Jelenlegi hely

160 éves az Alcsisziget, avagy mi köti össze Komáromot és Alcsiszigetet?

Novemberi hónap dokumentuma
2017.11.07.
Nemrég, 2017. október 24-én nyílt meg az a kiállítás, mely Alcsisziget 160 éves történetét mutatja be színes, fényképes tablókon. A jelenleg az Alcsisziget Bicskás Székely Étteremben november 24-ig látható, s jövőre az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban is bemutatni tervezett kiállítás létrejöttét a Levéltár is segítette.

Ezen apropóból hívjuk fel a figyelmet a terület térképi ábrázolásaira, melyek immáron digitalizálva az interneten is megtekinthetőek a www.mapire.hu oldalán.

A szolnokiak talán jól tudják, hogy Alcsi puszta a Tisza, a Zagyva és a Millér által határolt területen fekszik. Ennek déli része a Tisza-kanyarulatában az Alcsi-szög nevet viselte. A terület folyószabályozás előtti állapotát, az árterület kiterjedését figyelhetjük meg az Első Katonai Felmérés 1700-as években készült térképén:

Az Alcsi-szöget körülölelő Tisza-szakaszon 1857-ben végeztek először átmetszést. Ez azonban túl sekélynek bizonyult, így a tervezettel ellentétben a folyó nem tudta kiszélesíteni medrét. Annyi víz azonban folyt benne, hogy a szárazföldi összeköttetést elvágja Alcsi puszta északi és déli része között. Utóbbiból Alcsisziget lett, melyet a régi és új mederben folyó Tisza valóban szigetként ölelt körül. Az ott földet művelők és állataikat legeltetők számára birtokaik megközelítését ezért egy új, állandó fahíddal biztosították. Ezen fahíd elhelyezkedése látható a Harmadik Katonai Felmérés térképén:

Ugyanezen fahíd nagyobb felbontásban a levéltárunkban őrzött színes kataszteri térképszelvényeken még jobban kivehető:

Ezen cölöpökön álló fahíd azonban zavarta az új meder kiszélesítésének munkálatait, így a város vezetése a híd elbontása és egy könnyebben áthelyezhető hajóhíd létesítése mellett döntött 1893-ban. Az új hidat hat darab 19 méter hosszú hajóra fektették, s középen az átmenő hajóforgalom érdekében nyithatóvá tették. A kész hidat 1895-ben helyezték üzembe, mely a tiszai bal parti gátrendszer 1901-1906 közötti kiépítéséig biztosította az összeköttetést a Tisza két oldala között. Ezután elvesztette jelentőségét, a közlekedés a 4-es számú útra tevődött át, melyet az 1941-es katonai térkép így ábrázolt:

Érdekes adalék, hogy a századfordulón használt ideiglenes hajóhíd fahajóit Komáromból hozták Szolnokra. Ott még 1837-ben épült az a hajóhíd, mely a Duna két partja között biztosított összeköttetést márciustól decemberig, míg a téli hónapokban szétszedték és kikötötték, hogy aztán a jégzajlás elmúltával újból összeszereljék. Az ideiglenes hajóhíd Komárom fejlődésével és a forgalom növekedésével már nem tudott lépést tartani, ezért 1892. szeptember 1-jére egy új, állandó vashidat építettek. Az ettől 100 méterre a Dunán álló hajóhidat két hét múlva végleg szétszerelték, darabjait pedig elárverezték. Hat hídhajót hat vasmacskával, több gerendával, 80 méter hídpallóval és egyéb tartozékokkal épp az Alcsi közbirtokosság vett meg 1893. április 1-jén, hogy azután azokat Szolnokra szállítva megépíthessék belőle saját hajóhídjukat.

Összeállította:

Csönge Attila igazgató

 

Forrás:

Kataszteri térképek, MNL JNSZML

Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megye közlekedéstörténete. Szolnok, 2005. 253-254. p.

Hörömpöli Mihály: 100 éves a komáromi Duna-híd. In: 24 óra, 1992. augusztus 29. 5. p.

www.mapire.hu

 

 

Utolsó frissítés:

2017.11.16.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges