Az állandó Országház tervei

Szerző: Török Enikő
2013.10.08.
Az Országház építésére kiírt pályázatra 19 tervsorozat érkezett be a miniszterelnökség segédhivatalába, majd késve még egy. Az „állandó országház építése érdekében működő országos bizottság” 1883. április 22-én döntött a díjak odaítéléséről.

Mivel egy tervet sem találtak, amely változtatás nélkül a kivitel alapjául szolgálhatna, a kitűzött négy egyenlő, 5-5000 forintos díjat a viszonylag legjobb terveknek ítélték. A pályatervek bírálatánál a funkcionális elemzés játszott fontos szerepet, az országház stílusának kérdése nem merült fel. A legtöbb szavazatot az Alkotmány I., a Patres conscripti, Alkotmány II. és a Scti Stephani regis jeligéjű tervek kapták. Az Alkotmány I. Steindl Imre (1839-1902) alkotása, az eredeti pályatervek a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tulajdonában vannak.

Keleti homlokzat
T 15 – Tervtár  – Vegyes tervrajzok  – No 9/b/6

Hauszmann Alajos

A Patres conscripti jeligéjű terv Hauszmann Alajos (1847-1926) munkája. A tizenkét rajzból álló, neobarokkot és neoklasszicizmust sugárzó tervsorozatból tízet ismerünk, és ebből nyolc van a levéltárban. A többiekhez képest – akik a Duna-parti telekre tervezték az Országházat (a pályázati kiírás alternatív területkijelölést tartalmazott) – Hauszmann a belső telekre tervezte az épületet.
 

 

 

Az első emeleti alaprajza
T 15 – Tervtár  – Vegyes tervrajzok  – No 9/b/4

 
 

Keleti homlokzat
T 15 – Tervtár  – Vegyes tervrajzok  – No 9/c/1

Schikendancz Albert, Freund Vilmos

Az Alkotmány II. jeligéjű tervet, az antik építészeten alapuló alkotást Schikedancz Albert (1846-1915) és Freund Vilmos (1846-1922) küldte be. A tizenkét rajzot tartalmazó sorozatból csak kettőt ismerünk.

 

Déli oldalhomlokzat
T 15 – Tervtár  – Vegyes tervrajzok  – No 9/a/8

 

Otto Wagner

A Scti Stephani regis jeligéjű terv Otto Wagner (1841-1918) bécsi építész, Bernt Rezső (1844-1914) és Kallina Mór (1844-1913) nevéhez fűződik. Wagnerék 11 fakereten rögzített rajzot küldtek a pályázatra, a sorozat hiánytalan. Ez a neoreneszánsz pályamű nyerte el leginkább a bírálók tetszését, akik többször kiemelték az architektúra szépségét. Azonban az alapelrendezést, elsősorban az üléstermek egymástól való túlzott távolságát kifogásolták, ugyanis Wagner a hosszan elnyúló épület két végébe helyezte az üléstermeket.

 A díjak odaítélése után döntött az országos bizottság a további tervek megvételéről, a Magyarország nem volt, hanem lesz és a Moriamur pro rege nostro jeligéjű terveket vették még meg 1500-1500 forintért. Az elsőt Förster Emil (1838-1909) készítette, de pályatervének ma csak egy lapját ismerjük, mely a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tulajdona.

Nyugati homlokzat
T 15 – Tervtár  – Vegyes tervrajzok  – 
No 9/d/9

 

Ferdinand Fellner, Hermann Helmer

A Moriamur pro rege nostro jeligéjű terv Ferdinand Fellner (1847-1916) és Hermann Helmer (1849-1919) munkája. Ők 11 rajzot küldtek be, a sorozat hiánytalan. A közös csarnok előtti folyosóhoz vezető, kétszer kétkarú díszlépcső, a nappali világítást nélkülöző folyosók, a zárt épületmag mind arról tanúskodnak, hogy a tervezők a színháztervezésben voltak otthonosak, ami érthető is, hisz övék volt Közép-Európa legnagyobb színházépítő cége.

 

Északi homlokzat 
T 8 – Tervtár – Családi fondokból kiemelt tervek – Gerster hagyaték – No 28/4

Gerster Kálmán

Az Egyesült erővel jeligéjű, 10 lapból álló tervet Gerster Kálmán (1850-1927) küldte be a pályázatra, a sorozat teljes. A bírálók a terv stílusát, valamint a belső elrendezést és kialakítást is jónak találták, csak a méretek szűkre szabottságát kifogásolták. A részletes bírálatnak alávetett tervek közül ez lett volna a legkisebb alapterületű.

 

Keresztmetszet
T 15 – Tervtár  – Vegyes tervrajzok –  No 9/e/2

Palóczi Antal

Az Egy ezredévi szenvedés kér éltet jeligéjű, Palóczi Antal (1849-1927) által készített tervsorozat eredetileg 9 tervlapot tartalmazott, melyből jelenleg hatot ismerünk. A bizottság az alapelrendezést, elsősorban az üléstermek egymástól való túlzott távolságát kifogásolta, valamint a túlzott terjedelmet és az indokolatlan térpazarlást. Ez volt az egyetlen terv, melynek alaprajza nem szimmetrikus.


Steindl Imre

Steindl által tervezett neogót épület alacsonyabb, nyomottabb volt a mai Országháznál. Stílusválasztása találkozott a korszak legtekintélyesebb politikusának, az építészeti és városfejlesztési kérdések iránt érdeklődő, az országos bizottság munkájában aktívan részt vevő Andrássy Gyulának az ízlésével. A bírálók azonban funkcionális szempontból sok mindent kifogásoltak. Ezért amikor 1883. május 27-én az országos bizottság megbízta Steindlt a végleges terv elkészítésével, nem garantálta, hogy a módosított tervet elfogadja. A magyarországi és külföldi tervpályázatok esetén a nyertes pályatervet gyakran átdolgoztatták, ez nem számított egyedinek vagy szokatlannak.

Az első módosítás eredeti anyaga az Országgyűlés műszaki irodájának tervtárában található. A levéltárban a nyomtatott változatot őrizzük, mely Klösz György (1844-1913) kőnyomdájában készült. A tervmódosítások legfontosabb eleme az épület arányainak a hosszúság csökkentésével és a magasság növelésével (közbeiktatott félemelet) történő megváltoztatása, valamint az alsó rakpart szabadon hagyása, ehhez járult még a tetőkialakítás mikéntje. Az épület külsején véghezvitt legszembetűnőbb változás a tornyokat érintette, melyek kupola helyett hegyes sisakot kaptak. Az álladó országház építési terveinek jóváhagyásáról és az építés végrehajtásáról szóló 1884. évi XIX. törvénycikket az uralkodó 1884. május 22-én szentesítette.

Nyugati homlokzat Első módosítás, 1884. február 12.
T 15 – Tervtár  – Vegyes tervrajzok –  No 13/6

 

1884 nyarán megalakult az Országház Építési Végrehajtó Bizottsága, mely a következő évben kezdeményezte, hogy az Országházat egyenes hossztengellyel építsék. A korábbi terveken ugyanis tört hossztengely szerepelt. Steindl ennek figyelembevételével dolgozta ki a kiviteli terveket, melyek 1886-ra készültek el 1:50 méretarányban. Ezek közül hat lapot őriz a levéltár.

1888-ban sor került az udvarok összevonására, valamint további módosításokra volt még szükség a fűtő- és szellőzőrendszer megtervezése után, így csak 1888 májusára jutottak el a végleges változathoz. Az egyre újabb tervváltoztatásokra az építkezés kezdetének elhúzódása adott lehetőséget. Az épület 1904-re készült el.

Homlokzati részletrajz Kiviteli terv, 1886
T 14 – Tervtár – Kormányhatósági fondokból kiemelt tervek – Kereskedelemügyi minisztériumi tervek – No 7/6

Irodalom:
Az Ország Háza. Buda-pesti országháza-tervek, 1784-1884. Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban a Magyar Országgyűlés, a Magyar Országos Levéltár és a Szépművészeti Múzeum rendezésében 2000. augusztus 18-tól december 31-ig. Szerk. Gábor Eszter, Verő Mária. Budapest, 2000.

Utolsó frissítés:

2018.01.02.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges