Széchenyi István unokaöccsének miniszteri kinevezése

Széchényi Pál élete és tevékenysége
Szerző: Vass Eszter
2019.04.08.
130 éve, 1889. április 8-án vált meg hivatalától gróf Széchényi Pál földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, Széchenyi István unokaöccse. Ezen a héten rá emlékezünk.
A „legnagyobb magyar” Széchenyi István (1791–1860) életének főbb eseményeit és tetteit szinte minden magyar ember ismeri. Nem mondható el ez azonban a család többi tagjával kapcsolatban. Széchényi Ferenc (Magyar Nemzeti Múzeum) neve még ismerős lehet sokaknak, azonban a többi Széchényi családtagé már kevésbé. A Széchényi régi, történelmi szerepet játszott család, amely nevét valószínűleg a Nógrád vármegyei Szécsényről vette. A Széchényi név „Zechen” alakban a 13. és 16. század közötti időszakból ismert, azonban alig van utalásunk és forrásunk a családra. A család fényének és vagyoni állásának megalapozója Széchényi György (1592–1695) esztergomi érsek volt. A Széchényi családról így főként csak a 17. század első felétől, Széchényi György csillagának emelkedésétől ismerünk részletes és hitelesnek tekinthető adatokat, a korábbi időszak eseményei, az ősök tettei a múlt homályába vesztek. Kivétel ez alól Széchényi Mihály(1530–1580), György nagyapja, akiről az adataink a 16. század közepéig nyúlnak vissza, Mihály ugyanis veszprémi várparancsnok volt.

 

Széchényi Pál gróf 1838. november 6-án született Széchényi Pál (1789–1871) gróf, császári és királyi alezredes és Zichy-Ferraris Emilia grófnő fiaként. Iskoláit Nagyszombatban végezte és eleinte papi pályára lépett. Szczitovszky János prímás maga szentelte fel őt pappá, és minden reménye meglehetett az előmenetelre: akkori tanárai közül hárman is püspöki kinevezést nyertek el: Szuppan Zsigmond szemináriumi igazgató besztercebányai püspök, Samassa József, a görög nyelvtanára, szepesi püspök, majd egri érsek lett, Hidassy Kornélt pedig szombathelyi püspökké nevezték ki. Széchényi Pálban már ekkor jelentkeztek az agrárius hajlamok: az intézet növendékei közt mezőgazdasági egyletet alapított, amelynek ő maga volt az elnöke. Némi jelképes tagdíjért mindenki kapott ásót, kapát, gereblyét, egy öntözőkannát és egy részt a szeminárium kertjéből, amelyet művelni tartozott. Széchényi Pál azonban nem érzett elég kedvet a papi hivatáshoz, és a szemináriumból somogyi birtokára vonult vissza. Itt a gazdálkodás mellett művelte magát a gazdasági szakba vágó munkák segítségével, ezért mezőgazdasági téren már a megyében is sikerrel dolgozott. Tevékeny részt vett a Somogy megyei Gazdasági Egylet gazdasági köreinek kialakításában, és az alapszabályokat is ő készítette a bizottság élén. Ő szervezte többek közt a nagyatádi gazdasági kört 1876-ban, amely az egész országban mintaként szolgált a hasonló társulásoknál.

 

Széchényi Pál

Forrás: Vasárnapi Ujság, 1882. 43. szám (1882. október 22.), 677. oldal

 

A korábban mérsékelt ellenzéki elveket valló Széchényi Pál 1875-ben a politikai színtérre is kilépett, Somogy megye marcali kerülete képviselőjének választotta. A szakkörök figyelmét csakhamar magára vonta kiemelkedő hangvételű beszédeivel, 1876-ban az Országos Gazdasági Egyesület alelnökévé választotta. Az 1879-ben megrendezett székesfehérvári országos mű-, ipar-, termény- és állatkiállítás alkalmával tartott gazdasági kongresszuson vezetőszerepet vitt, és az országos gazdasági egyesület ankétjén is jelentős volt tevékenysége. 1882-ben belépett a Szabadelvű Pártba, és I. Ferenc József még azon évben földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterré nevezte ki. A kinevezését követően Széchényi értesítette Tisza Kálmán miniszterelnököt állásának elfoglalásáról, és egyben kérte támogatását.

 

Széchényi Pál Tisza Kálmán miniszterelnöknek állása elfoglalásáról, Budapest, 1882. október 18.

Jelzet: MNL OL, Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Miniszterelnökségi levéltár, Miniszterelnökség, Központilag iktatott és irattárazott iratok (K 26), 1882-2537-3503.

 

Széchényi Pál gróf 1882. október 12-én lépett hivatalba, és 1889. április 8-ig maradt a földművelésügyi tárca élén. Minisztersége alatt több jelentős törvény született, mint például az új ipartörvény, a vízjogi, a halászati és az állategészségügyi törvény. Széchényi hosszúnak mondható minisztersége alatt nagymértékben fejlődött a földművelésügy, és egységes irányt igyekeztek követni. Működése sorából kiemelendők azok az intézkedései, amelyeket a gazdasági szakoktatás fejlesztésének és a szakismereteknek szélesebb körben való céltudatos terjesztésének érdekében tett. Miniszterségének időszakára esnek az erdőőri szakiskolák alapításai, 1883-ban Királyhalmán (ma Ásotthalom), 1885-ben Temesvár-Vadászerdőn (ma Timișoara, Pădurea Verde, Románia), 1886-ben Lipótújváron (ma Liptovský Hrádok, Szlovákia). 1884-ben a magyaróvári gazdasági akadémiát egészen új alapokra fektette. Az intézménynek kezdetben – az alapításától, 1818-tól kezdve – ugyan latin, majd később német volt a tannyelve, 1869-től pedig kéttannyelvűvé vált (magyar és német). Gazdasági és nemzeti okoknál fogva is – ez időben már a hazai gazdasági szakképzés követelményeihez kellett alkalmazkodni – 1884-ben az akadémia tannyelve a magyar lett, és megszűnt  a német nyelvű oktatás.

Széchényi minisztersége idején több más területen is fejlesztések indultak el: a termelők érdekeit megvédendő, a gyakorta előforduló visszaélések ellen 1884-ben a keszthelyi, debreceni, monostori és kassai gazdasági tanintézeteknél vetőmagvizsgáló állomásokat állítottak fel. A vízhasznosítás fejlődése szempontjából 1884-ben a kultúrmérnöki hivatalokkal kapcsolatban halászati felügyelői intézményt szerveztek a haltermelés, a mesterséges haltenyésztés, s a halászat hasznosításának érdekében. Ezt az intézményt később 1888. évi XIX. törvénycikkely keretében kiszélesítették. Az állategészségügy gyökeres rendezésének alapját ő vetette meg, az 1888. évi VII. törvénycikkely megalkotásával. Amikor Széchényi 1889-ben megvált tárcájától, a földművelésügy komoly helyet foglalt el nemcsak a tárca keretében, hanem az állam irányítóinak közgazdasági koncepciójában is. A fejlődő életkörülmények által felvetett gazdasági és szociális problémákat a miniszter nagyon hamar felismerte. Jellemző, hogy a minisztersége alatt készült el a mezőrendőrségről és mezőgazdaságról szóló törvényjavaslatnak, továbbá a gazdasági munkások balesetbiztosításának bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatnak első alaptervezete.

Megélhetésének biztos gazdasági hátterét az a birtok jelentette, amelyet elődük, Széchényi György kapott adományként még mint kalocsai érsek. A Somogy megyei Lábod uradalmából nagyapja, Széchényi Ferenc majorátust alapított, amely középső fiától, Páltól került a későbbi miniszter tulajdonába. Széchényi Pál gróf halála után a fia, Széchényi Emil igazgatta a lábodi uradalmat, ő vette át az atyai örökséget édesapja halála után.

Széchényi Emil életét és tevékenységét is sokrétűség jellemezte, apjához hasonlóan ő is birtokán gazdálkodott és politikai-közéleti szerepvállalása is jelentősnek bizonyult. Ellátta a Magyar Általános Bizalmi Bank Rt. és a Hansági Tőzegipari Rt. igazgatósága elnöki tisztségét, emellett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósági tagja volt. Széchényi Emil gróf részt vett hazánk ügyeinek irányításában is, a Főrendi ház örökös, majd a felsőház tagjaként működött sok-sok éven keresztül. Több éven át főispánja volt Sopron vármegyének és Sopron szabad királyi városnak.

 

Széchényi Pál gróf leszármazottai napjainkban egy alapítvány (Gróf Széchenyi Család Alapítvány) segítségével próbálják hirdetni őseiknek „a haza ügyéért” tett társadalmi szerepvállalását. A Széchényi család által építtetett lábodi vadászkastély 2015 óta Carlo Benetton, a világhírű Benetton ruhamárka tulajdonosa birtokában van, a körülötte fekvő földekkel együtt. Sokan örülnének, ha a Széchenyi-kastély önkormányzati kézben maradhatott volna. A Széchényiek emlékét az új tulajdonos megőrizte: a homlokzaton a család címere díszeleg, a díszes berendezést, a kápolnát is meghagyták eredeti formájában. Széchényi Pál leszármazottja, Széchenyi Krisztián (táncművész) 2015 telén egy vele készített interjúm során elmondta, amikor meglátogathatta az egykori családi kastélyt, teljesen meghatódott, de esélye sincs, hogy egyszer az övé legyen.

 

 

Iratfotók: Czikkelyné Nagy Erika (MNL OL)

 

Felhasznált források

Vasárnapi Újság, 1882. 43. szám (1882. október 22.)

Országgyűlési Naplók, Főrendiházi irományok, 1884. I., IV–VII. kötet

Országgyűlési Naplók, Képviselőházi irományok, XI–XII., XIV–XV.kötet.

A Széchényi család levéltára, Törzslevéltár (P 623), A sorozat. A család által rendezett iratok – I. kötet. Nevezetesebb családi iratok – 3. Testamentaria dispositiones – J – No. 1–5. Széchenyi Pál végrendeletei

MNL OL, A Széchényi család levéltára, Törzslevéltár (P 623), A sorozat. A család által rendezett iratok – X. kötet. Gazdasági iratok– 14. csomó: Széchenyi Pál gazdasági iratai

MNL Somogy Megyei Levéltára, XIII.31. A Széchenyi család marcali uradalmának iratai, 1786–1947

Utolsó frissítés:

2019.04.16.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges