A hét dokumentuma

2016.04.18.
Száz évvel ezelőtt, 1916. április 24-én egy fegyveres csapat elfoglalta a dublini Főposta épületét. Kitűzték a függetlenséget jelképező zöld, fehér és narancs színű zászlót, amelyen kelta nyelven a Poblacht na hÉireann (Ír Köztársaság) felirat állt. A Patrick Pearse költő vezetésével megalakult Ideiglenes Kormány felhívást intézett Írország népéhez, amely a Brit Birodalommal szemben a végsőkig tartó harcra szólította fel őket a szabadságért, az ország függetlenségéért.
ÖSSZEÍRÁSOK
2016.04.08.
Az MNL 2016 és 2020 közötti középtávú tudományos tervében célul tűzte ki a levéltáraiban őrzött társadalomtörténeti források lelőhelyeinek feltárását és ebből korszerű forráskataszter felépítését. Ezzel szorosan kapcsolódik azokhoz az 1950-es évek közepén megkezdett munkálatokhoz, amelyet akkoriban a Levéltárak Országos Központja dolgozott ki és irányított.
2016.03.31.
250 évvel ezelőtt, 1766. április 10-én született Lipszky János huszártiszt, aki mégsem katonai hőstetteivel, hanem Magyarország-térképével írta be magát a magyar tudomány- és kultúrtörténet lapjaira. Tiszteletére a Magyar Nemzeti Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár emlékkiállítást rendez, amelyet minikonferenciával egybekötve április 11-én nyitnak meg.
2016.03.09.
A 2016. március 15-én nyíló „Nyomot hagytak. Évszázadok – Személyiségek – Aláírások” című kiállítás beharangozójaként a hét dokumentuma rovatban ez alkalommal Balassi Bálint kéziratos költeményeit mutatjuk be.
2016.03.03.
Mindszenty József esztergomi érsek a 20. századi magyar történelem egyik legjelentősebb alakja volt. A saját kezű aláírással ellátott dokumentumot ezúttal a virtuális kiállításon mutatjuk be, amely kapcsolódik a „Nyomot hagytak. Évszázadok – Személyiségek – Aláírások” című, március 15-én nyíló kiállításhoz.
2016.02.18.
2016. március 15-én nyílik az MNL Országos Levéltárában a „Nyomot hagytak. Évszázadok – Személyiségek – Aláírások” című kiállítás, amely a magyar történelmet és nagy alakjait saját kezűleg aláírt dokumentumok segítségével mutatja be. Ilyen asszony volt Báthory Erzsébet, akinek tetteiről és az ellene felhozott vádakról a ma napig vitatkoznak a történészek.
2016.02.08.
2015. december 9-én szenzációként járta be a világsajtót a hír, miszerint magyar és török kutatók valószínűsíthetően I. Szulejmán szultán (1494–1566) sírhelyére, az egykori mauzóleumra (türbére), valamint egy ehhez kapcsolódó oszmán kori településre bukkantak a szigetvár-turbéki szőlőhegyen.
2016.01.26.
A Vízkereszt utáni vasárnaptól kezdődő negyven nap sokáig jelentős szerepet játszott a Magyar Királyság törvénykezésében. Minden újévben ekkor ülésezett először a Hétszemélyes Tábla, a Királyi Kúria egyik bíráskodási fóruma. A Hétszemélyes Tábla korai működéséről keveset lehet tudni, ennek oka legfőképpen az ülésjegyzőkönyvek hiányával magyarázható.
2015.12.18.
„Nem is gondolod, mily csinos lett a fácskánk; egész a tetőig ér" – írta Salgó Richárd a frontról karácsony este a feleségének – "[…] tele van aggatva mindenféle csillogó szép holmival.” A karácsonyi készülődéssel, a fenyőfaállítással és a Szenteste megünneplésével a katonák visszacsempésztek valamit az otthoni hangulatból a lövészárkok és a barakkok világába. Több helyen „frontbarátkozásra” is sor került.
2015.12.14.
A magyar ipartörténetnek legendás alakja Ganz Ábrahám, abban az értelemben is, hogy személyét is, alkotásait is övezi bizonyos titokzatosság. Halálának évfordulóján elsősorban személyének emlékezetével foglalkozunk: hogyan tükröződik az emlékezetét ápoló és őrző, nevét viselő vállalatok iratanyagában.

Oldalak