Megjelent az ArchívNet legfrissebb száma

2016.12.23.
Megjelent a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának 20. századi forrásokat bemutató online folyóirata, az ArchívNet 2016. évi hatodik száma. A tematikus összeállítás címe: Háború és társadalom – naplók, levelezések az I. világháború idejéből

Beköszöntő 

Napjainkban egyre népszerűbbek a történelem személyes forrásai: a naplók, magánlevelezések, önéletrajzok, visszaemlékezések. A hivatalos iratoktól eltérően, amelyek legtöbbször a hatalom álláspontját tükrözik, a személyes források az egyes ember szemszögéből tárják elénk a múltat. A „megélt történelmet” közvetítik, annak minden szubjektivitásával és sokszínűségével együtt. Egy-egy fennmaradt napló vagy magánlevél segítségével megtudhatjuk, miként élt és gondolkodott annak szerzője, milyen hétköznapi tapasztalatokra tett szert, hogyan reagált a külvilág eseményeire, milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Ez a forrástípus éppen ezért a társadalomtörténet elsőrangú kútfője, nélküle nehezen tudnánk rekonstruálni a múltat a maga változatos hétköznapjaival.

Az ArchívNet korábban is közölt személyes forrásokat, elsősorban naplórészleteket. E hagyományt szeretnénk folytatni idei utolsó, 2016/6. számunkkal is, amelynek fő témája: „Háború és társadalom – naplók, levelezések az I. világháború idejéből”.  Az első világháború centenáriuma alkalmából az elmúlt években Magyarországon sok hasonló forrás látott már napvilágot. Az általunk közölt dokumentumok tovább bővíthetik történeti tudásunkat, színesíthetik a korszakról alkotott képünket.

E számunktól kezdve a lap megújult külsővel, új honlapon jelenik meg. Az idei őszi tartalmi megújítást, a tematikus összeállításokra való áttérést a régóta várt dizájnváltás követi. Reméljük, hogy az eddiginél korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb felület az olvasóink tetszését is elnyeri!

 

Budapest, 2016. december 23.

A szerkesztők

Bicsok Zoltán
„Kezeidet csókolja hálás fiad, Kárli”

Csicseri Orosz Károly hadnagy első világháborús levelei (1916–1918)
Az összeállítás ízelítőt ad csicseri Orosz Károly tüzér hadnagy mintegy 300 darabot számláló első világháborús leveleiből, melyek címzettje édesanyja, özv. Orosz Lajosné br. Kemény Anna. A levelek egy multikulturális közegben nevelkedett, családjának múltját vállaló, de a világ változásaira érzékenyen reagáló nemesifjú szemüvegén keresztül láttatják a Nagy Háború történéseit. Amellett, hogy apró, de érdekes adalékokkal szolgálnak az első világégés történetéhez, a levelek páratlanul értékes forrásai a Székelyföldre elszármazott család 20. századi történetének.
 


Völgyesi Zoltán
A háborús évek Fóton 1914–1918 – Gróf Apponyi Franciska befejezetlen naplója

„Megírtam ezt a füzetet a fóti jótékonysági intézmények munkásságáról, talán avatatlan tollal, de annál erősebb hittel, hogy jót teszek vele – írta naplója előszavában a háború alatti jótékonykodásban és szociális szervező munkában kitűnt gróf Apponyi Franciska – […] hadd maradjon nyoma annak, hogy tettem-e valamit, és Isten segítségével és legjobb szándékom szerint tudok-e még valamit tenni azért a kis darab földért, melynek a sors asszonyává tett.”

 

Szakács Annamária
„A Király meghalt!” – Ifj. Teleki Sándor első világháborús naplója
Az első világháború centenáriuma kapcsán számos napló, visszaemlékezés, korabeli eseménnyel foglalkozó oldal és e témához kapcsolódó munka áll az érdeklődő rendelkezésére. Ifj. Teleki Sándor (1861–1919) naplója is ezek sorába illeszkedik. A nagy múltú család tagja az első világháború kezdetétől majdnem annak végéig vezette szinte napi rendszerességgel naplóját, amelyben érdekfeszítő, izgalmas történeteket olvashatunk.


Szőts Zoltán Oszkár
„… szeretnék már a fenébe menni – de nem lehet” – Három levél az Országos Széchényi Könyvtár Irattárából
Mi köze volt egymáshoz a magyar oktatófilmgyártás úttörőjének, a Természettudományi Múzeum volt főigazgatójának és egy sikeres szülészorvosnak, név szerint Geszti Lajosnak, Ernyey Józsefnek és Schey Gézának? Erre is választ kapunk az Országos Széchényi Könyvtár Irattárában található alábbi levélváltásból, amely érdekes adalékul szolgál a személyes kapcsolatok első világháború alatti alakulásához.

 

Fülöp Márton
Az 1956-os forradalom a nyugatnémet szatirikus lapokban

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményei élénk visszhangot keltettek a nemzetközi sajtóban, így természetesen a vicclapok reakciója sem maradt el. Ez utóbbiak egyrészt a modern szatíra bevett eszköztárával (karikatúrák, gúnyos karcolatok, stb.) kritizálták a szovjet vezetést, Kádár Jánost, valamint a nemzetközi segítség elmaradásáért a Nyugatot, másrészt viszont nem kifejezetten nevettető szándékú műalkotásokat is közöltek, amelyekkel a szabadságharcosokkal való szimpátiájukat kívánták kifejezni.
Az írás három, a vasfüggönyön túli német nyelvű szatirikus folyóirat – a svájci Nebelspalter, az NSZK-s Simplicissimus, valamint a Nyugat-Berlinben megjelenő, de a keletnémet lakosság számára íródott, az NDK-ba rendszeresen becsempészett Tarantel – magyarországi történésekre reflektáló grafikáit mutatja be.

 

Apáti Anna Zita
Budapest – Washington – Havanna, avagy egy FBI-akta háttere

Curtis A. Fitzgerald, az FBI különleges ügynökének jelentése: „1967. november 20-án [J. B.] a Mariasy Felix F. álnevet használva eltérítette az Egyesült Államok, Florida Hollywood, North Perry repülőtérről a Bahama-szigetek, Bimini felé tartó kétmotoros N1431P számú Piper Apache típusú repülőgépet… Kubába, Havannába.” Ezt követően vette körözés alá az FBI az Interpollal közösen a magyar származású amerikai [J. B.]-t.

 

 

Utolsó frissítés:

2017.02.16.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges