A hét dokumentuma

2016.07.21.
Jövőre ünnepeljük a reformáció kezdetének 500. évfordulóját. Az új vallási irányzatokra a római katolikus felekezetűeknek saját vallásukat is meg kellett „reformálniuk”, meg kellett újítaniuk. A Magyar Királyság területén egyik legjelentősebb képviselőjük Pázmány Péter volt.
2016.07.07.
Jókai Mór Útleírások című esszésorozatában úgy jellemzi a Városligetet, mint „Budapest népéletének a gyűjtőmedencéje az év minden szakában”, amelyet úgy alakítottak át, „hogy alkalmas legyen egy valóban nagy város üdülést kereső közönségének befogadására.”
Monumentális falfestménytervei
2016.06.10.
150 évvel ezelőtt, 1866. június 24-én született Dudits Andor festőművész. A konzervatív, de egyéni stílusú alkotó mint gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter egyik sokat foglalkoztatott festője készítette – élete utolsó monumentális alkotásaként – az Országos Levéltár Bécsi kapu téri palotájának történelmi falképciklusát. A Magyar Nemzeti Levéltár az évforduló alkalmából Dudits Andor életművének feltárására vállalkozik a művésznek szentelt emlékév keretében, ezért most – a megszokott terjedelmet meghaladva – hosszabb cikkben emlékezünk a művészre.
2016.06.08.
A június 10-én kezdődő franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság kapcsán a futball-labda magyar továbbfejlesztőiről és a magyar labdagyártás történetének egy jelentős fejezetéről adunk hírt.
2016.05.30.
Az MNL Országos Levéltára Festetics család című fondban őrzött fényképek nagy részét azok az albumok teszik ki, amelyek az 1850-es évek és 1880 közé datálhatók. Ezek között tizenkilenc ábrázol város- és tájképeket, tizenhárom pedig portréalbum.
2016.05.17.
Az MNL Országos Levéltára iratainak túlnyomó többsége latin, német és magyar nyelvű, amelyek latin betűs írással íródtak. Ezeken kívül a hajdani Magyar Királyság etnikai összetételéből adódóan különböző szláv, illetve román nyelvű iratok is találhatók itt, amelyek nagyobb részben szintén latin, kisebb részben cirill betűs írásúak. A szláv írásbeliségnek azonban létezik egy régebbi és jóval ritkább formája is: ez a glagolita írás, amelyre az MNL Országos Levéltára anyagában alig találni példát.
ÖSSZEÍRÁSOK
2016.05.09.
Sorozatunk következő részében arra keressük a választ, hogyan és milyen adatokat rögzítettek elődeink Pápán az 1848-ban elrendelt zsidóösszeírás során, és ezeket mi módon lehet napjainkban hasznosítani?
ÖSSZEÍRÁSOK
2016.05.02.
Összeírások-sorozatunk első részében az 1848-as zsidóösszeírás elrendelésének hátterét, valamint a levéltárunkban őrzött összeírások jellegzetességeit, adatait mutatjuk be.
2016.04.25.
„Legyen szabad az igen tisztelt címnek, Országos Levéltárnak szívből jövő részvétemet kifejeznem Istványi Géza dr., a Levéltár I. oszt. segédőre szomorú elhunytán. A Megboldogultnak kitűnő egyénisége évek óta közel állt hozzám, s megdöbbenéssel értesültem örökre szóló eltávozásáról. A magyar tudomány, a levéltári ügy és az Országos Levéltár nagy vesztesége az ő halála – a fiatal, nagy jövőjű élet ily sorsán csak bánkódni tudunk, vigasztalás nélkül. Mély tisztelettel: Szekfű Gyula”
2016.04.18.
Száz évvel ezelőtt, 1916. április 24-én egy fegyveres csapat elfoglalta a dublini Főposta épületét. Kitűzték a függetlenséget jelképező zöld, fehér és narancs színű zászlót, amelyen kelta nyelven a Poblacht na hÉireann (Ír Köztársaság) felirat állt. A Patrick Pearse költő vezetésével megalakult Ideiglenes Kormány felhívást intézett Írország népéhez, amely a Brit Birodalommal szemben a végsőkig tartó harcra szólította fel őket a szabadságért, az ország függetlenségéért.

Oldalak