Jelenlegi hely

A hónap dokumentuma 2017. november

Újsághírek az 1917. októberi oroszországi forradalomról

 

E hónap dokumentumával emlékezünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 100 éves évfordulójára. A 30 évvel ezelőtti generáció még nem emlékezést, hanem ünneplést élt volna át, hiszen a szocialista államok körében, mindig nagyon fontos volt a mindig csupa nagy kezdőbetűvel jelzett esemény kultusza. A száz évvel ezelőtti bolsevik hatalomátvételről hírt adó korabeli napilap hasábjain, a korszak emberét legjobban foglalkoztató kérdéskörről olvashatunk. Hogy alakul a háború sorsa és mikor lesz már vége? Az oroszországi emberek is belefáradtak a sokmilliós emberáldozatot követelő háborúba, melynek végét várták. A bolsevik kormány e vágy beteljesítését ígérte, és mint tudjuk megvalósította. Az utca embere a korabeli szemtanúk szerint egykedvűen vette tudomásul a Lenin irányította párt hatalomra kerülését. De 1917. november 7. – mint már tudjuk – az egész világ következő évszázadnyi történelmére hatással volt. A forradalom kitörésének időpontja az Oroszországban használatos Julián naptár szerint október 25-re esett. Oroszország csak 1918. január 31-én tért át a hazánkban akkor már évszázadok óta használt Gergely naptárra, azaz január 31. után február 14. következett. Ezért az októberi forradalom kezdőnapja a Gergely naptár szerint visszamenőlegesen november 7-e lett.

Az itt közölt források Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról című kötete első kiadása 439–440. oldalán – Andrássy Antal egy korábbi írása alapján – már közlésre kerültek.1 Az újságcikkek szövegátírása a mai helyesíráshoz igazodik.

 

SOMOGYVÁRMEGYE

POLITIKAI NAPILAP

 

13. évfolyam 256. szám. Kaposvár, 1917. november 10., szombat

 

Orosz különbéke

 

Kaposvár, november 9.

 

Az orosz ellenforradalom győzelme elvonja egy pillanatra tekintetünket diadalmas offenzívánktól. A pétervári2 nagy láz és izgalom forrongó méhében új események vajúdnak. A bolseviki ellenforradalom egyetlen mozdulattal eltüntette az ügyek éléről a cári hajlamú Kerenszkijt3 és kormányát. A diktátor ma már a Péter-Pál erőd foglya, ahova az utóbbi hónapokban ő szállíttatta a lakókat. A helyzet ura, a bolsevikiek vezére: Lenin,4 aki a munkástanács előtt kijelentette, hogy a haladéktalan fegyverszünetet és a demokratikus béke azonnali fölajánlását kívánja. Bolseviki körökben beszélik, az ántánt5 előreláthatóan nem fog hozzájárulni Oroszország fegyverszünetet kérő ajánlatához. Valószínű ezután, Oroszország közvetlenül fog tárgyalni a központi hatalmakkal. a béke lehetősége attól függ, meg lehet-e egyezni Németországgal? Ha Lenin ura marad a helyzetnek, akkor a központiakkal6 való különbéke nagyon valószínű.

 

Az orosz ellenforradalom győzelme

 

Hága, nov. 9. (Cenz.7 távirat)

 

Pétervárról jelentik: A munkás- és katonatanács vértelen ellenforradalma Péterváron teljes diadallal ért véget. Kerenszkij elmenekült Pétervárról, a kormány többi tagjait a forradalmi bizottság fogságba vetette. Kerenszkij letartóztatását elrendelték. Az ellenforradalom élén Trockij,8 a munkás- és katonatanács elnöke és Lenin, a bolsevik vezér áll. Az északi hadsereg teljes egészében az ellenforradalomhoz csatlakozott. Azokat a tiszteket, akik Kerenszkijhez szítanak, a frontról eltávolítják. Az északi front több csapattestét Pétervárra szállították, hogy ott az ellenforradalom rendelkezésére álljanak.

 

 

Polgár Tamás

 

 

 



1 Andrássy Antal: A nagy októberi szocialista forradalom a somogyi sajtóban. (1917 nov.-dec.) ötven éve történt. Kaposvár, 1967.

2 Pétervár: ma: Szentpétervár. A várost Nagy Péter cár 1703-ban alapította. Neve 1914–1924 között Petrográd, 1924–1991 között Leningrád volt.

3 Alekszandr Fjodorovics Kerenszkij (1881–1970) politikus, 1917-ben miniszterelnök volt.

4 Vlagyimir Iljics Uljanov (mozgalmi nevén Lenin, 1870–1924) kommunista teoretikus, politikus, a bolsevik párt vezetője, az oroszországi kommunizmus megteremtője, majd az 1922-ben megalakult Szovjetunió első vezetője volt.

5 Értsd: antant

6 Értsd: központi hatalmakkal

7 Értsd: cenzúrázott

8 Lev Davidovics Trockij (1897–1940) politikus, az októberi forradalom másik vezéralakja, a szovjet kormány külügyi népbiztosa, aki Sztálin hatalomra kerülése után eltávolításra került, majd 1940-ben politikai gyilkosság áldozata lett.