a bécsi képzőművészeti akadémián Theofil Hansen tanítványaként folytatta, végül a József Műegyetemen szerzett oklevelet. Hazatérése után, 1878-tól másfél évig részt vett Schulek Frigyes mellett a budavári Nagyboldogasszony-templom helyreállításában. Az 1880-as évek elején Hauszmann Alajos irodájában dolgozott.

Tóth Ágoston térképvázlata

Tóth Ágoston 1831-ben végzett a bécsi hadmérnöki akadémián, ezt követően 17 éven keresztül a magyarországi kiegészítésű 34. (Vilmos porosz herceg) gyalogezredben szolgált. Többször megpróbált a vezérkarhoz kerülni, de csak annak rajzolóirodájáig jutott.  Csapatszolgálatát térképészeti feladatok miatt többször megszakította, így  a második katonai felmérés keretén belül részt vett Hont vármegye felmérésében, de 1846 nyarán elkészítette például Pétervárad környékének szintvonalas térképét is.

Saroltavár – körfalu a Bánságban

A belső térre, melynek közepén volt a kút – melyet az 1784. évi térkép is ábrázol –, eperfákat ültettek. A tér közepére eredetileg négy út vezetett be, később az úthálózat megváltozott, ahogy az 1821. évi térképeken is megfigyelhető. A települést a Bánság betelepítésének második hullámában, 1771-ben alapították 131 német telepessel. Lakosait gróf Karl Ignaz Clary-Aldringen temesvári kormányzó telepítette ide.

Oldalak

Feliratkozás RSS - tervrajz csatornájára