Jelenlegi hely

„A sivatagban fogott oroszlán drágább”

A Pesti Állatkert állatállományának beszerzéséhez
2016.10.26.
1866-ban, 150 évvel ezelőtt nyílt meg Budapesten a Pesti Állatkert. Az ott bemutatott állatok egy részét vásárlás révén szerezték be. Ugyan a schönbrunni állatkertből (Rejtő Jenő Wendriner Aladár oroszlánjának mintájára) oroszlánt nem kaptak, de több más példányt császári-királyi állat- és vadaskertekből szállítottak Pestre.

"A fáczánház"

Forrás: A pesti állatkert ismertetése egy szakértőtől (1866), 29. oldal

 

A Magyar Természettudományi Múzeumban még október 31-ig látható „A foltos nyakorján és többiek – 150 éves a Fővárosi Állat- és Növénykert” című kiállítás. A látogatók a kert történetét is megismerhetik, többek között azt is, hogyan népesültek be a ketrecek, kifutók. Ezen a héten a dokumentumok azt mutatják be, honnan szerezték be az állatokat.

A tervezett pesti állatkert 1862-ben felvetett ötletét az „Állatkerti Részvénytársulat” karolta fel. A részvénytársulat ugyan már 1864-ben megalakulhatott a Magyar Királyi Kancellária jóváhagyásával, szabályzatot azonban csak 1865-ben kapott. Ennek átdolgozott szövegét korábbi cikkünkben már közöltük.

A részvénytársulat tagjai 50 forintos részvények által biztosították a társaság tőkéjét, amelyeket négy részletben (10–10–15–15 forint) fizettek be. A részvényesek számára ingyenes belépést biztosítottak: két részvény birtokosa saját maga, míg öt részvény birtokosa egész családjával együtt ingyenesen látogathatta a létesítményt. Annak, aki csupán egy részvényt vásárolt, az éves belépti díj felét kellett megfizetnie. Az állandó belépésre jogosító jegyeket az állatkert megnyitását követően a részvények bemutatása mellett a társaság Dorottya utcai irodájában lehetett átvenni. A társulat részvényesei – az általános felbuzdulás ellenére – lassan szaporodtak. 1866 tavaszán még maga Deák Ferenc is a részvényesek sorába lépett.

Deák Ferenc részére kiállított állatkerti részvény

Jelzet: MNL OL, 1526 utáni gyűjtemény, 1848/49-es és emigrációs iratok gyűjteménye, Deák Ferenccel kapcsolatos iratok (R 22), 4. b. tétel, No. 23.

 

Az építkezéseket 1866 folyamán kezdték csak meg, ezek elhúzódása miatt halasztották el a megnyitási ünnepséget kétszer is: a Vasárnapi Újság híradása szerint a július 1-jei után, az augusztus 2-i nyitás is meghiúsult. Miután elkészültek a ketrecek, kifutók, medencék és ólak, csak akkor lehetett az állatokat újabb helyükre szállítani. Az elsőként bemutatandó állatokat így főként ugyanebben az évben szerezték be, a legkülönfélébb forrásokból.

Az állatállomány jelentős mennyisége adományozás, ajándékozás útján került be az állatkertbe, például bivalyok, aranyhalak, különféle madarak, de felhívásokat is intéztek a lakossághoz: 1866-ban egy pár fehér dámvadnak, fácánoknak és egy pár fehér pávának örültek volna, és kiváltképpen darvakat, szárcsákat, túzokokat, gémeket és baglyokat fogadtak örömmel. Ezeket ugyanis csereként ajánlották volna fel külföldi állatkerteknek, ha nagyobb létszám gyűlik belőlük össze. Az állatkert számára felajánlás érkezett még egy parasztasszonytól is, aki hat gyöngytyúktojást ajándékozott oda. Ugyan ezeket nem tudták felhasználni, de mindenképpen jól példázza, hogy az úri társaságon kívül mások is tudomást szereztek az állatkert létesítéséről, és örömmel vállaltak benne részt.

A Pesten bemutatott állatállomány egy jelentős része a bécsi állatkerti részvénytársaság tulajdonából került Pestre. E hasonló célú társaság az állatkertjét a bécsi Práter területén alakította ki, és nyitotta meg 1863-ban. A társaság a magas költségek és kiadások miatt azonban csődbe ment, és ez a bécsi állatkert 1866. szeptember 1-jén bezárta kapuit, az állatokat pedig árverésre bocsátották. Egy részüket egy évi tartásra felajánlották ugyan a pesti társaságnak, de ezt nem fogadták el. Xantus János az árverésen 73 ritka példányt vásárolt, így Pestre jávai törpe szarvasok, emu, egy pár afrikai daru, kenguru és papagájok érkeztek. A szállítás rögtön felfordulást is okozott, mivel egy zöld papagáj kirepült a kalitkájából, és az állatszállítókat követők hangoskodásától megriadva, a háztetőkre menekült. A bezárt bécsi állatkerttől később is „örököltek” állatokat. Az osztrák konzul Kubából néhány galambpárt a „fennálló bécsi állatkert” számára elküldött az amerikai követséghez Bécsbe. A követség a bécsi állatkert „természetes örökösének”, a pestinek továbbította a madarakat.

"Derby kenguruja"

Forrás: A pesti állatkert ismertetése egy szakértőtől (1866), 32. oldal

 

Az állatok egy részét vásárlás útján szerezték be, folyamatosan növelve az állományt. Hamburgból például egy makákó, egy kenguru, páviánok, valamint különféle madarak: sasok, hattyúk és vizimadarak érkeztek. Magyarországi túzokokért cserébe egy pár rénszarvast, 12 majmot és két alligátort kaptak Hamburgból.

A részvénytársaság az állatállományt a császári-királyi vadas- és állatkertekből is bővítette. A tárgyalás során fontos szerep jutott a bécsi császári-királyi főudvarmesteri hivatalnak is, mivel ez a hivatal felügyelte legfelsőbb szinten az udvari kastélyokat és az azokhoz tartozó kerteket, köztük azok állatállományát. A 34 kiválasztott állatot I. Ferenc József császár ajándékozta a pesti állatkertnek a schönbrunni állatkert állatai közül. Ezeket 1866 júniusában már Pestre szállították.

A bécsi főudvarmesteri hivatal jegyzéke azokról az állatokról, amelyeket a pesti állatkert számára ingyenesen át tudnak engedni, Bécs, 1866. március 11.

Jelzet: MNL OL, Abszolutizmuskori levéltár, Magyar Királyi Kancellária, Általános iratok (D 189), 1866/4167.

2 vadkecske (bezoár kecske)
2 törpe kecske
2 mufflon (szardíniai juh)
4 kövérfarkú juh
6 lógófülű nyúl
1 fakó keselyű
4 nyári lúd (lipicai lúd)
4 labradori réce
2 ezüstfácán
2 fiatal ezüstfácán

A pesti állatkerti igazgatóság már röviddel a megnyitás után zergék és két fehér szarvas átengedését kérte a Salzburg melletti hellbrunni vadaspark állományából, valamint a schönbrunni kertből egy bölénypárt. A fehér szarvasok és más vadak ingyenes átengedésére a főudvarmesteri hivatal javaslatára megadták az engedélyt, azzal a feltétellel, hogy az állatok befogását és Pestre szállítását az igazgatóságnak saját magának kell intéznie és fizetnie (a hellbrunni vadaskertet amúgy is feloszlatták). Zergék viszont már nem voltak Hellbrunnban. A bölények ingyenes átengedéséhez azonban nem járultak hozzá, és egy kifejlett másfél éves bika árát 2000 forintban, egy kevésbé szépét 1000 forintban szabták meg. (A pesti állatkert Erzsébet királynő ajándékaként 1869-ben hozzájutott egy bölényhez.)

Szabó József alelnök folyamodványa I. Ferenc Józsefhez, Pest, 1866. szeptember 30.

Jelzet: MNL OL, Abszolutizmuskori levéltár, Magyar Királyi Helytartótanács, Elnöki iratok (D 191), IV. E. 1866/6526.

 

A pesti állatkertben bemutatott állatok száma évről-évre egyre gyarapodott, ajándékozások, vásárlások és cserék útján. Az állománybővítést azonban a 20. században már a főváros intézte, mivel a részvénytársaság 1871-ben átalakult „állat- és növényhonosító társasággá”, és a tagdíjakból, a belépődíjakból, a bérbe adott épületek bérleti díjából, valamint a Budapesttől kapott évi segélyből tartotta fenn az állatkertet. Ezt a társaságot 1907-ben oszlatta fel a belügyminiszter. A szerződés értelmében a terület birtokjoga, az épületek tulajdonjoga a fővárosra szállt át, és megváltásra kerültek az állatok is. Az állatkert a teljes körű rendezését, új épületek felállítását, korszerűsítését követően 1912. május 20-án nyílt meg ismét.

 

Köszönet Tuza Csillának (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az iratok felkutatásáért.

 

Digitális felvételek: Czikkelnyé Nagy Erika, Szálkai Dániel

Felhasznált irodalom:

Vasárnapi Újság, 1866. évfolyam

A pesti állatkert ismertetése egy szakértőtől. Pest, Emich Gusztáv kiadása, 1866.

Utolsó frissítés:

2016.11.28.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges