Hírek

90 évvel ezelőtt nyílt meg a Debreceni Köztemető, Magyarország első erdei temetője. Az építkezés kezdetén 100 holdat hasítottak ki a Nagyerdő keleti széléből, és Borsos József építész tervei alapján lényegében 2 év alatt elkészült a ravatalozó épülete. Gyönyörű lett. Különlegessé részint a klinkertégla alkalmazása tette, részint magyaros díszítése, színes ablakai és freskói, melyek többek között Holló László keze munkáját dicsérik. Ráadásul az előtte elterülő 1000 m2-es vízfelületen visszatükröződik az impozáns épület, és a látványt a zöld park még tovább fokozza. A köztemető létesítésével megváltoztak Debrecenben a temetkezési szokások: bezártak a felekezeti temetők, és ezután már csak itt lehetett ravatalozni, így megszűntek az éneklő halottas menetek az utcákon.

Gellér Ferencné Keonch Hajnalka „Debreceni Újságírók Emlékkönyve 1843–2000” címen megjelent kötete 200 debreceni újságíró pályaképével, válogatott sajtótörténeti irodalommal a debreceni újságírók és szerkesztők helytállásáról, bátorságáról, tévedéseikről, küzdelmeikről, valamint az emberméltóság olykor megrázó történeteivel állít emléket a közírói felelősségnek, megerősítve a szakma önbecsülését.

Tanító, tanár, népművelő, levéltáros. Külön-külön is életre szóló hivatás mindegyik pálya, a február utolsó napjaiban elhunyt Mónus Imre azonban mindegyik területen teljes életutat futott be, és elérte azt, ami talán még a szakmai sikereknél is fontosabb: egykori diákjai, pályatársai és kollégái mindenhol szeretettel emlékeznek rá.