A kisebb-nagyobb létszámú katonai egységeknek helyet adó települések „élelmes vállalkozói” már az első világháború előtt bekapcsolódtak a bordély-üzletbe. A háború kirobbanását követően pedig – különösen az olyan közlekedési csomópontként is funkcionáló városai, mint Szolnok – fellendült az üzlet, ami házak átalakításával, újak építésével járt együtt.

A helyi kórházak személyzetének azonban nemcsak a kolerával, a tüdőbetegségekkel, hanem a „mind inkább terjedő és nagy mértékben növekvő, pusztító venerikus betegségek”-kel is meg kellett küzdeniük.

A nemi betegség terjedése (a „kéjnők” „az itteni nagyszámú katonaság, mint az átutazó katonák részéről rendkívül nagy mérvben igénybe vannak véve”) miatt a polgármester (Harsányi Gyula) is szigorú intézkedéseket tett. 1916 tavaszán született határozatában, majd az alispánnak tett jelentésében úgy fogalmazott, hogy miután tudomására jutott, hogy a helyben állomásozó cs. és kir. 88. gyalogezred legénységéből sokan „szereztek” nemi bajt, továbbá, hogy „Szolnokon igen nagy számban vannak olyan titokban prostitúciót folytató nők, kik különösen a színház, korzó, vasút, kaszárnyák és egyéb helyeiken a férfiakkal erkölcstelen célból való megismerkedést keresnek”, elrendelte, hogy ezeket a nőket a rendőrség állandó figyelemmel kísérje és járjon el, ha szükséges. Ilyen eljárás volt a rendszeressé tett erkölcsrendészeti razzia, amelynek keretében „április 15-én Császi Ferenc, továbbá Marschner József és Marik József vendéglőjében, illetve szállodájában, végül Varga Rózál cselédkihordó lakásán megtartott váratlan szemle alkalmával megvizsgáltatott 2 pinczérnő, 1 szobaasszony és 2 cseléd, akik közül 1 pinczérnőt, mint bujakórost” kórházba utalt.

Haladás, 1915. július 4.

Tekintetes Szerkesztő Úr!

(…) A Jászkürt mellékutcájából a Koszorú utcába helyezték az erkölcstelen örömtanyákat. Jogerős határozat alapján egynek kivételével mindnek el kellett mennie az utcából. Ez az egy a hirtelen nagy vagyonra szert tett Szabó-féle tanya.

Ez az ember azon az alapon, hogy építeni fog a Koszorú utcában, az átköltözködésre négy havi halasztást kapott a vármegyétől. Hogy mennyire félrevezette a vármegyét, igazolja azon körülmény is, hogy egyáltalán nem is vett telket, tehát nem is épít, de nincsen is neki szándékában építeni, mert aki építeni akar, az a nyár folyamán épít, nem pedig októberben fog hozzá, mert az, ha két hó alatt decemberre elkészül, egészségi szempontból nem is lakható!

Hogy a hatóságok falhoz hagyták magukat állítani, ahhoz semmi közünk, de kétségbeesetten panaszoljuk és kérjük a hatóság figyelmét felhívni arra, hogy helyzetünk kétségbeejtő és tarthatatlan. Délután 4 órától este 9 óráig tömegestől jönnek a katonák erre a helyre. Naponként történik tévedés, hogy más házba nyitnak be s miután nyelvüket nem értjük, de ők sem a miénket, egyszerűen helyet foglalnak asztalunknál. Sört kérnek és leány gyermekeinket ölelgetik.

Szabó úr apró gyermekeket fogad fel arra, hogy a katonák figyelmét az utcán becstelen jelek használatával hívják fel a ház látogatására?

Méltóztassék elhinni, hogy annyira megszégyenítő és kétségbeejtő a helyzetünk, hogy feleségeink tehetetlenségükben gyakran simák.

Hát nem lehet ezen a rettenetes állapoton segíteni? Többen felszólaltunk már a vármegyénél is.

Annyira szükséges rossz ez, hogy ezen a dolgon nem lehet változtatni? Nem lehet ezt a mocsok helyet, mely a szomszédházak gyermekeinek erkölcsét megmételyezi, egyszer s mindenkorra lezáratni?

Kihez forduljunk, kihez folyamodjunk jogorvoslásért?

Tűrünk még egy pár napot és ha kétségbeejtő helyzetünkön nem javít a hatóság, küldöttségileg fogunk felmenni a Miniszterelnök úr őnagyméltóságához és meglátjuk, hogy van-e Magyarországon igazság; meglátjuk, hogy egy ember miatt kell-e költözködni több szegény családnak a Jászkürt- utcából, avagy egyáltalán Szolnokból.

Alkalmatlankodásunkért tekintetes Szerkesztő úr szíves bocsánatát kérjük és maradunk hálára kötelezett tisztelettel és nagyrabecsüléssel alázatos szolgái

Több Jászkürt-utcai lakos

Források:

MNL JNSZML V. 472. a. 64/1916.

MNL JNSZML IV. 407. 13.491/1918.

MNL JNSZML IV. 407. 2093/1917.

MNL JNSZML V. 473. b. XIV. 10/1916.

MNL JNSZML V. 473. b. XII. 46/1916.

Irodalom:

Balla Tibor: Érosz a hadszíntéren, avagy a Nagy Háború osztrák-magyar tábori és tartalék bordélyai. In: Hadtörténelmi Közlemények, 2010/4. 1023-1030.

A háború és a szexualitás – kerekasztal-beszélgetés. https://www.youtube.com/watch?v=-oVIeWBuNiY

·         A Nagy Háború osztrák-magyar tábori és tartalék bordélyai (Balla Tibor)

·         A szexuális vágyak, igények és a nemi betegségek kezelésének militarizálása a fronton és a hátországban (Forrai Judit)

·         Nemi betegségek a cs. és kir. haderőben az I. világháború idején (Kiss Gábor)

·         Egészségügy, eugenika és a prostitúció (Szécsényi Mihály)

Május hónap dokumentumának képei