A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság körlevele a második világháború alatt szétdúlt niklai Berzsenyi-kripta, a megrongált mauzóleum és lakóház rendbehozatalával kapcsolatban, valamint az ünnepélyes avatás programja

Kaposvár, 1948. április 20.

Berzsenyi Dániel (1776–1836), a klasszicista magyar költészet egyik legnagyobb alakja 1804-től haláláig, 1836-ig élt és gazdálkodott niklai birtokán. Az ottani temetőben helyezték örök nyugalomra, majd 1848-ban elhunyt feleségét, Dukai Takách Zsuzsannát is mellé temették.

1859-ben „Somogy vármegye közönsége” a kripta fölé díszes obeliszket emeltetett, amely „akkor, 1859-ben nemcsak Somogy vármegye háláját jelentette, hanem ez, a »felsőbb engedelem mellett« rendezett országos ünnepség akkor – a Bach-korszak elnyomásában –, egy nemzet szabadságba vetett rendíthetetlen hitét is jelképezte”[1] – fogalmazott Takáts Gyula (1911–2008) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, az 1946-ban másodszor újjáalakult Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke.

Az alant közölt irat tanúsága szerint a költő unokája, Berzsenyi Sándor az 1890-es évek végén a már elkorhadt koporsót lecseréltette egy újra, s ekkor még megvolt a csontok mellett Berzsenyi és felesége jegygyűrűje, egy aranylánc, valamint a költő kedvelt selmeci pipája.

A második világháború alatt a Berzsenyi-kriptát, ahova már több családtagot is eltemettek, ismeretlen tettesek feldúlták, a koporsókat felfeszegették, a csontokat szétszórták. 1947 áprilisában a niklai körjegyző kérelemmel fordult a Berzsenyi Társasághoz, hogy nyújtson segítséget a kripta helyreállításához, a csontok agnoszkálásához és újratemetéséhez. A Társaság vezetősége több minisztériumot és hivatalos szervet megkeresett anyagi támogatásért, s végül 1948. május 9-én, két nappal Berzsenyi születésének 172. évfordulója után országos rangú, illusztris vendégek részvételével megtartott ünnepség keretében sor került az időközben államosított, részlegesen felújított Berzsenyi-kúria és a renovált Berzsenyi-mauzóleum felavatására, valamint a beazonosított csontok új koporsóban történt újratemetésére is. Az ünnepségen fényképfelvételek is készültek, amelyekből egy csokorra valót album formájában Takáts Gyula kapott meg.

Lentebb a Berzsenyi Társaság országos lapok szerkesztőinek készített körlevelét adjuk közre, mely az 1948-as újratemetés és mauzóleumavatás előzményeiről szól, s mellékletben közli az ünnepség részletes programját is. A dokumentumot, mely Takáts Gyula irathagyatékban lelhető fel, szöveghű átírásban közöljük. A fennebb említett fényképalbum egyik képe is megtekinthető alább, amely az avatóünnepség alatt, a niklai temetőben készült.

Kiss Norbert Péter

A kaposvári Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság Főtitkárságától

Nagyon tisztelt Szerkesztő Uram!

A fővárosi lapok (csekély kivétellel) alig foglalkoztak egy olyan irodalom históriai eseménnyel, mint amilyen Berzsenyi Dániel niklai mauzóleumának szétdúlása, mostani renoválása és a néhai nagy ódaköltő hamvainak exhumálása.

Éppen e miatt az alábbiakban ezekről az eseményekről részletes beszámolót adok azzal a kéréssel, hogy ezek alapján nb.[2] lapjában szíveskedjék mielőbb hosszabb méltató cikket közölni, hogy május 9-e előtt, amikor országos ünnepség keretében valószínűleg a Köztársasági Elnök Úr személyes, vagy megbízottja jelenlétében felavatjuk az újjáépült Berzsenyi mauzóleumot és a renovált Berzsenyi lakóházat, erre az időpontra a nagyközönség is teljesen informálva legyen.

Elöljáróban magáról a Társaságunkról azt jegyzem meg, hogy kb. 50 éve működik Kaposváron[3] és valamikor Ady Endre és Szabó Dezső is tartottak itt előadást.

A Társaság most egy éve alakult újjá, elnökévé Takáts Gyulát, az országos hírű, „Baumgarten-díj”-as költőt, főtitkárává Vörös Bélát, a főleg a Dunántúlon ismert írót választották meg. Vörös Béla Somogy vármegye építés- és közmunkaügyi igazgatója.

Az új vezetőség élénk működésbe kezdett és rövid egy év alatt olyan országos nevű írókat és költőket hívott meg, illetve szerepeltetett felolvasó ülésein, mint: Tersánszky Józsi Jenő, Szabó Lőrinc, Passuth László, Fodor József, Jankovich Ferenc, Bernáth Aurél, Dallos Sándor, Rónay György, Morvay Gyula, Hárs László, Sziráky Judit, Áprily Lajos, Csorba Győző stb. Kaposvár szellemi és irodalom élete a Berzsenyi Társaság működése következtében hallatlanul fellendült.

A Társaság agilis főtitkára, Vörös Béla szívügyévé tette a niklai Berzsenyi lakóház és mauzóleum renoválását. Niklán 30 éven át élt Berzsenyi Dániel, ott is halt meg 1836. február 24-én és halála után 23 évvel (1859-ben), az abszolutizmus alatt Somogyvármegye közönsége díszes obeliszket emeltetett. Ekkor ásták ki először a földből Berzsenyi Dániel maradványait és egy fakoporsóba téve az obeliszk alatti kriptába tették. A 900-as évek végén a család a kriptát kibővíttette és Berzsenyi Dánielnek megmaradt csontjait újabb fakoporsóba téve a megnagyobbodott kriptába helyezte el.

Az 1944–45-ös harcok folyamán, amikor Somogy vármegyének ezen a részén hónapokig megmerevedett a front, Nikla környékén állandó harcok dúltak. Nikla többször cserélt gazdát, majd közvetlen frontmögötti községgé változott. Aknák és fegyverlövések megrongálták az obeliszket és a mauzóleum kerítését, magát a kriptát ismeretlen tettesek feltörték, a Berzsenyi család 15 tagjának ott levő koporsóit felfeszegették és össze-vissza hányták. Amikor Vörös Béla legelőször Niklán járt, a legszomorúbb látvány tárult ott eléje. A ház is, ahol a Társaság nagynevű névadója 30 évig élt és meghalt, düledezőben volt és Berzsenyi Dániel utolsó élő unokája, a 86 éves Berzsenyi Mária egy olyan szobában lakott, amelynek tetőzetén becsorgott az esővíz és a hólé, s amelynek ablakait úgy deszkázták be.

Először arra gondoltunk, hogy társadalmi úton teremtjük elő azt az összeget, ami a ház és mauzóleum helyrehozatalára szükséges. 60 000 Ft-ról volt szó, később a költségvetéseket 12 000 Ft-ba úgy állítottuk össze, hogy ennek feléből a mauzóleumot teljesen, a házat külsőleg és csak nagyvonalakban reparáljuk meg. A társadalmi gyűjtés semmi eredményre nem vezetett. Vörös Béla ekkor Ortutay kultuszminiszterhez fordult, aki szívesen állt volna rendelkezésre, de költségvetési tervezete a segély kiutalását nem tette lehetővé. Főtitkárunk ekkor Darvas Józsefnél, az építés- és közmunkaügyi miniszternél kopogtatott, aki azonnal nyilatkozatot tett a fővári lapokban és kijelentette, hogy: „…azt a nemzeti kegyeletsértést, ami Berzsenyi hamvaival történt, azzal kell jóvátennünk, hogy a „Berzsenyi Társaság” kezdeményezését és kérését a legmesszebbmenőkig támogatni kell.” Darvas József miniszter februárban az első 6 000 Ft-ot ki is utalta. A mauzóleum renoválási munkálatai ezen a héten befejeződnek, a ház tatarozását a héten kezdik meg. Május 7-én van Berzsenyi Dániel születésének 172. évfordulója. A Társaság ezt követő vasárnapon, május 9-én országos ünnepség keretében óhajtja a megrongálódott mauzóleumot és lakóházat felavatni. Előző este Kaposváron ünnepi felolvasó ülést tart a Berzsenyi Társaság, amelyen több országos nevű író szerepel.

Tegnap és tegnapelőtt szállt ki Vörös Béla kíséretében Dr. Entz Béla pécsi nyilvános egyetemi rendes tanár, az országos hírű antropológus Niklára, hogy agnoszkálja Berzsenyi hamvait. Asszisztense, dr. Benedek József segítségével egymás után nézte meg a felfeszített koporsókban összehányt csontokat, méréseket eszközölt és a rendelkezésre álló, a mauzóleum előterében egy fekete márványlapra is felvésett névsor alapján megállapította a 13 Berzsenyi családtag maradványait. Berzsenyi Mária szintén megjelent a helyszínen és úgy az ő, valamint Treffeli Ferenc 61[4] éves niklai lakos és Horváth István 65 éves niklai lakos, akik a Berzsenyi család szolgálatában állottak, előadták, hogy Berzsenyi Dánielnek és feleségének hamvait a múlt évszázad utolsó éveiben Berzsenyi Sándor, a költő unokája, Berzsenyi Máriának 1921-ben meghalt fivére, egy erősen elkorhadt fakoporsóból egy újabb faládába tétette, a csontok mellé helyeztette Berzsenyi Dánielnek és feleségének eddig is a csontok mellett fekvő jegygyűrűjét és egy méteres aranyláncát, valamint a fennmaradt iratokban megemlített selmeci pipáját. Horváth István előadta, hogy mint 16 éves gyermek, ő merte át a régi korhadt koporsóból a csontokat, neki mondta Berzsenyi Sándor, hogy ezek Berzsenyi Dánielnek és feleségének hamvai, s ő tette a leszegezett faládát a mauzóleum jobboldali sarkába. Berzsenyi Mária szintén így tudta a dolgokat. Treffeli Ferenc ugyanezt vallotta, hogy neki Berzsenyi Sándor többször megmutatta a földön fekvő kb. egy méteres ládikát, hogy abban vannak Berzsenyi Dánielnek csontjai.

Dr. Entz Béla és az agnoszkáló bizottság a mauzóleum jobb sarkában megtalálta a faláda korhadt maradványait és ásás nélkül is előkerültek a csontok, amelyekből mérésekkel (állkapocs, koponya maradványok) a professzor megállapította, hogy azok legrégibbek az összes feltalált csontok között, kb. 120 éve vannak földben és kétséget kizáróan Berzsenyi Dániel földi maradványai. A gyűrű és aranylánc nem találtattak meg, de a csontok mellett feküdt egy selmeci pipa darabja. A bizottság a leletről jegyzőkönyve vett fel, amelynek egyik példányát a Nemzeti Múzeumba, másik példányát Somogy vármegye Levéltárába teszik. A Berzsenyi család koporsóit a kitisztított kriptába visszahordták. A főhelyet szabadon hagyták, egy megállapítandó talpazatra 60 cm-es, magas pácolt fából művészi faragással elkészített hamvvederbe teszik majd Berzsenyi Dánielnek a csontjait, amely […][5] hamvveder elkészítéséig Nikla község Elöljárósága vett megőrzés alá.

A május 9-i ünnepségen, amelyre a Kormány több tagját is várjuk, valószínűleg Darvas József miniszter mond ünnepi beszédet. A mauzóleumot megőrzésre a Vármegye nevében Tömpe István alispán veszi át. Az ünnepségen úgy a fővárosi, mint a dunántúli irodalmi társaságok is képviseltetik magukat.

Kaposvár, 1948. évi április hó 20-án

Dr. Sáfrány István

(Dr. Sáfrány István)

a „Berzsenyi Társaság” ügyvezető elnöke

A kaposvári Berzsenyi Társaság nevében Vörös Béla főtitkár javaslatára a Darvas József építés- és közmunkaügyi miniszter által kiutalt segélyből, az 1944–45-ös harcok folyamán megsérült niklai Berzsenyi lakóház és síremlék rendbehozatott. A néha nagy költő 172. születésnapján megtartandó felavatási ünnepély programja a következő:

1., A Niklára induló autók gyülekeznek Kaposváron a Vármegyeháza előtt, vasárnap reggel 8 és ½ 9 óra között.

2., A Minisztériumok kiküldöttei Somogy vármegye főispánjának, alispánjának és a Berzsenyi Társaság Vezetőségének az autóival az élén a menet pontosan ½ 9 órakor elindul Öreglakon át Niklára, ahol a község határában díszbandérium fogadja az érkezőket.

3., A vendégek Berzsenyi Dániel egykori lakóháza elé vonulnak. Itt a Berzsenyi Társaság Vezetősége átadja Berzsenyi Dániel egyetlen élő unokájának, a 84 éves Berzsenyi Máriának azt a díszoklevelet, amelyet a Társaság tiszteleti tagjává történt megválasztása alkalmából állítottak ki.

4., A Berzsenyi-házból a vendégek kivonulnak a ház mögötti kertbe, ahol a Berzsenyi Dániel, báró Wesselényi Miklós és Döbrentey Gábor által 1835-ben ültetett gesztenyefák alatt Bernáth József niklai plébános csendes misét mond. (Berzsenyi Dániel maga evangélikus volt, felesége és azóta az összes leszármazottak, így Berzsenyi Mária is katolikus vallású.)

5., Mise után az ünneplő közönség a közeli temetőbe, a helyreállított síremlék elé vonul, ahol megkezdődik a felavató ünnepség.

Ennek a következő a programja:

1./ Himnusz,

2./ Horváth Lajos evangélikus esperes és Baráth Ferenc katolikus plébános beszentelő imádságai.

3./ Takáts Gyula, a Berzsenyi Társaság elnöke megnyitja az ünnepséget.

4./ Lakatos Miklós államtitkár, Darvas József miniszter képviseletében beszédet mond.

5./ Tolnai Gábor vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztályfőnök Ortutay Gyula miniszter nevében beszél.

6./ Dr. Sipos Ferenc elszavalja Berzsenyi „Fohászkodás” c. versét.

7./ Somogy vármegye nevében Tömpe István alispán átveszi az emlékművet.

8./ A kiküldöttek megkoszorúzzák a Berzsenyi csontokat magába foglaló hamvvedret. A koszorúzás sorrendje:

a./ A Berzsenyi Társaság koszorúját Kanyar József főtitkár teszi le.

b./ A Magyar Kormány koszorúját Bobánovics Jenő főispán,

c./ Somogy vármegye koszorúját Tömpe István alispán,

d./ Kaposvár thj.[6] város koszorúját dr. Komáromy István polgármester-helyettes,

e./ A Független Kisgazdapárt Somogyvármegyei Szervezetének koszorúját dr. Mezey József, a párt alelnöke,

f./ Nikla község koszorúját pedig Violányi Sándor vezetőjegyző helyezi el.

Amennyiben még pártok, társadalmi egyesületek koszorút vagy virágcsokrot helyeznek el a hamvveder elé, úgy annak aktusa a község részéről elhelyezendő koszorú letétele előtt történik.

9./ Vörös Béla, a Berzsenyi Társaság tb.[7] főtitkára leviszi a hamvvedret a sírboltba, amelynek vasajtaját a koszorúk elhelyezése és a fényképezések megtörténte után becsukják, és amelynek lépcsőbejáratára a Szózat éneklése közben a nagy lezáró követ ráhengerítik.

Az ünnepség ezzel véget ér.

Az irat jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára XIV. 81. Takáts Gyula iratai.

Írógéppel készült, sokszorosított másolat bélyegzőlenyomatos aláírással és a „Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság Kaposvár” köriratú bélyegző eredeti lenyomatával hitelesítve.

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező