A magyar közigazgatás újjászervezése

Jelenlegi hely

1 / 1

A török hódoltság idején a legtöbb magyarországi megye nemessége a hódoltság peremén található végvárakban húzta meg magát. Ezt a jelenséget példázza Pest megye is, amelynek kiváltságos rétege Buda felszabadulásáig (1686) Fülek várából (ma Filakovo, Szlovákia) irányította a törvényhatóság életét.

A török kiűzése alapjaiban változtatta meg a fennálló helyzetet. A menekült nemesek visszaköltözhettek a hódoltság előtti lakóhelyükre, újra birtokba vehették őseik földjét, és helyreállíthatták a regionális önkormányzatot. A működésüket megkezdő hivataloknak elsősorban egy székhelyre volt szükségük, ahonnan megszervezhették a felszabadult területek igazgatását. Ezért Pest megye előbb 1689-ben Budán, majd 1696-ban Pesten vett magának új székházat 4000 Ft-ért. A Rákóczi-szabadságharc éveitől eltekintve a vármegye székhelye Pest városában állandósult. A budai házat (a mai Úri utca 19.) a megye végül 1806-ban eladta az Eötvös családnak 18 000 Ft-ért. E székházak kívülről egyszerű kivitelűek voltak, de a belső falakat a legjobb korabeli mesterek munkái - köztük II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) udvari festője, Mányoki Ádám (1673-1757) egy festménye - díszítették.

A 17. és 18. század fordulóján is elengedhetetlenül fontos alaki kelléke volt a hivatali ügyintézésnek a pecsét. Pest megye 1659-től rendelkezett önálló pecséttel, de ezt 1733-ban III. Károly (1711-1740) a nemesi közgyűlés kérésére megújította. A pecsét köriratából ekkor tűnt el az első nádor-főispán, Wesselényi Ferenc neve és került helyére a "Pest-Pilis-Solt vármegye" felirat.

Megjegyzés:

Fülek vára, a menekült vármegye székhelye Forrás: Khevenhüller, Franz Christoph: Annales Ferdinandei Oder Wahrhaffte Beschreibung Kaysers Ferdinandi Des Andern ... Thaten, Bd. 4, Leipzig, 1721. 21. Tábla az 1104. oldalhoz. Tudta? A képen Fülek várának 1593. évi visszafoglalása látható, amelyik a 17. században több menekült megye, köztük Pestnek is székhelye volt. Fülek vára 1682-ben súlyos károkat szenvedett el Thököly kurucainak és a vele szövetséges török csapatok támadásának következtében. A megye ezt követően Losoncon és más felvidéki településeken tartotta közgyűléseit egészen a Buda felszabadítását követő (1686) évekig.

Megjegyzés:

A régi vármegyeháza a pesti Gránátos utcában Forrás: A képet közli: Galgóczi Károly: Pest, Pilis, Solt törvényesen egyesült megyék monográphiája. Első rész. Pest megye közönsége, Budapest, 1876. Tudta? A régi, 1697-ben megvásárolt vármegyeháza ugyanazon a telken állt, amelyen a mai is (egykor Gránátos utca, ma V. kerület, Városház utca 7.). Az átépítésre a 19. század elején több lépcsőben került sor. (Lásd a reformkori galériát!)

Jelzet:

IV. 80-b. 8. sz.

Keletkezési hely:

Bécs

Keletkezési idő:

1697. február 10.

Megjegyzés:

A vármegyeháza kiváltságlevele Leírás: Eredeti, papír, rajta papírfelzetes viaszpecsét (58,4x43,6 cm) Tartalom: A török elleni felszabadító háború hatalmas anyagi áldozatokkal járt az ország népe számára. A Magyarországon szolgáló idegen katonák kegyetlenül bántak a vidéki emberekkel, de a megyei közigazgatás vezető tisztviselőit, alispánokat, szolgabírákat és jegyzőket is gyakran bántalmazták, szóban és tettleg egyaránt. I. Lipót király (1657-1705) kiváltságlevelében megtiltotta katonáinak, hogy Pest megye székházában saját maguk számára szállást jelöljenek ki, vagy ott kihágást kövessenek el. Tudta? A 17-18. századi Magyarországon nem voltak kaszárnyák, ezért a katonaságot a falusiak és a városi polgárok házaiban szállásolták el a téli hónapokban és békeévékben nyáron is. A beszállásolt katonák kihágásaik miatt rendszeresen összetűzésbe kerültek az adott terület közigazgatásával és lakosságával.

Jelzet:

IV. 23-b/1. 1730/1731. No. 72. 135–136. f.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1731. április 25.

Megjegyzés:

Mányoki Ádám nyugtája Tartalom: Mányoki Ádám (1673–1757) Pálffy Miklós nádor és Pest megyei főispán portréjának megfestéséért 30 Ft-ot vett fel a megyei pénztárból. Tudta? Mányoki Ádám, a barokk legismertebb magyar festője, 1707-ben állt Rákóczi Ferenc (1676–1735) szolgálatába. A szabadságharc leverése után a festőművész karrierje Erős Ágost szász herceg és lengyel király udvarában folytatódott. Mányoki Ádám 1724-ben rövid időre hazatért Magyarországra, ahol többek között Ráday Pálról és a Podmaniczky családról készített festményeket. E korszakának egyik utolsó – mára sajnos elveszett – alkotása lehetett Pálffy Miklós nádor arcképe, amelynek megfestésére a megyei közgyűlés adott megbízást.

Megjegyzés:

A megye területe a 18. században: Saját illusztráció. A 18. századi Pest megye területe jelentős mértékben különbözött a maitól. Szob környéke ekkor még Hont megye részét képezte, viszont dél felé Pest megye közigazgatási határa a Duna mellett Bajánál és az Alföldön Kecskemét alatt húzódott. A megye 1790-ig négy járásból állt (kecskeméti, váci, pilisi és solti), amelyek élére a megyei közgyűlés egy-egy szolgabírót választott. A közigazgatás széttagoltságát jelzi, hogy Kiskunlacháza és környéke, mint kun kiváltságos kerület ékelődött a megye területébe, így egyáltalán nem tartozott a tisztviselők joghatósága alá.

Jelzet:

IV. 80-b. 12. sz.

Keletkezési hely:

Bécs

Keletkezési idő:

1733. március 31.

Megjegyzés:

III. Károly pecsétadományozó levele Leírás: Eredeti, pergamen, ép függő viaszpecséttel (53.8 cm x 41 cm) Tartalom: III. Károly (1711–1740) Pest megye közgyűlésének kezdeményezésére új pecsét használatát engedélyezi a törvényhatóság számára. A korábbi pecsétnyomó köriratából Wesselényi Ferenc nádor nevét törölni kell, és annak helyén a „Pest Pilis Solt egyesült megyék” szavakat kell elhelyezni. Tudta? A megyék élén 1950-ig főispánok álltak. Pest megyében 1848-ig régi, középkorra visszanyúló hagyomány alapján a mindenkori nádor töltötte be ezt a tisztséget, amely szokást az 1659. évi LXXVI. törvénycikk is megerősítette. A megye 1659-ben kapta első hivatalos pecsétjét, amelyre az arany pecsétnyomót készíttető nádor, gróf Wesselényi Ferenc nevét is rávésették.