Jelenlegi hely

Magyar Nemzeti Levéltár » Címlap

A hónap dokumentuma 2019. január

 

Belépő és táncrend a kaposvári gimnázium építési költségeinek részbeni fedezetére Kaposváron a megyeháza nagytermében rendezett táncvigadalomra

 

„Erkölcs, tudomány és munka, egyesítve a három, teszi az embert jóvá, nemessé, sokszor naggyá.”[1]

 

Január hónap dokumentumának a kaposvári megyeházán 1865. január 18-án tartott táncvigadalom meghívóját választottam. A rendezvény kettős célt szolgált, a mulatságon felül teret adott egy nemes feladat támogatására is: az első kaposvári gimnázium új épületének költségeihez való hozzájárulásra.

Kaposvár életében a mai napig meghatározó szerepet betöltő első gimnáziumnak küzdelmes múltja volt. A város és a vármegye karöltve szorgalmazta az 1790-es évektől, hogy a Zala megyei katolikus gimnáziumok egyikét Kaposvárra helyezzék.[2] Ehhez megfelelő hely biztosítására és anyagi háttérre volt szükség. A vármegye herceg Esterházy Miklóshoz[3] fordult segítségért, aki 1794-ben megajánlotta a szükséges építőanyagokat. Gaál László alispán[4] elnöklésével bizottság alakult, amely Kaposvárt jelölte meg a gimnázium legalkalmasabb helyéül. Az 1796. május 2-án tartott megyegyűlés is ebben az értelemben írt fel a helytartótanácshoz, amely később Kaposvárt jelölte meg a gimnázium felállítására. A siker ellenére a szükséges pénzösszeg még nem állt rendelkezésre, de a nemes ügy megmenekülni látszott, mikor is az Esterházy uradalmak fiskálisa,[5] Vály János[6] vette kezébe a pénzügyek irányítását. 1806. november 1-jén az Esterházy Miklós által 1793-ban felajánlott épületben megkezdhette működését a három grammatikai osztályból álló „paedagogium”.[7]

A következő lépcsőfok a nyilvánossági jog[8] megszerzése volt. 1812. november 5-én tartott megyegyűlésen hirdették ki ennek elnyerését a rendek előtt.[9] Az intézmény a következő években fellendülésnek indult, aminek köszönhetően 1817-re már elnyerte a hatosztályos „nagygimnáziumi” címet.[10]

Az 1848–1849-es szabadságharc kihatott az iskolai életre is. A felsőbb osztályos tanulók nagy része honvédnek állt, ezért az ötödik és hatodik osztályt be kellett zárni, majd a „rebellis” viselkedésű diákok miatt visszaminősítették az intézményt „kisgimnáziummá”, azaz négyosztályos gimnáziummá.[11]

Az ország és az iskola életében mélyreható változások következtek be az 1850–1860-as években. A Bach-rendszer nemcsak a magyar hazafias szellem acélosságát tette próbára, hanem az iskola pénzügyi alapjának további biztosítását is.[12] Az intézmény ügyeinek vezetését 1850-ben úgynevezett gimnáziumi választmányra bízták.[13] A válságos időszakban került a választmány élére Somssich Pál,[14] akinek elnökletével alakult újjá a testület 1856. július 29-én. Személyes utánajárásának és sokat méltatott beszédeinek köszönhetően megindultak a további adakozások, pénzbeli támogatások az iskola épületének fejlesztésére és a tanári fizetések javítására.

Somssich Pál az 1862. október 17-ei választmányi gyűlésen vetette fel egy új gimnáziumi épület megépítésének gondolatát. „Egy szent ügy érdekében szólalunk fel!”[15] című felhívásának köszönhetően újabb, meglehetősen nagy sikerű adakozási hullámot indított el mind a főúri, mind az egyházi, mind a városlakók körében.[16] Az 1863. április 30-án tartott választmányi gyűlés elfogadta Neswadba Manó építész tervét, aki az összköltségeket 31 233 forintban állapította meg. Időközben az építkezésre kedvezőbb ajánlat érkezett, így a választmány Heindhoffer Antalnak engedte át a megvalósítását.[17] A városi elöljáróság kérésére az építkezések a régi épülettől keletre eső hercegi házak telkén kezdődhettek meg 1863. augusztus elején.[18] Az eklektikus stílusban épített intézmény bejáratai a Fő és a Gilice (ma Teleki) utca felé nyíltak. Fő utcai bejárata felett latin nyelvű feliratot helyeztek el:

 

„Cura parentum fundata MDCCCXII

Filiorum pietate ampliata MDCCCLXIV”[19]

 

Az új iskolaépület 1864. október 3-án nyílt meg. Hivatalos felavatási ünnepségét október 5-én tartották meg. Az ünnepséget Németh Ignác igazgató beszéde, majd az alapkő letétele zárta. Ezen az eseményen hangzott el Somssich Pálnak az alábbi forrásközlésben olvasható, a kortársak által „óriási hatást tevő”-nek minősített beszéde. A forrásban olvasható táncrendet a belépőjegyhez csatolták, időpontja viszonylag korainak mondható.[20]

A 19–20. századi bálok hölgyei viseletének kiegészítője volt a táncrend mellett a kesztyű és a legyező. A szigorú báli szabályok betartása és ismerete mellett ezekkel – legyező-, szín- és kesztyűkódokat használva[21] – kommunikálhattak egymással titokban az ifjú hölgyek és urak. Az illem megkövetelte, hogy a fiatal hölgyek csakis édesanyjuk vagy gardedámjuk[22] kíséretében jelenhettek meg. Ruhájuk színe csak pasztell lehetett. A tánc előtt az ismeretlen partnereket be kellett mutatni egymásnak. A táncmulatság során a táncrendbe – amit ruhájuk övéhez vagy a legyezőre akasztottak fel – írták a táncpartnerek nevét. A forrásban olvasható táncok közül a keringő számított a bálok királynőjének. Emellett a 19. század báljainak kedvelt tánca volt a polka[23] a csárdás[24] és a francia négyes.[25] A táncrend betartása, a táncok ismerete, valamint a báli illemszabályok betartása alapvető követelmény volt.

A forrást betűhív átiratban közlöm. A meghívó 4 oldalas aprónyomtatvány.

 

 

Belépő és táncrend a kaposvári gimnázium építési költségeinek részbeni fedezetére Kaposváron a megyeháza nagytermében rendezett táncvigadalomra

Kaposvár, 1865. január 18.

 

Belépti-jegy

A Kaposvári Gymnasium még fedezetlen épittési költségeinek fedezésére

1865-ik évi Január 18-ikán

Kaposvárott a megyeháza nagy teremében

tartandő[26] fényes tánczvigalomra

Ára 1 ft o. ér.[27]

Kezdete esti 8 órakor.

Szelvény

le mettzendő s a terem-ajtajánál átadandó. ­

 

Tánczrend.

Nyitány.

1. Induló.

2.Csárdás.

3. Franczia négyes – csárdás.

4. Rezgő polka.

5. Franczia négyes – csárdás.

6. Keringő.

7. Franczia négyes – csárdás.

8. Polka.

 

Szünóra.

1. Keringő.

2. Franczia négyes – csárdás.

3. Rezgő polka.

4. Csárdás.

5. Franczia négyes – csárdás.

6. Polka.

7. Csárdás.

 

[A meghívó hátoldalán a gimnázium új épületének felavatásán (1864. október. 5.) elhangzott beszéd olvasható.]

 

 

 

Részlet Somssich Pál gimnáziumi épületavató beszédéből

Kaposvár, 1864. október 5.

 

„Anyit ma már mondhatunk hogy a 30,000 fkra[28] felszámitott és árlejtés[29] utján 28,000 ftra[30] le szálitott költséget a valódi kiadás körül belül 2000 fkal[31] fogja meghaladni, és a kezdetben számitott 30,000 ftot[32] megütni sött néhány száz ftal[33] meg is toldani.

Eddigi adakozások összvege kerék számban 25600 ft., e szerint a kész épületet 5000 ftnyi[34] adósság terheli már.

Ugyan azért én mint azon Választmány Elnöke mellynek kezeire bizták kegyetek ezen tanodai intézetnek ápolását és illő fentartását ­ mint a szemtelenül koldús, annyi áldozat, annyi adomány után, ujból és ismét ujból kérem szeretve tisztelt földieim, és felhivom Somogynak lelkes fiait és leányait ­ ezeket az olly régi jó ösmerőseimet kik olly sokszor felkarolták, és soha el nem hagyták az általam megpenditett és kezelt közügyeket, fejezzék bé munkájukat tökélletesen hogy legyen a ház melyet Isten dicsőségére király és haza javára saját gyermekeink előmenetelére épitettünk, tehermentes, tiszta áldozat, tökélletes egész ajándék, mely gyümölcsözzön rögtön, s egész mértékben a vallás, nevelés, és tudományos müvelődés szent feladatának.ʻʻ­

Somsich Pál,[35]

a gymnasium felavatása ünnepélyén 1864. oct. 5-ikén.

 

Jelzet. MNL SML XV. 25. 5. doboz 140.

 

 

Mérey Károly főispán leirata a gimnázium építési alap pénztárnokához

Kaposvár, 1865. február 16.

 

Somogy megye főispánjától

Kaposvár 1865. február 16án

 

T.[36] Bácsmegyei János urnak, mind a Kaposvári gymnásium építési alap pénztárnokának

Helyben

A Kaposvári gymnasium mégfedezetlen építtési költségeinek fedezésére, általam á megyeház nagy termében megrendezett két tánczvigalom – 636 f[37] 12 kr[38] tisztán jövedelmezett.

Ezen öszeget van szerencsém T.[39] Uraságodnak azzal átteni,[40] hogy annak átvételéről á nyugtát ide eljutatni sziveskedjék.

 

a főispán

Mérey Károly[41]

 

Jelzet: MNL SML VIII. 52. 29/1865.

 

 

A levéltári források rövidítésének feloldása

 

MNL SML XV. 25. 140. = Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára XV. 25. Kiállítási iratok gyűjteménye. Kiállítási iratok 1849–1908. 5. doboz. 140.

MNL SML VIII. 52. 62/1863. = Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára VIII. 52. Kaposvári Magyar Állami Somssich Pál Gimnázium iratai. Iktatatlan iratok. Gimnáziumi alapítványi iratok, tervrajzok. 68. doboz. 62/1863.

MNL SML VIII. 52. 29/1865. = Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára VIII. 52. Kaposvári Magyar Állami Somssich Pál Gimnázium iratai. Iktatott iratok. 34. doboz. 29/1865.

MNL SML XV. 34. VII. b. 24. = Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára XV. 34. Fotógyűjtemény. Kaposvári épületek, utcák. Iskolák. VII. b. 24.

MNL SML XV. 34. VII. b. 15. = Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára XV. 34. Fotógyűjtemény. Kaposvári épületek, utcák. Iskolák. VII. b. 15.

 

 

Készítette: Meiszterics Dorina

 

 

 

 

[1] Az idézet Somssich Pál 1864. október 5-én elhangzott gimnáziumi épületavató ünnepségi beszédéből való. Bécsy Márton–Prilisauer Adolf: A Kaposvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium története 1806–1895. Kaposvár, 1896. 74.

[2] A Kaposvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium Emlékkönyve, 1812–1912. Kaposvár, 1913. 32.

[3] II. Esterházy Miklós herceg (1765–1833) a Kaposváron létrehozandó gimnázium javára „az épülethez téglát, cserépzsindelyt, épületfát” ajánlott fel. 1806. november 6-án az általa adományozott kocsmaépületben megkezdte működését a „kis gymnasium”, a mai Táncsics Mihály Gimnázium jogelődje.

[4] Gaál László az alispáni posztot 1790–1800 között töltötte be.

[5] fiskális (lat. eln): ügyvéd

[6] Vály Jánost 1805-ben a megyegyűlés bízta meg az iskola pénzügyeinek vezetésével, tanárok szerzésével. Varga István vármegyei főorvost pedig a gimnázium igazgatójává nevezte ki.

[7] Paedagogiumnak nevezte az 1777. évi Ratio Educationis a három grammatikai osztállyal működő középiskolát.

[8] A nyilvánossági jog elnyerésével általánosan érvényes államilag elismert bizonyítványt adhatott az intézmény, ezt 1812. október. 17-én nyerte el a kaposvári gimnázium. A Kaposvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium emlékkönyve, 1812–1912. Kaposvár, 1913. 34.

[9] Ua. 35.

[10] A Kaposvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium emlékkönyve, 1812–1912. Kaposvár, 1913. 35.

[11] Dr. Bősze Sándor beszéde az iskolatörténeti kiállítás díjátadásán. In: 200 éves a Kaposvári Somssich–Táncsics Gimnázium 1806–2006: Az ünnepségsorozat fotóalbuma. (Szerk. Reőthy F.). Kaposvár, 2014. 26.

[12] 1850-ben megvonták az iskola nyilvánossági jogát, de ezt 1851-ben sikerült visszaszerezni. A császári-királyi pénzügyminisztérium a gimnázium alapokat saját kézbe kívánta átvenni. A gimnázium vagyoni helyzetéről szóló felvilágosítást Bogyay Péter gondnok megtagadta. A Kaposvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium emlékkönyve, 1812–1912. Kaposvár, 1913. 37.

[13] A választmány 1850. augusztus 13-án alakult meg. Tagjai: Herceg Esterházy Pál, a Veszprémi Káptalan, Festetits Dénes, Somssich Miklós, Tallián János, Csapody Pál, Czindery László, Kacskovics Mihály, Jankovich László, Inkey József, Bodonyi Rókus, Kund Vince, Hochreiter Ambrus, Tevely Elek, a tanári kar, Kaposvár városa, Paiss Boldizsár, gróf Zichy János, Tallián Lázár, tömeggondnok: Bogyay Péter, pénztáros: Bátsmegyey János. Ua. 37.

[14] Saárdi Somssich Pál (1811–1888) édesapja saárdi Somssich Miklós a reformkor jelentős ellenzéki politikusa volt. Középiskoláit Pécsen és Kaposváron végezte, filozófiát a pesti egyetemen, jogot a Győri Királyi Akadémián tanult. Kiváló szónoki képességekkel rendelkezett, amit gyakran kamatoztatott. 1843-ban Somogy vármegye országgyűlési követének választotta. A „fontolva haladó” konzervatív irányt képviselte, 1848-ban azonban visszavonult a politikától, az önkényuralom idején viszont az ország önállósága mellett foglalt állást. Az intézmény 1922-ben vette fel Somssich Pál nevét.

[15] Bécsy Márton – Prilisauer Adolf: A Kaposvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium története 1806–1895 Kaposvár, 1896. 71.

[16] Az adakozók teljes névsorát olvashatjuk Roboz István: A kaposvári gimnázium (1864) c. munkájában.

[17] A tervek elkészítésében, kivitelében és ellenőrzésben részt vettek még az alábbi személyek: Scholz Erik, Szávay János, Souheitl Ferenc és Gáspár Boldizsár.

[18] Eszterházy Pál herceg előzékenyen felajánlott két területeket a választmánynak. Bécsy Márton – Prilisauer Adolf: A Kaposvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium története, 1806–1895. Kaposvár, 1896. 73.

[19] „Alapíttatott a szülők gondoskodásával 1812, Bővíttetett a gyermekek jámborságával 1864”

[20] A hagyományos báli szezon vízkereszt napjától (január 6.) kezdődött és húsvét előtt negyven nappal ért véget. A báli főszezonnak a februári hónap számított.

[21] A bálok a szórakozás mellett az ismerkedés szinterei is voltak, viszont az illem nem engedte meg a négyszemközti beszélgetést a partnerek között. A hölgyek a legyezőjük vagy kesztyűjük használatával közölhették az illetővel szimpátiájukat vagy éppen ellenszenvüket. A táncrendek is hasonló célt szolgáltak. A hölgyek táncrendjük beteltére hivatkozva utasíthatták vissza az urakat, akik viszont szimpatikusak voltak annak nevét a táncrendben a keringőhöz írták.

[22] gardedám (fr. eln): Hölgykísérő. Általában idősebb hölgy, aki a „jó házból való” fiatal lányokat kísérte el a bálba, nyilvános helyekre és ott felügyelt rájuk.

[23] A polka cseh, népi eredetű, kétnegyedes ütemű páros körtánc.

[24] A csárdás a hagyományos magyar néptáncból kialakult páros tánc, szinkópált 2/4 vagy 4/4 ritmusú. Az első jelentős sikert Szőllősy Lajos Körtánca (1841) érte el, amelyet (az akkor divatos kontratáncok mintájára) magyar lépésekből alkotott és 1884-től hódította meg a báltermeket. Ritmusa és jellemző mozgásai szerint több fajtája alakult ki, mint például lassú, friss, csalogató, rezgő, sétálós stb. Általánosan elterjedt vonása a párelengedős forma is. Férfi és nő külön figurázott, játékos csalogató mozgással közeledett egymáshoz, távolodott, majd összefonódva táncolt, forgott. Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon. I. kötet. Budapest, 1965. 426.

[25] A francia négyes a kontratáncok fajtájához tartozik. A kontratánc népi eredetű, az angol country-dance (falusi tánc) elnevezéséből származott. A franciák által stilizált tánc a 17. században vált divatossá. A kontratánc olyan csoporttánc volt, amelyben a két egymással szemben álló vagy két-két szemben álló (négyszögben álló) sor táncolt. A párcsere, a sorváltás és a láncfűzés voltak a jellemző figurái. Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar néprajzi lexikon. 3. kötet. Budapest, 1980. 256.

[26] Értsd: tartandó

[27] o. ér.: osztrák értékű. 1858. november 1-től bevezetett törvényes fizetőeszköz a Habsburg Birodalomban. Egy osztrák értékű forint 100 krajcárral volt egyenlő.

[28] Fkra: Forintokra

[29] Értsd: árengedmény

[30] Ftra: Forintra

[31] Fkal: Forintokkal

[32] Ftot: Forintot

[33] Ftal: Forinttal

[34] Ftnyi: Forintnyi

[35] Helyesen: Somssich Pál

[36] T.: Tekintetes

[37] f: forint

[38] kr: krajcár

[39] T.: Tekintetes

[40] Értsd: átadni

[41] Mérey Károly a Somogy megyei főispáni tisztet 1861-ben és 1865-ben töltötte be. Nagy Lajos: Levéltári kis tükör. Kaposvár, 1870. 888.