Beata Maria Virgo: Magna Mater Austriae – Magna Domina Hungarorum

2016.12.22.
A karácsonyi ünnepek alkalmából ezúttal egy Szűz Máriát és a kis Jézust ábrázoló szentképet és annak történetét mutatjuk be.

Mária Teréziának (akinek 2017-ben ünnepeljük születése 300. évfordulóját) – már a kortársak véleménye szerint is – legkedvesebb gyermeke, Maria Christina (Johanna Josepha Antonia) volt. A 24 éves főhercegnő apja halála után, még a gyászév letelte előtt szerelmi házasságot kötött Albert Kázmér szász herceggel. Az uralkodónő az ifjú párnak adományozta Teschen hercegségét, nászajándékként megkapták a magyaróvári és a répcekéthelyi uradalmat, Albert herceget pedig kinevezte a Magyar Királyság helytartójává Pozsonyba.

Mária Terézia kivételezésének jele lehetett az is, hogy mind imádságos könyvét, mind pedig szentkép- és saját kezű fohászgyűjteményét (Kleine Gebethe, Ermahnungen und Notaten von der Seeligen Kaiserin Maria Theresia, so in meiner geliebtesten Seeligen Gemahlin Büchern gefunden worden) kedvenc lányára hagyta, akitől azután halálát követően hitvese, Albert herceg hagyatékából került át a család magyaróvári ágának levéltárába.

Mária Terézia királynő imádságos könyve

Jelzet: MNL OL, A Habsburg család magyaróvári levéltára, A család egyetemét érintő iratok (P 1490), IV. tétel, No.1.

 

Megható kézbe venni egy ember oly személyes tárgyait, mint a királynő saját kezével németül, latinul és franciául lejegyzett imádságos cédulácskái, és látni sokszor maradék papírra lejegyzett (főként vallásos tárgyú) gondolatait. A 132 darabból álló gyűjtemény zömmel 3,5–10 cm x 5–15 cm-es lapocskákra íródott, kettő pergamenre, a többi merített papírra. Négy cédulán találunk képet, egy nyomtatott (1529), egy monokróm, kettő pedig színes, kézzel rajzolt.

 

A kiválasztott egyik színes képecske kivételes a papírra készültek között, mert nem látni rajta a merítő szita bordáit, viszont erősen enyvezett – emiatt a kézírás tintája erősen lekopott –, és így, hasonlít a török papírokra. Az előoldalon Szent József látható, jobb karján a kisded Jézus, baljában liliom, feje fölött Mariazell kegyszobra és kegyképe kettős, rózsákkal díszített keretbe foglalva, lába alatt feliratos szalag: S. Maria Cell / S. Josephus, a háttérben – feltehetőleg – Mariazell látképe fenyőkkel.

Mariazellt és a mariazelli kegyképeket ábrázoló szentkép Mária Terézia tulajdonából

Jelzet: MNL OL, A Habsburg család magyaróvári levéltára, Rokonok és egyéb személyek (P 1492), II. tétel – No. 7. (A. I. 1.)

 

Mariazell mind az osztrák, mind a magyar Mária-tiszteletnek kiemelkedő központja, zarándoklatok célpontja volt a középkorban egészen a felvilágosodásig, majd később, a 19. századtól kezdve napjainkig ismét. Nem csak egyszerű hívek, hanem nemesek és uralkodók is gyakran és bőséges adományokkal keresték fel a kegyhelyet, ahogy ezt az ott vezetett jegyzőkönyvek megőrizték számunkra. Mária Terézia is többször ellátogatott a „Magna Mater Austriae”-nak is nevezett kegyszoborhoz. 1728-ban itt volt elsőáldozó, házasságkötése után férjével együtt itt kért áldást közös életükre, az alapítás 600. évfordulóján, 1757-ben férjével és hat gyermekével közösen, valamint 1764-ben, a bazilika építésének 400. évfordulójának ünnepségein is részt vett. Többek között saját kezével hímzett kazulát (ez az ún. császári ornátus) adományozott a templomnak, 1769-ben egy ezüst oltárelőlapot (antependium), amelyet a Kincstárban az ő jelenlétében állították fel, valamint a kegykápolna ezüst rácsát felújíttatta.

 

A szentképünk bal oldali keretében ábrázolt kegyszobor eredetije 48 cm magas, hársfából faragott, festett alkotás, a trónoló Madonna típushoz tartozik. Az anya és a gyermek almát és fügét (?) tart a kezében, a bűnbeesés és a megváltó szenvedés szimbólumait. A hagyomány szerint a szobor ma is azon a helyen áll, ahová azt – a legenda szerint – az útját álló szikla megrepesztése után a St. Lambrecht-i szerzetes helyezte 1157-ben. A kegyoltár 1727-es átépítésekor egy fatörzset találtak a bontás munkái közben, melyen eredetileg állhatott a szobor. A barokk kor szokása szerint ez a szobor is „öltöztetős Mária” lett a 18. században, akkor kb. 50 ruhája volt. Koronát többek között Rudnay Sándor esztergomi érsek adományozott a szobornak.

 

A jobb oldali keretben a Nagy Lajos által adományozott „Útmutató Madonna” típusú kegyképet, az ún. „Schatzkammerbild”-et láthatjuk. A krónikás feljegyzés szerint a király a tízszeres török túlerővel szembeni csatát megelőző éjjel álmában is látta a magával hordott képet, reggel pedig a szíve fölött találta. A győzelem után elzarándokolt Mariazellbe, és hálája jeléül a kegykápolnát kibővíttette, a kegyképet pedig a templomnak adományozta. A mai templom gótikus tornya őrzi ennek emlékét. A kegyképet is többször megajándékozták, a rajta ma is látható három soros igazgyöngy nyakéket például Batthyány-Strattmann László édesanyja, Batthyány Lujza adományozta esküvője napján.

 

A harmadik Mária ábrázolás – hogy teljes legyen a sor – a kupola alatt 5 méter magas márvány oszlopon álló ún. napba öltözött Asszony, a csíksomlyói Madonnához hasonló szobor. Ez Bécsből, csodás megmenekülése után került Mariazellbe.

A hátlapi imádság magyar fordítása:

Isten, Akitől a szent vágyakozás, a helyes megfontolás és az igazságos cselekedetek erednek, add meg szolgáidnak azt a békét, melyet a világ nem adhat meg, hogy szívünk fogékony legyen parancsaidra, és megszabadulván az ellenség félelmétől, az idők folyása a Te védelmed által nyugodt legyen.

Isten, menedékünk és erősségünk, Szent Egyházad jámbor kéréseit támogasd a kegyelem forrásaként és add meg, hogy amit csak hittel kérünk, azt hatékonyan elnyerjük. A mi Urunk által. Oltalmad alá futunk Istennek Szent Szülője. Miatyánk. (?)

A hátlapi imádság eredeti szövege:

Deus, a quo sancta desideria, recta consilia et justa sunt opera, da servis tuis illam, quam mundus dare non potest pacem, ut et corda nostra mandatis tuis dedita, et hostium sublata formidine tempora sint tua protectione tranquilla.

Deus, refugium nostrum et virtus, adesto piis ecclesiae tuae precibus auctor ipse pietatis et presta (sic!), ut quot (sic!) fideliter petimus, efficaciter consequamur per Dominum. Sub tuum praesidium confugimus Sancta Dei Genitrix (?) Pater noster (?)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Minden kedves olvasónknak, kutatónknak és látogatónknak Békés Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendőt kívánunk!

 

Digitális felvételek: Czikkelyné Nagy Erika

 

Ajánlott irodalom: Mariazell és Magyarország. 650 év vallási kapcsolatai. Esztergom–Graz, 2003 (Strigonium Antiquum VI).

Utolsó frissítés:

2017.01.16.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges