Kutatói Kerekasztal
A Kutatói Kerekasztal rendezvényei módot adnak arra, hogy a városban működő intézményekben folyó tudományos kutatásokat és kutatókat megismerjük. A korábbi alkalmakkor az idősebb korosztályt képviselő kollégák, levéltárosok, muzeológusok, könyvtárosok, főiskolai oktatók beszéltek munkáikról, most a doktori képzést lezáró dolgozatokat készítő fiatalok kapnak szót, első alkalommal a levéltárosok, jövő év februárjában pedig a Jósa András Múzeumban dolgozó tudományos kutatók.
Bánszki Hajnalka főlevéltáros igazgatóhelyettesi feladatainak ellátása mellett több éve foglalkozik a csehszlovák–magyar lakosságcsere nyíregyházi történéseinek és hatásának a kutatásával. A szakirodalomban olvasható és a szemtanúk által elmondottakból körvonalazódó esemény nyíregyházi szemszögből és új szempontokból való megvilágítása nemcsak a várostörténet fehér foltjainak felszámolásához járul majd hozzá, hanem remélhetőleg a köztörténetben is új aspektusokra világít rá. A disszerens jövőre tervezi befejezni dolgozatát, amelyhez a levéltárunkban lévő iratok mellett áttekintette az országos kormányszervek fondjait, valamint nyelvismeretének köszönhetően a szlovák levéltárakban hozzáférhető dokumentumokat, sőt beszélgetett a helybeli idős érintettekkel is. Az iratokból kirajzolódó történetről már több előadást is tartott. Kutatási beszámolójában szólt a forrásfeltárás nehézségeiről, a forráskritika fontosságáról, valamint arról is, milyen főbb kérdésekre, eddig még nem vizsgált szempontokra szeretne választ adni a feltárt információk segítségével. A nyíregyházi szlovákság életének egyik sorsfordulóját feldolgozó munka témavezetője dr. Botlik József, a védésre remélhetőleg jövőre a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kerül majd sor.
Két kolléganőnk a Debreceni Egyetemen dr. Jeney-Tóth Annamária mentorálásával készíti dolgozatát.
Csorba Noémi segédlevéltáros az MNL Károlyi Kutatócsoportjának lelkes tagjaként nemrég választotta dolgozata témájául Károlyi Mihályt. A híres szatmári nemesi család 1585–1626 között élt tagjára még nem irányult rá a történészek figyelme. A bárói rangot szerző Mihály különleges kapcsolatokat ápolt a magyar királlyal és a vele rokonságban álló erdélyi fejedelemmel, birtokokat, címeket kapott mindkettőtől még azt követően is, hogy katolizált. A korszak érdekes személyiségének, tevékenységének, kapcsolatrendszerének megismeréséhez elsősorban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetében lévő Károlyi családra vonatkozó fondjait kell áttekinteni. Mint a jól összeállított kutatási beszámoló prezentációjából is kiderül, a dolgozat elkészültét követően újabb információkkal gazdagodhatunk majd a Károlyi családot és Szatmár megye történetét illetően.
Nagy Dóra főlevéltáros, 2016–2017-ben megbízott igazgatóhelyettes Bornemissza Anna fejedelemasszony életét kutatja. A Kolozsváron és Budapesten őrzött 17. századi latin és magyar nyelvű források tömkelegének áttekintése során már több szempontból megvizsgálta a rendkívüli feladatot ellátó fejedelemasszony tevékenységét, levelei tükrében mentalitását, gondolkodásmódját, mindennapi teendőit, gazdasági naplója segítségével pedig azt a ma már nehezen elképzelhető szaktudást, amellyel rendelkeznie kellett. A korszak mint történelmi közeg ismerete mellett elengedhetetlen a társadalom, a kapcsolati rendszerek és hálók feltárása is, amelyhez még tekintélyes mennyiségű iratot kell elolvasni - hangsúlyozta a disszerens kutatási beszámolójában. A sokszor már rosszul látható, a néha alig-alig kiböngészhető, a korabeli nyelv miatt csak nehezen értelmezhető források megfejtéséről szívesen hallgattuk az elmúlt években az előadásokat a levéltár, a múzeum, a Nyíregyházi és a Debreceni Egyetem, valamint az Eperjesi Főiskola rendezvényein. A különböző helyeken megjelenő tanulmányok és forrásközlések után érdeklődéssel várjuk az összefoglaló dolgozatot is.
Új hozzászólás