Könyvbemutató – Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején

Szerző: Kanyó Ferenc
2018.01.24.
Különleges könyvbemutatónak adott helyet a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 2018. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. A terítékre kerülő, Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején címet viselő kötet három intézmény együttműködéséből született meg. A Magyar Nemzeti Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Pannonhalmi Főapátság néhány évvel ezelőtt megállapodást kötött, hogy a rendelkezésükre álló iratok feltárásával, feldolgozásával és a nyilvánosság számára való közzétételével segítik elő a bencés rend közelmúltbeli történetének megismerését.

A megállapodás eredményeképpen eddig két konferencia valósult meg, és várhatóan idén kerül sor a harmadikra, amelynek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára fog otthont adni. A mostani kötet a legelső, Pannonhalmán rendezett konferencia előadásainak szerkesztett és tudományos apparátussal ellátott szövegét tartalmazza.

A könyvbemutató iránti széles érdeklődésnek köszönhetően a könyvbemutatóra teljesen megtelt a helyszín, és a sajtó is szép számban képviseltette magát.

Dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát betegség miatt sajnos nem tudott részt venni a könyvbemutatón, de üzenetében üdvözölte a résztvevőket, és örömét fejezte ki a kötet megjelenése kapcsán.

Dr. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, köszöntőjében az elvégzett munka nagyságát ecsetelte a megjelentek előtt. A nemzet levéltára körülbelül háromszáz iratfolyó-kilométert kezel, ebből csak a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában nagyjából kilencven iratfolyó-kilométernyi irat található meg. Ennek a roppant méretű anyagnak a feltárása, feldolgozása és közreadása mind a mai napig folyamatban van. Ebben örvendetesen nagy segítséget nyújtanak a gyarapodó számú kutatóműhelyek, és ezt szolgálja a kötet kiadásában résztvevő felek által aláírt háromoldalú egyezmény is.

A főigazgató hozzátette, hogy a bencés közelmúlt kutatására irányuló projekt során számos, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található iratanyag jöhet szóba. Legelőször az egykori Állami Egyházügyi Hivatal dokumentumai, amelyek mintegy négyszáz folyómétert tesznek ki. De, ha ehhez a mennyiséghez hozzáadjuk a pártban keletkezett iratokat, akkor ez a szám mintegy ezer iratfolyóméterre növekszik, és nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a legfontosabb püspöki székhelyen működő helyi szervek iratai a Magyar Nemzeti Levéltár kezelésében lévő megyei levéltárakba kerültek be mintegy kétszáz iratfolyóméternyi további kutatási anyagot biztosítva.

Szabó Csaba hozzátette, hogy a projekt során a Magyar Nemzeti Levéltár törvényi kötelezettségét teljesíti, de ez egy olyan örömteli kötelezettség, amelyben szívesen vett részt ő maga és a levéltár valamennyi munkatársa is. Kiemelte, hogy példásan jó hangulatú munkabizottsági ülések zajlottak a konferenciák és a kötet megjelenése előtt, és biztosította a résztvevőket arról, hogy a projekt folytatódni fog.

Ugyanerre tett ígéretet Dr. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója is, aki kiemelte, hogy bár történtek személyi változások az aláírás óta, a résztvevő intézmények elkötelezettek a munka folytatása iránt.

Végül Dr. Balogh Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa mutatta be a könyvet, hosszasan méltatva annak erényeit, de nem megfeledkezve egy-két apróbb hibáról. A kötet legfontosabb üzenetének a tudományos előrelépést tartotta. Visszaemlékezett arra, hogy amikor a doktori témájához gyűjtött anyagot, akkor az egyházi levéltárakban szinte sehol nem volt egyetlen levéltáros sem, ma pedig már nemcsak professzionális levéltári munka folyik az egyházi gyűjteményekben, de számos kutatóműhely is nyílt mellettük. Reményét fejezte ki, hogy akár a közeli jövőben is elindulhat a pannonhalmi rendtörténet sorozatának folytatása, amely a bencés rend modern kori történetét dolgozná fel.

Balogh Margit a kötet kronologikus beosztása helyett tematikus csoportokban mutatta be a kötetben található írásokat. Az öt nagy téma közül az első a pannonhalmi főapátválasztásokat bemutató tanulmány volt Várszegi Asztrik tollából, ezt követték a bencések elleni büntetőperekre épülő írások, majd az oktatómunkáról, a diktatúra által teremtett élethelyzetekről szóló, és végül a bencés rend műkincs-, és könyvgyűjteményeinek sorsát taglaló tanulmányok. Akadt közöttük olyan, amelyik új forrásokat tárt fel, mások egy-egy tipikus pályafutásra, csoportra, vagy intézményre koncentráltak, de valamennyiükre igaz, hogy hozzájárultak a bencés közelmúlt jobb megismeréséhez. Balogh Margit kifejezte abbéli reményét, hogy a projekt folytatódni fog, mivel a tényfeltáró munka még nem ért véget.

Az érdeklődés végül olyan nagynak bizonyult, hogy a helyszínen pillanatok alatt elkapkodták a kötetet. Az együttműködő intézmények következő konferenciájának szintén a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára ad otthont, remélhetőleg hasonló sikerrel.


Fotók: Varga Máté (MNL OL)
 
Sajtóvisszhang:
 

Utolsó frissítés:

2018.02.13.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges