A hét dokumentuma

2016.02.18.
2016. március 15-én nyílik az MNL Országos Levéltárában a „Nyomot hagytak. Évszázadok – Személyiségek – Aláírások” című kiállítás, amely a magyar történelmet és nagy alakjait saját kezűleg aláírt dokumentumok segítségével mutatja be. Ilyen asszony volt Báthory Erzsébet, akinek tetteiről és az ellene felhozott vádakról a ma napig vitatkoznak a történészek.
2016.02.08.
2015. december 9-én szenzációként járta be a világsajtót a hír, miszerint magyar és török kutatók valószínűsíthetően I. Szulejmán szultán (1494–1566) sírhelyére, az egykori mauzóleumra (türbére), valamint egy ehhez kapcsolódó oszmán kori településre bukkantak a szigetvár-turbéki szőlőhegyen.
2016.01.26.
A Vízkereszt utáni vasárnaptól kezdődő negyven nap sokáig jelentős szerepet játszott a Magyar Királyság törvénykezésében. Minden újévben ekkor ülésezett először a Hétszemélyes Tábla, a Királyi Kúria egyik bíráskodási fóruma. A Hétszemélyes Tábla korai működéséről keveset lehet tudni, ennek oka legfőképpen az ülésjegyzőkönyvek hiányával magyarázható.
2015.12.18.
„Nem is gondolod, mily csinos lett a fácskánk; egész a tetőig ér" – írta Salgó Richárd a frontról karácsony este a feleségének – "[…] tele van aggatva mindenféle csillogó szép holmival.” A karácsonyi készülődéssel, a fenyőfaállítással és a Szenteste megünneplésével a katonák visszacsempésztek valamit az otthoni hangulatból a lövészárkok és a barakkok világába. Több helyen „frontbarátkozásra” is sor került.
2015.12.14.
A magyar ipartörténetnek legendás alakja Ganz Ábrahám, abban az értelemben is, hogy személyét is, alkotásait is övezi bizonyos titokzatosság. Halálának évfordulóján elsősorban személyének emlékezetével foglalkozunk: hogyan tükröződik az emlékezetét ápoló és őrző, nevét viselő vállalatok iratanyagában.
Száz éves a magyar védőnői szolgálat.
2015.12.08.
Idén ünnepli fennállásának századik évfordulóját az anyák és csecsemők védelmére 1915-ben alakult védőnői szolgálat, amely ma is tevékenyen látja el a kezdetekkor meghatározott feladatát. A Védőnői Szolgálatot, mint a világon egyedülálló, tradicionális ellátási rendszert 2015-ben felvették a Hungarikumok Gyűjteményébe.
2015.11.16.
A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet örökségét bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Jelenlegi helyére, a Budavári Palota e célra átalakított B, C és D épületeibe 1975 szeptemberében költözött a Kúria épületéből és októberben, ideiglenes formában megnyitotta kiállítását. A Galéria gyűjteménye ebben az évben a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Osztályának anyagával bővült, melynek nyomán lehetővé vált a magyarországi művészet történetének átfogó bemutatása a 11. századtól napjainkig. A dokumentumok a Magyar Nemzeti Galéria létrehozásának (szak)politikai egyeztetéseiről és a volt Kúria épületének kérdéséről szólnak.
Télvíz idején
2015.11.09.
A Magyarországot 1944-ben és 1945-ben súlyos harcok árán elfoglaló szovjet csapatok egyik legemlékezetesebb tevékenysége lett a magyar társadalom számára az egyénileg vagy szervezetten végrehajtott fosztogatás. A front lassan vonult át az országon, és a frontvonal mögötti utcai és a lakásokon belüli rablás és erőszakoskodás mindennapos jelenséggé vált. Nem sokkal később pedig a bankok, iparvállalatok vagyonában és felszereléseiben okozott a már rendszerszerűen végrehajtott zsákmányolás pótolhatatlan anyagi veszteséget.
Szomorú jelentések és gyászjelentések a 18. és 19. században
2015.11.02.

Oldalak