Immáron negyedik alkalommal rendezték meg a Könyvek a középkorról című eseményt az Országos Levéltár épületében, 2017. december 19-én. A hagyománynak mondható könyvbörze évek óta töretlen sikernek örvend, ezt jól mutatta a köszöntő előtti percekben a könyveket lelkesen böngésző tömeg is. A rendezvény Rácz György főigazgató-helyettes köszöntő beszédével kezdődött, aki kiemelte, hogy a könyvszemle sikere nem csak az itt jelenlévők sokaságában mérhető fel, hanem abban is, hogy évek óta egyre több könyvet tudnak bemutatni a nagyközönség számára. Míg 2014-ben, a könyvbemutató indulásakor nyolc könyvet ismertettek részletesen, ez a szám 2015-re már tizenöt, 2016-ra húsz, idén harminchét könyvre növekedett. Szerinte ez egyértelműen a magyar medievisztika rohamos fejlődését mutatja. A rendezvény a köszöntő szavai szerint arra is jó, hogy a medievistákat legalább egy évben egyszer elcsábítsák a levéltárba, mert mióta online elérhető az okleveles anyag, nem szükséges befáradniuk a Bécsi kapu térre a kutatáshoz.

Rácz György
Fotó: Varga Máté | MNL
 

Ezután Szovák Kornél „évértékelésére” került sor, aki a könyvszemlét a tudomány „seregszemléjéhez” hasonlította. Kiemelte, hogy a rendezvényen kiállított könyvek kiadójának „vezérhajója” a Történettudományi Intézet, de mellette megerősödtek a kisebb műhelyek is. Nagyon fontosak a többi akadémiai, egyetemi és doktori műhelycsoportok munkái. Példaként hozta fel a Lendület kutatócsoportok mellett az Eötvös József Collegium keretein belül működő Magyar Bizantinológiai Társaságot, az ELTE Liturgiatörténeti Kutatócsoportját, az MTA-ELTE Egyetemtörténeti Akadémiai Kutatócsoportot, az MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoportot, a Magyar Medievisztikai Kutatócsoportot vagy a Magyar Tudományos Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttműködése során létrejött Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportot is. Szerinte ezzel párhuzamosan fokozatosan növekszik a szakmában egy erős, aktív középgeneráció is, amely hosszú évek után végre új lendületet ad a középkorkutatásnak. Ezután kitért a bemutatott könyvek műfaji sokszínűségére is – idén egyre több monográfia, szintézis, kézikönyv és tanulmánykötet látott napvilágot. Örvendetesnek tartotta, hogy Magyarországon is egyre nagyobb teret kap a doktori disszertációk megjelentetése. A könyvszemle műfaji sokszínűsége után annak szakmai változatosságát is hangsúlyozta, gondolva itt a régészeti, eszmetörténeti munkákon át a liturgiai, irodalomtörténeti művekre. Megjegyezte, hogy az idei évben megjelent könyvek mennyiségéhez hozzájárultak a különböző évfordulók is, példaként hozva a Szent Márton és Szent Domonkos emlékkonferenciák tudományos eredményeit. Összegzésekor hangsúlyozta: az idén megjelent művek meghatározó részei nem csak a hazai kutatásban, hanem nemzetközi viszonylatban is méltó helyet foglalnak el.

Szovák Kornél
Fotó: Varga Máté | MNL
 

Szovák Kornél után Biszak Sándor, az Arcanum Kft. cégvezetője kapott szót. A digitalizálás mellett ő maga is nagyon fontosnak tartja a könyvek fizikai megjelentetését. Hangsúlyozta, hogy az Arcanum Digitális Tudománytár honlapján közel 15 millió oldalnyi anyag érhető el a felhasználók számára, valamint továbbra is a folyamatos bővítésen dolgoznak. Elmondta, hogy céljuk a szakirodalom digitális formában történő elérhetővé tétele, de ez csak a kiadókkal együtt lehetséges. Ehhez példaként hozzátette, hogy az ELTE-vel kötött megállapodások megtörténtek, így hamarosan elérhetővé válik a Hungaricana honlapján a Hevenesi-, a Kaprinai- és a Pray-gyűjtemény is. Kitért a jövőben létrejövő Szakkönyvkiadók Társulása kezdeményezésre, aminek eredményeként jövő évtől online is megtekinthetők lesznek a Kronosz, a L’Harmattan és a Mentor Kiadó kiadványai.

C. Tóth Norbert
Fotó: Varga Máté | MNL

Utolsóként a rendezvény szervezője, C. Tóth Norbert osztotta meg gondolatait és jövőbeli terveit a résztvevőkkel. A könyvszemle sikere és fontossága mellett leginkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy a jövőben még szélesebb körben váljanak elérhetővé a különböző tudományos eredmények. Ezt leginkább a történeti-bibliográfiai műfaj érdemtelenül megszakadt hagyományának újraélesztésében látta. Hangsúlyozta, hogy a most használatban lévő „bibliográfiák” nem közismertek vagy nem teljesek a kutatók számára. Hozzátette, ez csak akkor lehetséges, ha a mögötte álló szerkesztők hatékonyak és az adatok naprakészek, így már dolgoznak egy olyan szerkesztőbizottság felállításán, amelynek tagjai a különböző tudománytörténeti referensekkel együttműködve folyamatosan figyelnék nem csak az aktuális kutatási eredményeket, hanem a megrendezésre kerülő konferenciákat is, ezzel tovább segítve a történészek munkáját. A távlati cél pedig 1993-ig visszamenőlegesen, online kereshető formában elérhetővé tenni a bibliográfiai adatokat. Fontosnak tartja elektronikus változatban is hozzáférhetővé tenni a megjelent könyveket, hiszen szerinte a kettő nem kizárja, hanem éppen ellenkezőleg, erősíti egymást, és reméli, hogy ez a szemlélet a közeljövőben egyre inkább jellemző lesz a történész szakmára nézve.

Középkoros könyvbörze a levéltárban

Az elhangzott gondolatok után tovább folytatódott a kiállított könyvek vására. A több mint 100 résztvevőnek a levéltár előterében rendezett fogadás során lehetősége nyílt eszmecserét folytatni a kiadott művekről, illetve az előadások alatt felmerült gondolatokról. Összességében elmondható, hogy a könyvszemlén résztvevők nem csak újabb tudományos művekkel gyarapíthatták a könyvespolcukat, hanem egy olyan kellemes délutánt tölthettek el, amely teret adott a kötetlen szakmai beszélgetésnek is.

A kiállított könyvek listája:

Acta Historia CXLL. – A Magyar Medievisztikai Kutatócsoport kiadványa. Szerk. Veszprémy László – Piti Ferenc. Szeged, 2017.

Annual of Medieval Studies at the CEU Vol. 23 (2017)

Az első 300 év Magyarországon és Európában. A Domonkos-rend a középkorban. Szerk. Csurgai Horváth József. Alba Civitas Történeti Alapítvány, Székesfehérvár, 2017.

B. Szabó János: A középkor magyarországi könnyűlovassága. Attraktor Kiadó, Máriabesnyő, 2017.

Bácsatyai Dániel: A kalandozó hadjáratok nyugati kútfői. Bp., 2017. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára)

Bagi Dániel: Divisio regni. Országmegosztás, trónviszály és dinasztikus történetírás az Árpádok, Piastok és Přemyslidák birodalmában a 11. és a korai 12. században. Kronosz kiadó, Pécs, 2017.

C. Tóth Norbert – Horváth Richárd – Neumann Tibor – Pálosfalvi Tamás – W. Kovács András: Magyarország világi archontológiája 1458 – 1526.II. Megyék. Bp., 2017. (Magyar történelmi emlékek. Adattárak)

C. Tóth Norbert: Magyarország késő középkori főpapi archontológiája. Érsekek, püspökök, illetve segédpüspökeik, vikáriusaik és jövedelemkezelőik az 1440-es évektől 1526-ig. Győr, 2017. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 27.)

Dolezová, Lucie – Kiss Farkas, Gábor – Wójcik, Rafal: The art of memory in late medieval Central Europe (Czech Lands, Hungary, Poland). L’Harmattan Kiadó, Bp., Paris, 2016.

E. Kovács Péter: Zsigmond király és Velence (1387-1437). I. Az oroszlán ugrani készül (1387-1411). Tarsoly Kiadó, Bp., 2017.

Font Mária – Barabás Gábor: Kálmán (1208-1241). Halics királya – Szlavónia hercege. Magyar Történelmi Társulat – Kronosz Kiadó, Bp. – Pécs, 2017.

Földváry Miklós István: Egy úzus születése. A Chartvirgus- pontifikálé és a magyarországi liturgia megalkotása a XI. században I. Bp., 2017. (Műhelytanulmányok 4.)

Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján. Archivum, Magyar Nemzeti Levéltár, Bp., 2017.

Haraszti Szabó Péter – Kelényi Borbála – Szögi László: Magyarországi diákok a prágai és a krakkói egyetemeken 1348-1525. II. kötet. Budapest, 2017. (Magyarországi diákok a középkori egyetemeken 2.)

Hatalom, adó, jog. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Kádas István, Weisz Boglárka. Bp., 2016. (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)

Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Szerk. Zsoldos Attila. Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár, 2016. (Közlemények Székesfehérvár történetéből)

Kapitánffy István: Philologia Nostra II. Kapitánffy István válogatott tanulmányai. Szerk. Farkas Zoltán és Mészáros Tamás. Bp., 2017. (Antiquitas – Byzantium – Renascentia XXIX.)

Legenda Vetus, Acta Processus Canonizationis et Miracula Sanctae Margaritae de Hungaria. The Oldest Legend, Acts of the Canonization Process and Miracles of Saint Margaret of Hungary. Ed. and annotated by Ildikó Csepregi, Gábor Klaniczay and Bence Péterfi, translated by Ildikó Csepregi, Clifford Flanigan and Louis Perraud. Central European Medieval Texts Series, vol. 8, CEU Press, Bp., 2017.

Lexicon Latinitatis Medii Aevi Hungariae. Vol. VI, K-M. Ad edendum praeparavit Kornél Szovák. Argumentum Kiadó, Bp., 2017.

Magyarország hadtörténete I. A kezdetektől 1526. Szerk. Veszprémy László. Zrínyi Kiadó, Bp., 2017.

„M’en anei en Ongria” Relations franco-hongroises au Moyen Âge II. Szerk. Györkös Attila – Kiss Gergely. Debrecen, 2017. (Memoria Hungariae 4.)

Metropolis Hungariae. Strigonium antiquum VIII. Sorozatszerk. Hegedűs András. Esztergom, 2017.

Micae Mediaevales VI. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Szerk. Fábián Laura – Uhrin Dorottya – Farkas Csaba – Ribi András. Bp., ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, 2017.

Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközy Sebestyén: Nógrád megye várai az őskortól a kuruc korig. Magyarország várainak topográfiája 4. Civertan Grafikai Stúdió, Bp., 2017.

Papp Róbert: Anjou-kori Oklevéltár XLII. (1358) Bp.-Szeged, 2017.

Per aspera ad astra 4. (2017) 1-2.

Pilisi gótika, II. András francia kapcsolatai. Szerk. Bárány Attila – Benkő Elek – Kárpáti Zoltán. Ferenczy Múzeumi Centrum, Debrecen-Szentendre, 2016. (Memoria Hungariae 3.)

Piti Ferenc: Anjou-kori Oklevéltár XLVI. (1362) Bp.-Szeged, 2017.

Piti Ferenc: Anjou-kori Oklevéltár XLVII. (1363) Bp.-Szeged, 2017.

Rácz Miklós: A cseszneki vár építéstörténete. Épületrégészet és számítógépes modellezés. Martin Opitz Kiadó, Bp., 2016.

Sárosi, Edit: Deserting villages – emerging market towns: Settlement dynamics and land management in the Great Hungarian Plain, 1300-1700. Archeolingua Kiadó, Bp., 2016.

Sófalvi András: Hadakozás és önvédelem a középkori és fejedelemség kori Udvarhelyszéken. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum –Egyesület kiadása, 2017.

Specimina Nova Pars Prima, Sectio Mediaevalis IX. Dissertationes historicae collectae per Cathedram Historiae Medii Aevi Modernorumque Temporum Universitatis Quinqueecclesiensis. Pécs, 2017.

Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek. Bp., 2017 (A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának kiadványai II. Forráskiadványok 54)

Tringli István: Szokás és szabadság. Tanulmányok a középkori magyar jogszokások és kiváltságok történetéhez. Line Designe, Bp., 2017.

Zsigmondkori Oklevéltár XIII. (1426). Közzéteszi C. Tóth Norbert és Mikó Gábor, Lakatos Bálint közreműködésével. Bp., 2017. (A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának kiadványai II. Forráskiadványok 55.)

Zsoldos Attila: A Druget-tartomány története 1315-1342. Bp., 2017 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)