Adalék II. Rákóczi Ferenc újratemetésének Heves megyei ünnepségsorozatához
A rebellis fejedelem hamvainak hazai földben történő eltemetése közel másfél évszázadig még csak fel sem merülhetett. Rákóczi felemlegetése, dicsőítése a bécsi udvarral szembeni nyílt lázadással volt egyenértékű. Az 1867-es kiegyezés teremtett új politikai helyzetet a nemzeti múlt egyes eseményeinek felvállalása, s a nemzeti értékek érvényre juttatása tekintetében. 1873-ban Zemplén vármegye közgyűlése vetette fel először a fejedelem újratemetését, amely egy hosszú belpolitikai játszma kezdetét jelentette. Végül is évtizedekkel később, 1904-ben született meg a királyi engedély Rákóczi hamvainak hazahozataláról, majd az ezzel kapcsolatos törvényt 1906. október 23-án fogadta el az országgyűlés. A jogszabály ugyan eltörölte az 1715-ös törvényt (mai szóhasználattal: rehabilitálta Rákóczit), de magánjogi következményeket nem tett lehetővé. Ez azt jelentette, hogy a fejedelem hazahozatala nem rendítette meg birtokaikban azokat a magyar főurakat, akiknek ősei a Rákóczi-birtokot bitorolták.
II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és a fejedelem bujdosótársai földi maradványainak Törökországból Magyarországra szállítása, az itthoni ünneplés, majd az eltemetés 1906. október 28. és 29-én grandiózus keretek között zajlott le. A hamvakat szállító vonat Orsovától Szegeden, Kiskunfélegyházán át a Keleti pályaudvarra, majd a fővárosból Kassára, a dómban kijelölt végső nyughelyig haladt. A fővárosban október 28-át munkaszüneti nappá nyilvánították. A Szent István bazilikában Samassa József bíboros, egri érsek celebrálta az ünnepi istentiszteletet. Az emberek a koporsók előtt délután négy óráig róhatták le kegyeletüket, majd a Keleti pályaudvarról este indult el a vonat Kassa felé. A vasútvonal mentén a nagyobb településeken rövid időre megállt a vonat, hogy a környező lakosság ott összegyűlhessen, s tiszteleghessen a nemzet nagyjai előtt.
Az országos ünnepléssorozat lebonyolításához Tisza István miniszterelnök a megyei törvényhatósságokhoz leiratot juttatott el, melynek végrehajtására Heves vármegye főispánja, Szederkényi Nándor rendkívüli megyei közgyűlést hívott össze 1906. október 8-ára. A közgyűlésen nagy örömmel konstatálták, hogy a több szálon is a megyéhez, Eger és Gyöngyös városához kötődő fejedelem hamvait szállító különvonat Hatvanban és Füzesabonyban rövid időre meg fog állni. A közgyűlésen elfogadott 14181/a. 1906. sz. határozat részletesen írásba foglalta az ünnepléssel kapcsolatos teendőket, az alkalomra létrehozott bizottságokat.
A közzétett dokumentum az Egri járási főszolgabíró, Heringh Kálmán körrendelete, aki a fenti közgyűlési határozatra hivatkozva rendeli el, hogy a járás községeiben és a füzesabonyi vasútállomáson miképp fogadják a nagyságos fejedelem és bujdosótársai földi maradványait.
A körrendelet átíratta
Az átirat a mai helyesírás szerint, rövidítések feloldásával készült.
5030/1906.
Körrendelet
Rákóczi fejedelem és bujdosó társai hamvainak hazaszállítása tárgyában 14181/a. 1906 szám alatt hozott rendkívüli közgyűlési határozattal kapcsolatban a következőkkel kérem föl a községi elöljáróságokat:
1. Keressék meg a községük területén létező más felekezetek lelkészeit, hogy a hamvak eltemetése napján, október 29-én délelőtt a nagyok emlékére templomaikban gyászistentiszteleteket tartsanak.
2. Minthogy a hamvakat hozó különvonat Füzesabonyban e hó 28-án este 9 óra 37 perckor érkezik, s ott 10 percig áll, a törvényhatóság és Eger város a közelebb fekvő községekkel az alkalmat itt használja fel hódolata és kegyeletes tisztelete ünnepélyes kifejezésére. Felhívom tehát a községek elöljáróit, s ezek útján képviselőtestületeit, miszerint a felvett időben a füzesabonyi vasúti állomásnál községenként csoportosulva minél nagyobb számban jelenjenek meg, hogy minél impozánsabb módon adhassanak kifejezést érzelmeiknek. Óhajtandó volna, hogy fáklyákat a községi elöljárók és a képviselőtestületek tagjai tartsák, e tekintetben a jegyző urakat kérem föl intézkedésre.
Az alispán értesítése szerint Füzesabonyba 70 db fáklya fog kiküldetni, amennyiben azonban a községek a fáklyák számát emelni kívánják, nincs kifogásom az ellen, ha községi költségvetés terhére bizonyos számú fáklyákat szereznek be és állítanak ki. Kál-Kápolnán csak fáklyások sorfalával lesz néma üdvözlés, az elöljáróságot tehát ez irányban való intézkedésre hívom fel ; ide 30 db fáklya fog kiküldetni.
Minthogy továbbá a törvényhatóság a Kassán történő eltemetési ünnepélyre 40 tagú népies küldöttség küldését tervezi, olyképp, hogy minden járás 5 taggal legyen képviselve, felhívom Besenyőtelek és Mezőtárkány községek elöljáróságát, mint amely községeknek népies öltözete bizonyos specialitással bír, hogy ez 5 tagot közép számú [sic!] délcegebb alakú, csinos posztó öltözékkel bíró előkelőbb földmíves egyénekből állítsák ki, s lehetőleg hassanak oda, hogy az illetők az utazásra saját költségükön vállalkozzanak. A vállalkozó egyének nevei hozzám sürgősen, lehetőleg 5 nap alatt bejelentendők, hogy a továbbiak iránt intézkedhessem.
Kál, Kompolt és Füzesabony községeket még felhívom arra is, intézkedjenek, hogy a hamvakat hozó vonat átvonulása idejében a község határában a vasút mentén lehető sűrűn örömtüzek gyújtassanak. Ez érdekében az uradalmak intézőségeit is keressék meg. Füzesabony község elöljáróságát külön felhívom, hogy az állomásépület feldíszítése, a községi küldöttségek elhelyezése, fáklyatartókról való gondoskodás, és a rend fenntartása érdekében minden intézkedést a legnagyobb körültekintéssel tegyen meg, ez érdekében a helybeli csendőrséggel is lépjen közvetlen érintkezésbe, és intézkedéseiről naponként tegyen hozzám távbeszélő útján jelentést.
Eger, 1906. október hó 13-án
Heringh [Kálmán]
főszolgabíró
Közzétette: Cseh Zita főlevéltáros
Új hozzászólás