Jelenlegi hely

Yves de Daruvar

2018.06.25.
Az ezen a héten bemutatott dokumentumoknak két szempontból is szomorú az aktualitása. Az egyik a trianoni békeszerződés évfordulója, amelyre a Nemzeti Összetartozás Napja keretében emlékezünk. A másik szomorú esemény Yves de Daruvar halálhíre (2018. május 28.), amelyről az elmúlt hetekben a sajtóban is olvashattunk.

Magyarországon kevésbé, de Franciaországban közismert személy volt: haláláról a Francia Miniszterelnöki Iroda is megemlékezett. A magyarországi nekrológok, hírek főleg második világháborús hőstetteit és a Trianonról szóló könyvét hangsúlyozták. Ugyanakkor kevésbé ismert róla, hogy a magyar emigráns közösségekkel is szoros kapcsolatot tartott, a diaszpórában szerte a világon ismert volt a neve és szervezőtevékenysége.

»…Egy „elveszett gyermek” megőrizheti magyar szívét, mégha a nyelvet nem is beszéli...« Yves de Daruvar levele Antall Józsefhez, Hyéresm, 1983. május 26. (Bakonyi József fordítása)

Yves de Daruvar életének főbb eseményei

Yves de Daruvar, vagyis daruvári Kacskovics Imre 1921. március 31-én született Isztambulban. Édesapja, daruvári Kacskovics Tibor révén régi magyar nemesi családból származott, a hagyományok szerint a család még Hunyadi Mátyás alatt nyert nemeslevelet 1465-ben. Édesanyja, Emilie-Mersedes Albert francia volt, ezért Yves de Daruvar már korán Franciaországba került, és gyermekkorát is ott töltötte, iskoláit ott végezte. A második világháború kitörését követően lelkesen jelentkezett katonai szolgálatra, hogy választott hazáját védhesse. Csádban Philippe Leclerc ezredes alakulatába osztották be, majd Észak-Afrikában harcolt. A harcok során több sebesülést is szerzett, ám nem várta meg teljes felgyógyulását, hanem alakulatával Angliába hajózott, hogy részt vegyen Franciaország felszabadításában. Miután a kontinensre visszatért, a frontvonalban harcolva részt vett Párizs visszafoglalásában is. A háború során tanúsított helytállásáért 1945-ben kitüntették a Becsületrend lovagkeresztjével, valamint De Gaulle Felszabadítási Rendjének is tagja lett. 2015-ben, 94 évesen kapta a Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztjét. Magyar kitüntetést csupán jóval a rendszerváltás után vehetett át: a korabeli lapok tanúsága szerint Antall József miniszterelnök közbenjárására 1992. május 25-én kapta meg a Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaggal Göncz Árpád köztársasági elnöktől.

 

Yves de Daruvar fényképe és életútja a Musée de l’Ordre de la Libération (A Felszabadítási Rend Múzeuma) adattárában
 

Szerepe az emigrációban

Az Yves de Daruvarral kapcsolatos iratanyag a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága által vezetett Mikes Kelemen Program keretében, a Torontói Magyar Ház archívumának részeként került a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába 2016-ban.

A következőkben bemutatott iratok a Kanadában élt Szántó Erzsébet hagyatékából származnak. Ő évtizedeken át levelezett francia nyelven a magyarul nem tudó Yves de Daruvarral. Ezt támasztja alá a hagyatékában található egyik magyar nyelvű levél is, amelyet Daruvarnak címeztek, és amelynek válaszában Daruvar megkéri a levélírót, hogy máskor franciául írjon, vagy küldje el fordításra a szöveget. A Szántó Erzsébettel történt kapcsolatfelvételt követően kettejük viszonyát hamar barátsággá kovácsolta Daruvarnak a magyarság sorsa iránt érzett elkötelezettsége, legalábbis a levelek hangvétele és tartalma erre enged következtetni.

Az első levélváltásra 1972-ben került sor, amikor Szántó Erzsébet elküldte az 1956-os szabadságharc 16. évfordulójára mondott beszédének szövegét. A hagyatékban található utolsó levél 2005-re datálható.

Yves de Daruvar leveleiben a hivatalos ügyek mellett személyes vonatkozásokról is szót ejtett, 1972-ben többek között beszámolt második fiának haláláról és megemlítette, hogy Mindszenty 1972. augusztus 2-i brüsszeli látogatása alkalmából beszédet fog mondani.

 

Yves de Daruvar levele Szántó Erzsébethez, 1972. augusztus 1.
Jelzet: MNL OL, Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Torontói Magyar Ház (P 2343), I. – Személyi hagyatékok, gyűjtemények, 20. – Fondtöredékek, 3. – Szántó Erzsébet levelezése, 1. – Yves de Daruvárral folytatott levelezés, 1. altétel – 1972–1973-ig tartó levelezés, No. 1. (rendezés alatt)

 

Yves de Daruvar Szántó Erzsébeten keresztül szoros kapcsolatot ápolt a kanadai magyarsággal. 1972-ben Imre nevű fiának tragikus halála után számos országból érkezett részvétnyilvánító levél a családnak, amelyet Yves de Daruvar a Kanadai Magyarságban megjelent köszönetnyilvánítással nyugtázott.

 

 A Kanadai Magyarság hasábjain Yves de Daruvar Imre nevű fiának haláláról megjelent gyászhír, 1972. augusztus 19.
Jelzet: MNL OL, Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Torontói Magyar Ház (P 2343), I. – Személyi hagyatékok, gyűjtemények, 20. – Fondtöredékek, 3. – Szántó Erzsébet levelezése, 1. – Yves de Daruvárral folytatott levelezés, 1. altétel – 1972–1973-ig tartó levelezés, No. 2. (rendezés alatt)

 

Yves de Daruvar Imre nevű fiának gyászjelentése, 1972. (fénymásolat)
Jelzet: MNL OL, Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Torontói Magyar Ház (P 2343), I. – Személyi hagyatékok, gyűjtemények, 20. – Fondtöredékek, 3. – Szántó Erzsébet levelezése, 1. – Yves de Daruvárral folytatott levelezés, 1. altétel – 1972–1973-ig tartó levelezés, No. 3. (rendezés alatt)

 

Yves de Daruvar köszönetnyilvánítása a Kanadai Magyarság című lapban, 1972. szeptember 14.
Jelzet: MNL OL, Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Torontói Magyar Ház (P 2343), I. – Személyi hagyatékok, gyűjtemények, 20. – Fondtöredékek, 3. – Szántó Erzsébet levelezése, 1. – Yves de Daruvárral folytatott levelezés, 1. altétel – 1972–1973-ig tartó levelezés, No. 13. (rendezés alatt)

 

Yves de Daruvar levele Szántó Erzsébethez, amelyben egyebek mellett megköszöni, hogy a fia haláláról szóló gyászjelentést megjelentette a Kanadai Magyarságban, 1972. december 9.
Jelzet: MNL OL, Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Torontói Magyar Ház (P 2343), I. – Személyi hagyatékok, gyűjtemények, 20. – Fondtöredékek, 3. – Szántó Erzsébet levelezése, 1. – Yves de Daruvárral folytatott levelezés, 1. altétel – 1972–1973-ig tartó levelezés, No. 14. (rendezés alatt)

 

Szántó Erzsébet és Yves de Daruvar évtizedeken át tudósították egymást a külföldön élő magyarság életéről, az ünnepekkel, évfordulókkal kapcsolatos rendezvényekről. Yves de Daruvar, a levelek tanúsága szerint, fontos szerepet töltött be a magyar diaszpóra életében, és közismert, egyben elismert személyiségnek számított a magyar emigráns közösségekben. 1981 októberében, az 1956-os forradalom 25. évfordulóján egy beszédet mondott Montrealban, amelyben felhívta a figyelmet a magyarországi események nemzetközi politikai vonatkozásaira, továbbá a magyar forradalom jelentőségére. A beszédben reményét fejezte ki, hogy a magyarság „felbecsülhetetlen áldozatát” meghálálják és „jóváteszik amennyire csak lehető lesz, a TRIANONI diktátumban ellene elkövetett szörnyű igazságtalanságokat.” Hírnevet nemcsak 1971-ben megjelent könyvével szerzett, hanem rendszeres, a magyar diaszpóra lapjaiban közzétett publikációival is.

 

Trianonról szóló műve

Yves de Daruvarnak a trianoni döntésről szóló, eredetileg francia nyelven megjelent legfőbb művét magyar, angol, német, spanyol és portugál nyelvre is lefordították. Eredeti címe: Le destin dramatique de la Hongrie: Trianon ou la Hongrie écartelée. Eredetiben 1971-ben, a párizsi Albatros-nál, 1974-ben angolul a többek között az Amerikai Magyar Szépmíves Céh kiadásában, 1975-ben németül látott napvilágot. Művének első magyar nyelvű kiadására 1976-ban Svájcban került sor A feldarabolt Magyarország címen. Magyarországon 1999-ben a Püski Kiadó jelentette meg először A trianoni magyar sors címen művét, amely a svájci kiadás korrigált, kiegészített szövege volt. Több külföldi sajtóorgánum, például az Écho-Liberté, a Lectures Francaises, a Bibliophilie, a La Nation Belge is méltatta a könyvet, tényszerűsége, tömörsége és objektivitása miatt . Népszerűsége többek között annak is köszönhető, hogy 1956 után a nyugat számára fontosabb lett a szovjet befolyás alá tartozó országok múltja és jelene. A trianoni béke kritikus hangvételű, francia nyelvű elemzése nagyon fontos volt a diaszpórában élők számára is. Yves de Daruvar munkáját kiemelten fontosnak tartották, mert hiteles és elismert személyként, francia nemzeti hősként hívta fel a figyelmet Magyarország történelmi traumájára.

 

Yves de Daruvar levele Hegyi Margithoz, 1990. január 22. (fénymásolat)
Jelzet: MNL OL, Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Torontói Magyar Ház (P 2343), I. – Személyi hagyatékok, gyűjtemények, 20. – Fondtöredékek, 3. – Szántó Erzsébet levelezése, 1. – Yves de Daruvárral folytatott levelezés, 4. altétel – 1987–1991-ig tartó levelezés, No. 10. (rendezés alatt)

 

Yves de Daruvar kiterjedt kapcsolatrendszere

Yves de Daruvar mindig nagy tisztelettel említette leveleiben Mindszenty József bíborost, akivel több alkalommal is találkozott. 1972. augusztus 27-én, a bíboros brüsszeli látogatása alkalmából Daruvar beszédet is mondott, továbbá figyelemmel kísérte Mindszenty emigrációban végzett tevékenységét, pasztorációját. 1974. március 3-án írt leveléből kiderül, hogyan készült Mindszenty franciaországi látogatására, akit ez alkalommal Francois Marty bíboros hívott az országba. Mindszenty ellátogatott a Párizsi Magyar Katolikus Misszióhoz, az Északi Magyar Közösséghez és a Lille Chambrie-i közösséghez.

A magyar emigráción kívül figyelmet fordított az országban maradt honfitársaira is, baráti kapcsolatot alakított ki Antall Józseffel. A fennmaradt iratok tanúsága szerint az egykori miniszterelnök még 1983-ban, az Orvostörténeti Múzeum igazgatójaként levelezett vele. Antall a levelezésük eredményeként a Magyarország folyóirat hasábjain közölt olvasói levelében hívta fel a figyelmet Yves de Daruvar életének és munkásságának azokra a mozzanataira, amelyek addig ismeretlenek voltak a hazai olvasóközönség előtt. A Szántó-hagyatékban másolatban fennmaradt levelekből kiderül, hogy az Antall és Kacskovics család atyafiságban állt egymással. Yves de Daruvar egy későbbi levelében már távoli rokonaként hivatkozik az akkor miniszterelnök Antall Józsefre, akivel annak első miniszterelnöki látogatásakor személyesen is találkozott a magyar nagykövetség fogadásán Párizsban, sőt a miniszterelnököt otthonában is vendégül látta. Yves de Daruvar 1983-ban Antall Józsefhez írt levele megjelent magyar fordításban a Lakitelek Alapítvány által kiadott Yves de Daruvár című könyvben 1992-ben, de Antall József itt olvasható francia nyelvű válasza formálja kerek egésszé a kettejük között létrejött személyes baráti és rokoni kapcsolatot, egyben további adalékot nyújt Yves de Daruvar magyar gyökereinek és kiterjedt kapcsolatrendszerének feltérképezéséhez, nemcsak a magyar diaszpóra, hanem a későbbi rendszerváltó magyarországi értelmiség körében is.

 

Antall József levele Yves de Daruvárhoz rokoni kapcsolatukról és arról, hogy kezdeményezésére a Magyarország című folyóirat 1983. évi 15. számában megjelent Yves de Daruvarról szóló cikket kijavították, 1983. május 20. (fénymásolat)
Jelzet: MNL OL, Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Torontói Magyar Ház (P 2343), I. – Személyi hagyatékok, gyűjtemények, 20. – Fondtöredékek, 3. – Szántó Erzsébet levelezése, 1. – Yves de Daruvárral folytatott levelezés, 3. altétel – 1980–1985-ig tartó levelezés, No. 15/1. (rendezés alatt)

 

Felvételek: Varga Máté (MNL OL)

 

Ajánlott és felhasznált irodalom:
Garadnai Zoltán – Schreiber Thomas: Antall József miniszterelnök külpolitikai törekvései francia szemmel (1990-1991). ArchívNet. 9. évf. (2009) 5. szám.

Yves de Daruvár (vál. és szerk. Fehér György), Lakitelek Alapítvány, Budapest, 1992. 139 p.

Utolsó frissítés:

2018.07.02.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges