A reformországgyűlések működésének, s azon belül is a megyék politikai szereplésének képe élénken él a köztudatban, ezzel szemben az azt megalapozó 18. századi gyakorlat megismeréséhez még alapvető, elsősorban forrásfeltáró kutatások elvégzésére van szükség. Ezt célt szolgálja a jelen kötet, a későbbi „vezérmegye”, Pest-Pilis-Solt 18. századi követutasításainak közreadásával, illetve, amennyiben lehetséges, a megye és az országgyűlés kapcsolatát dokumentáló források minél szélesebb körű összegyűjtésével. A kiadványban külön bevezető tanulmány formájában foglaltuk össze a követküldésre és az utasítások kiadására vonatkozó általános elvek eddig feltárt jellemzőit, s ugyancsak itt elemeztük a Pest megyei források vizsgálata során kirajzolódott gyakorlat és folyamatok tanulságait. Hasonlóan önálló egységet alkot minden egyes országgyűlés anyaga, ahol bevezetőben ismertetjük a vonatkozó eseményeket és a teljes szövegükben nem közölt források tartalmát, a meghívó kihirdetésétől a követjelentések időpontjáig. A kötetet a 17. századi országgyűlésekre, valamint a 18. századi konkurzusokra vonatkozó Pest megyei források rövid ismertetése mellett az országgyűlési követek életrajzának közreadásával is kiegészítettük.

 

A kötet megjelentetését a  támogatta.

 

A kiadvány kereshető pdf formátumban elérhető:

 

 

 

Az érdeklődők kiadványunk révén a tagintézményünk 2012. évi „Katasztrófák és válsághelyzetek Pest megyében” témakörben megrendezett tudományos konferenciáján elhangzott előadások bővített, szerkesztett változatát vehetik kezükbe. Az első tanulmánycsokor az elemi csapásokat mutatja be, köztük a 18. századi tűzvészeket, és az ellenük folytatott küzdelmet, az 1838. évi jeges árvíz pusztításait, végül az 1956. évi dunaharaszti földrengést, valamint az azt követő helyreállítási munkákat. A második rész írásaiban a társadalmi válsághelyzetekre adott válaszok kerülnek előtérbe, az első világháborút végigkövető ellátási problémák és nélkülözés, valamint a tanácsköztársasági rekvirálások bemutatása révén, amire a gondokat végsőkig tagadó szocialista propaganda egy speciális fogalmát bemutató tanulmány reflektál. A záró tartalmi egységben a biológiai károkozókkal folytatott harc egyes állomásait vesszük sorra, így az utolsó, 1738–1742. évi pestisjárvány mellett az 1873–74. évi kolera pusztításait, végezetül pedig a filoxéra szőlőgazdaságot átformáló hatását ismerhetik meg olvasóink.

 

A kötet megjelentetését a támogatta.

 

A kiadvány teljes anyaga elérhető a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon

 

 

 

Mint minden totalitárius eszme, a bolsevizmus is teljes egészében uralni akarta az élet minden területét, kérlelhetetlen hatalomgyakorlását azonban magasztos ideológiával támasztotta alá, amelynek hangsúlyos eleme volt a szovjet (típusú) életforma, gondolkodás, világnézet, tudomány és gazdaság felsőbbrendű volta minden más irányú társadalmi berendezkedéssel szemben. Ily módon a közélet minden területét, sőt a magánélet egyes szegmenseit is lefedő, totalitárius elképzelés jegyében a kultúra sem maradhatott ki a sorból, sőt kifejezetten hangsúlyos szerepet kapott. A kialakított ideológia terjesztésére a művelődés és a kommunikáció (sajtó, rádió, híradó stb.) minden területét felhasználták. Az ideológia eszmei elemei átszőtték az iskolai tananyagot, a történelemtudományt a történelmi materializmus elmélete határolta be, de a művészet minden ága is a kommunista szellem jegyében alkotott (szobrászat, festészet, színház stb.). A könyvben vizsgálat alá volt terület, a kultúra tömeges terjesztésére szolgáló három legfontosabb intézménytípus: a kultúrotthonok, a filmszínházak és a könyvtárak is e szellemben működtek, és lettek a kommunista ideológia terjesztésének legfontosabb eszközei.

 

E munka az Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején című doktori disszertáció sajtó alá rendezett változata.

 

A kötet megjelentetését a támogatta.

 

A kiadvány teljes anyaga elérhető a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon

 

 

 

A kötetben publikált értekezések elsősorban a megelőző években rendezett levéltári napokon elhangzott előadások szerkesztett, kiegészített, bővített változatai. A tisztelt olvasók a Pest megyei nemzetiségi viszonyokról, azon belül is a cigányság 18. századi helyzetéről, a szerbek I. világháború alatti sorsáról, végül a terület 1940 és 1950 közötti etnikai átrendeződéséről olvashatnak. A közigazgatás-történet iránt érdeklődők a nemesi önkormányzatiság 18. század intézményrendszerét ismerhetik meg jelen kötetünkből. A könyvtárak és levéltárak egyaránt a kultúra őrhelyeiként működtek az elmúlt évszázadokban. Egy tanulmány a Pest megye levéltára megalakulásának idejébe kalauzolja az olvasókat, egy másik kolléganőnk pedig a helyi arisztokrácia 1945 után veszélyeztetett könyvtárainak sorsát tárja fel írásában. A katolikus egyház 1950 utáni hányattatott életébe nyerhetünk bepillantást, egy eddig elfeledett esemény, az 1954-ben rendezett Mária-év állami fogadtatásának megismerésével. Végezetül kötetünk egy kevéssé kutatott, de talán sokakat érdeklő témájú tanulmánya a két világháború közötti egészségügyi propagandát vázolja.

 

A kötet megjelentetését a támogatta.

 

A kiadvány teljes anyaga elérhető a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon

 

 

 

Jelen kötetben a levéltér 2008. évi tudományos konferenciáján elhangzott előadások alapján készített tanulmányok kaptak helyet, kronológiai sorrendben. Így került az első helyre az a munka, amelyben a szerző a megyei adóalapok 17-18 századi meghatározását elemzi. Ezt követően a Pest Megyei Levéltár könyvtárának történetéről olvashatunk egy tanulmányt 1945-ig. A magyar nyelv Pest megyei terjedését vizsgálja a következő dolgozat a szabadságharcot megelőző másfél évtizedben. A további öt tanulmány már a 20. századba vezeti az olvasót. Közülük az első azoknak a járványoknak a Pest megyei megjelenését vizsgálja, amelyek az I. világháború alatti és az azt követő években szedték az áldozataikat. Békésebb dolgokról olvashatunk a következő munkában, amelyben Kosáry Domokos Pest Megyei Levéltárban eltöltött éveiről van szó. (Kosáry 1956-ot követő börtönbüntetése után került a levéltárba, s ez meghatározó lett a későbbi munkássága szempontjából.) Ezt követően egy dolgozatban a Pest megyei erdészeti szakigazgatás második világháború utáni helyzetéről olvashatunk, míg egy másik munkában az állampárti sajtóstruktúra kiépülésének Pest megyei jellemzőiről tudhatunk meg adatokat. A kiadvány záró tanulmánya a Rákosi-rendszerben oly gyakori kultúrversenyeket elemzi, természetesen itt is elsősorban azok Pest megyei vonatkozását hangsúlyozva.

 

A kiadvány teljes anyaga elérhető a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon