Direkt marketing az 1930-as években – Trianon kapcsán
1935-ben, „Trianon tizenötödik évében” az 1919 szeptemberében megalakult irredentának tekintett Magyar Nemzeti Szövetség fordult tagjaihoz és barátainak tartott személyekhez egy kisebb képeslapcsomaggal. A színes rajzokkal, hátlapján magyar és francia nyelvű versekkel díszített, nyolc képeslapból álló csomagot ugyan ingyen küldték el a nyilvántartott tagokhoz, de viszonzásként a szövetség is megkérte a lapok árát. (A felhívásban arról nincs szó, vajon fizetés nélkül is megtarthatták-e a lapokat…)
A Magyar Nemzeti Szövetség felhívása
Jelzet: MNL OL, Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, A Habsburg család magyaróvári levéltára, P 1538 (Udvartartási és udvari iratok), III. sorozat, 23. tétel (Központi Titkárság vegyes iratai)
A most közölt képeslapok a Habsburg család magyaróvári ágának levéltárban maradtak fenn.
Az ágat Mária Krisztina főhercegnő, Mária Terézia leánya és Albert szász-tescheni herceg alapította, amely később a Habsburg-tescheni ág nevet kapta. Mivel a hercegi párnak nem született utóda, adoptált fiuk, Károly főherceg (1771–1847, II. Lipót harmadszülött fiúgyermeke), majd az ő elsőszülöttje, Albrecht Frigyes főherceg (1817–1895) örökölte a címet és a birtokokat. Gyermektelen lévén Albrecht főherceg örökbe fogadta fivérének, a másodszülött fiúnak, Károly Ferdinándnak (1818–1874) a gyermekeit: Frigyest, Károly Istvánt és Jenőt. Albrecht 1895. évi halálát követően az elsőszülött (Habsburg-tescheni) Frigyes főhercegre (1856–1936) szállt így tetemes vagyona és birtokai. Frigyes főherceg Bécsben élt, akinek az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után államosították birtokait, üzemeit és vagyonát: Ausztria bécsi, alsó-ausztriai és egyéb ingatlanjait, Csehszlovákia Teschen hercegséget, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság a délen fekvő béllyei uradalmat. Egy állam hagyta háborítatlanul a birtokait: a Magyar Királyság. A család ezért átmenekült Magyaróvárra, arra a birtokra, amelyet az ág megalapítói, Mária Krisztina főhercegnő és Albert szász-tescheni herceg hozományként kaptak a királynőtől. A menekülő családtagok személyes tárgyaikat (bútorokat, szőnyegeket, étkészleteket stb.) és a levéltárat magukkal vihették. Így került az egykoron Bécsben őrzött főhercegi levéltár (Erzherzogliches Archiv) Magyarországra.
Habsburg-tescheni Frigyes főherceg (1856–1936)
Fotó: Carl Pietzner császári és királyi fotográfus (1910 körül)
Frigyes főherceg 1936. évi elhunyta után egyetlen fiúutódja, Albert Ferenc József főherceg (1897–1955) tulajdonába került minden, aki apja halála után több vagyontárgyát (könyveket, bútorokat, műkincseket, iratokat) is eladott, elárvereztetett, hogy a birtok működési költségeit, valamint az alkalmazottak bérét fedezni tudja. A második világháború végén azonban ő is elmenekült, és a kastély, valamint annak berendezése gazdátlan maradt. 1946-ban az Elhagyott Javak Miniszteri Biztossága az iratanyagot az Országos Levéltárba vitette. A levéltár elmenekítésére minden ok megvolt: a későbbi esztendők során az Országos Levéltárat több ízben is értesítették hányódó és felbukkanó iratokról, amelyek szintén ebből a levéltárból származtak. Ez a hatalmas terjedelmű magyaróvári (családi és uradalmi) levéltár azonban a budapesti 1956-os tűzvészben igen súlyos sérüléseket szenvedett, jelentős részei elégtek és megsemmisültek. A sértetlenül maradt, valamint az égett, töredékes iratokat a levéltár munkatársai kisebb fondokba, személyek szerint rendezték, illetőleg különböző hivatalok iratait próbálták meg összerendezni.
A Központi Titkárság vegyes iratai közé kerültek így a képeslapok, amelyeket közvetlenül Frigyes főhercegnek küldtek el, támogatására számítva, mint aki ellenzi az 1920-ban megkötött békeszerződésben lefektetett határokat.
A Magyar Nemzeti Szövetség által 1935-ben elküldött képeslapok
Jelzet: MNL OL, Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, A Habsburg család magyaróvári levéltára, P 1538 (Udvartartási és udvari iratok), III. sorozat, 23. tétel (Központi Titkárság vegyes iratai)
Arról nincs tudomásunk, a főherceg ezzel mennyiben értett egyet, és mennyiben támogatta a Magyar Nemzeti Szövetség törekvéseit. A tűzvész pusztításától szerencsésen megmenekülő képeslapok azonban színes képet festenek az 1930-as évekbeli Magyarország irredenta lelkületű lakosainak elképzeléseiről.
Felvételek: Czikkelyné Nagy Erika (MNL OL)
Új hozzászólás