1945 áprilisában a Vörös Hadsereg kiűzte hazánkból az utolsó német egységeket is. Ezzel Magyarországon befejeződtek a második világháború harci eseményei. Szovjet jelentések szerint április 4-én, Nemesmedves térségében a németek elhagyták az országot. A szocializmusban április 4-e a felszabadulás napja, hazánk egyik legjelentősebb állami ünnepe volt.[1]

Komáromban fáklyás felvonulások, a szovjet emlékmű megkoszorúzása, ünnepi beszédek, munkaversenyek, sportesemények jelezték az ünnep nagyságát.

1974 év végén három sportember (Bangha Dezső, Herczeg Gyula és Jóny István) ötlete nyomán jelent meg a hír, hogy a következő évben, április 4-én hazánk és Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából Komárno-Komárom között futóverseny rendezését határozták el.[2]

Az első verseny útvonalát ábrázoló emlékplakett
(MNL KEML Fióklevéltára)

Az első verseny pillanatai. Fancsali András hosszútávfutó (jobbra) gratulál a győztesnek.
(Képes Sport 1975. április 8.)

Észak- és Dél-Komáromot, a két részre szakadt várost jelképesen újra összekötő, a Dunán átívelő verseny ötletét többek között Rubin Endre az MTK-VM atlétikai szakosztályának elnöke karolta fel.[3] A verseny előkészületeit a Komárnoi Csehszlovák Testnevelési Szövetség Járási Bizottsága és a Komárom Járási Hivatalának Testnevelési és Sportfelügyelősége vállalta magára.[4] A viadalt Dr. Mikolasek Sándor a Komárom Városi Tanács VB. Titkára nyitotta meg. 65 magyar és 18 csehszlovák versenyző állt a 8200 méteres táv rajtjához a komárnoi Lenin stadionban. Egyéniben a csehszlovák Suchan csapatban az Újpesti Dózsa szerezte meg az elsőséget.

A célba érést követően a dobogósok koszorút helyeztek el a szovjet hősi emlékműnél.[5] A következő évtől kezdve a megmérettetés bekerült a Európai Atlétikai Szövetség versenynaptárába is.[6]

A rajt-cél állomások évenként váltották egymást, az első évben az északi oldalról indultak a versenyzők és a déli oldalon értek célba, míg 1976-ban a  mezőny  Komáromban kezdte és Komárnoban fejezte be a versenyt. Ezt a hagyományt az elkövetkező időkben is megtartották.

A verseny lebonyolítását az erre a célra összehívott nemzetközi szervezőbizottság vállalta magára. A bizottságba helyi és országos hivatalos szervek vezetői, sportegyesületek, nagyvállalatok és a média küldöttei kerültek. A feladatok sokrétűek voltak: Az első és legfontosabb a versenykiírás összeállítása és elkészítése volt, ugyanis a nemzetközi szövetség felé időben le kellett küldeni a fix időpontot. A meghívók, műsorfüzetek nyomtatása, nevezések gyűjtése, rajtlista elkészítése, a szállás és forgalom biztosítása, az útvonal meghatározása, a helyezettek részére érmek, ajándékok összegyűjtése, egészségügyi jelenlét biztosítása, az eredményhirdetés programjának elkészítése mind-mind hozzátartozott a bizottság feladataihoz. Mivel a versenyt országhatárok között rendezték meg, a több száz induló regisztrálása miatt nagy feladat hárult a Komáromi Határőrség dolgozóira is. A versenyzőknek és vezetőiknek érvényes útlevéllel és kiutazási engedéllyel kellett rendelkezniük. Az útlevélkezelést a verseny előtt bonyolították le.

1977-ben írták ki először az erőpróbát az ifjúsági korú futók számára 4000 méteres távon, miközben a felnőttek már 242-en álltak rajthoz 8200 méteren. A magyar és csehszlovák versenyzőkön kívül, román, jugoszláv, keletnémet, és első ízben a vasfüggöny túloldaláról érkező nyugatnémet versenyző is nevezett.[7] A következő két kiírásban előbb 7700 méterre csökkentették majd 10 kilométerre növelték a verseny hosszát. Az első osztályú hosszútávfutók részére a Magyar Atlétikai Szövetség kötelezővé tette az indulást a viadalon.[8] Az 1980-as verseny volt az első, amikor a nők számára külön megmérettetést írtak ki 4000 méteres távon.[9] 1982-ben már férfi felnőtt egyéniben és csapatban, női felnőtt és ifjúsági, illetve férfi ifjúsági kategóriában hirdettek győztest. A nyolcadik alkalommal megrendezett futóversenyen több mint félezer induló állt rajthoz.[10]

Ezt követően a verseny csúcsra járatása zajlott. Az 1984-es jubileumi tizedik alkalomra már majdnem ezer futót regisztráltak. A bűvös határ átlépése a következő évben ugyan még nem sikerült, de 1986-tól kezdve a rendszerváltásig évente ezer feletti induló állt a rajtvonalhoz.

MNL KEML KVF XXIII. 551. Komárom Városi Tanács VB. Sportügyek 870-3/1984.

MNL KEML KVF XXIII. 551. Komárom Városi Tanács VB. Sportügyek 870/1984.

MNL KEML KVF XXIII. 551. Komárom Városi Tanács VB. Sportiratok 1983-89. 29-6/1986.

Rajt! 1986-1987
MNL KEML KVF Aprónyomtatványok 14. doboz

Célba érkezés, 1987
MNL KEML KVF Aprónyomtatványok 14. doboz

A verseny szórólapjai, 1985, 1990, 1993
MNL KEML KVF Aprónyomtatványok

1987-re fogalmazódott meg az az igény, hogy Komárom város fiataljai ne csak nézői, hanem aktív résztvevői is legyenek a nemzetközi futóversenynek, ezért a „nagy testvérhez” kapcsolódva 1500 méteren általános és középiskolások nevezhettek a Kiskomárom elnevezésű viadalra.[11]

MNL KEML KVF XXIII. 551. Komárom Városi Tanács VB. Sportiratok 54. doboz 1989.

Ugyanebben az évben avattak emléktáblát az addigi felnőtt férfi győztesek emlékére, ami azóta is bővül a 10000 méteren elsőként beérők nevével.

1988-tól kezdve nevezési díjat (30 illetve 50 Ft) vezettek be, ennek ellenére az indulási létszám bőven ezer felett maradt. A következő évben Pásztor István a Komárom Városi Nemzetközi Bizottság elnöke rangos elismerést vehetett át az ENSZ Prágai Információs Központjának igazgatójától, mivel a Komárno-Komárom nemzetközi béke és felszabadulási futóverseny „nagymértékben hozzájárult a népek közötti megértéshez és az együttműködés elmélyítéséhez”.[12]

MNL KEML KVF Képeslap-gyűjteménye

A rendszerváltás után a viadal beépült a Komáromi Napok eseményei közé. A lebonyolítás a kétezres évek közepéig nem változott. 2005-ben az MTK megszüntette a verseny támogatását. A következő években változtak a távok, a kategóriák, a tömegsport irányába fordult az esemény. Ettől függetlenül az 1975 óta minden évben megrendezett Komárom-Komárno nemzetközi utcai futóverseny tömegeket mozgat meg, nagyszerű élményt nyújtva a sportkedvelőknek.

MNL KEML KVF XXIII. 551. Komárom Városi Tanács VB. Sportiratok 1983-89. 54. doboz 1989.

Az 1984. évi férfi ifjúsági verseny dobogósai.
MNL KEML KVF Aprónyomtatványok 14. doboz

Az 1984. évi női verseny dobogósai.
MNL KEML KVF Aprónyomtatványok 14. doboz

Az 1984. évi verseny egy pillanata
MNL KEML KVF Aprónyomtatványok 14. doboz

A rajt után: a 2016. évi verseny.
Forrás: https://drive.google.com/drive/folders/0B9pZ3wBo1fdfdUxNSGMtR1BwLWc