Patriae inserviendo consumor – Baross Gábor a levéltári dokumentumok tükrében

2018.07.23.
A 170 éve született Baross Gábor, a „vasminiszter”, már életében legendának számított, kortársai közül sokan Széchenyiéhez hasonlították alkotásait. Politikustársai ellenállását leküzdve miniszteri időszaka alatt elkezdődött a Vaskapu-csatorna építése, a magyar érdekeket szem előtt tartva korszerűsítette a vasúti igazgatást, egységes tarifarendszert vezetett be, valamint a vasút államosítását is keresztülvitte. Politikusi pályáját végig követve olyan dokumentumokat mutatunk be, amelyek Baross Gábor tevékenységéhez köthetők.

Baross Gábor 1848. július 6-án született a Trencsén megyei Pruzsinán (a település 1899-ben kapta a Barossháza nevet). Középiskoláit Léván és Esztergomban, az egyetemet Pesten végezte. 1871-ben Trencsén vármegye aljegyzője lett. 1874-ben megalapította a Vágvölgyi Lapot, amelyben felkarolta a közoktatás és az iparoktatás ügyét. Élesen bírálta a nemzetiségi mozgalmakat és a felekezeti oktatást is.

 

Baross Gábor (Pollák Zsigmond metszete, 1884)

Forrás: OSZK Digitális Képarchívum (Azonosító: DKA-035542)

 

Az 1875. évi országgyűlési választásokon mandátumot szerzett a Tisza Kálmán vezette Szabadelvű Párt színeiben, majd a képviselőházban rövid idő alatt pártja vezérszónokává lépett elő. Miután az Otto von Bismarck vezette Németország felmondta a szabadkereskedelmi szerződéseket, és áttért a védővámos politikára, mindez nagyon érzékenyen érintette Magyarország gazdasági életét. Szó sem lehetett többé a búza és a liszt vámmentességéről, valamint az állatbevitel engedélyezéséről. A tárgyalások eredménye egy „legtöbbkedvezményes” szerződés lett, amilyent az egymással laza kereskedelmi kapcsolatban lévő államok szoktak kötni, nem pedig olyan országok, amelyek évtizedeken keresztül a legszorosabb gazdasági kapcsolatban álltak egymással. Baross Gáborra hárult a feladat, hogy ezt a kedvezőtlen szerződést bemutassa a képviselőházban. A német lépést követően nem maradt már ellenérv, hogy az addig szabad kereskedelem elvét valló magyar kormány ne a védővámok irányába forduljon. Így jött létre végül az 1882-es osztrák-magyar autonóm vámtarifa. „Ha tehát az irány hibás, ennek nem a Monarchia kormányai az okai, és a tarifa elfogadása nem azt jelenti, hogy a kedvezőtlen irány helyeseltetik; mint inkább azt, hogy a viszonyokkal számolni kell, és érdekeinknek feláldozása helyett harcra és védelemre késznek kell lennünk.” A német oldalról bekövetkezett vámpolitikai változás mély benyomást keltett Barossban. Ezáltal könnyebben érthetővé válik későbbi közlekedésügyi miniszteri politikája. A vasúti tarifa-politika ugyanis a vámpolitikai nyomás kivédésének lett az ellenszere, míg a fiumei kikötő építése, valamint a Vaskapu szabályozása pedig a nyugati piacok felé vezető kerülő utak kapuja.

1883. április 10-én megtörtént Baross államtitkári kinevezése a Közmunka-és Közlekedésügyi Minisztériumba. Elődjével, Hieronymi Károly mérnökkel ellentétben, Baross nem volt szakmabeli. Kinevezése előtt a könyvtárból vette kölcsön a közlekedésügy egyik alapvető munkáját, Emil Sax „Die Verkehrsmittel in der Volks- und Staatswirtschaft” című művét. Minden ügyiratot áttanulmányozott, hogy tisztán lásson a vasút ügyeiben. Újjászervezte az addig veszteségesen működő MÁV-ot, lemondatta Tolnay Lajos vezérigazgatót, a díjszabási ügyek tárgyalására pedig külön bizottságot hozott létre, amelynek elnöke maga Baross lett (államtitkárként, majd később miniszterként).

 

Az Adria Gőzhajózási Társaságnál készült menetrend, 1881. szeptember 27.

Jelzet: MNL OL, Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumi levéltár, Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, Általános iratok (K 168), 1881. év, 15. tétel, 574. alapszám

 

Baross további intézkedései közül meg lehet említeni a hazai ipar támogatását (Országos Iparoktatási Tanács felállítása, szakiskolák és tanonciskolák létrehozása), az ipari munkásokra vonatkozóan pedig 1891-ben bevezették a vasárnapi munkaszünetet. Az idegenforgalom fellendítése érdekében utasította a MÁV igazgatóságát, hogy vegye fel a kapcsolatot az angol Cook céggel, hogy Budapesten is nyisson utazási irodát. Ez a cég évente sok ezer utast látott el körutazásra szóló jegyekkel.

Nagyszabású terveinek és széleskörű tevékenységének Baross korai halála vetett véget. A „vasminisztert” fiatalon, mindössze 43 évesen érte a halál. Nevét a budapesti Baross téren kívül számos utca és oktatási intézmény őrzi, valamint emléktáblák a Vaskapu-csatorna mellett és a fiumei kikötőben.

 

Iratfotók: Czikkelyné Nagy Erika (MNL OL)

 

Felhasznált irodalom:

Gyömrei Sándor – Vértesy Miklós: Baross Gábor. Budapest, 1937. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kiadása

120 éves a magyarok készítette Vaskapu-csatorna

 

Utolsó frissítés:

2018.08.13.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges