Múltbanéző 9.1

MAYER LÁSZLÓ
bkml
34 ÉV A VÁROS SZOLGÁLATÁBAN
HONTHY BERTA TANÍTÓNŐ (1865–1917)

 

 

Móra Ferenc a Szép karácsony szép zöld fája című elbeszélésében egy félegyházi tanítónőről, Honthy Bertáról is szól, akinek „áldott szeme” megakadt a rongyos ruhácskában fázó kisfiún. Ez a fiatal tanítónő a 19. század végi Félegyházán közismert családból származott. Édesapja, a félegyházi születésű Honthy László előbb Szentesen néptanító volt (később városi tanácsnok), majd visszajött öt gyermekével szülővárosába. Itt levéltárosként dolgozott. Munkája értékét mutatja, hogy az általa létrehozott levéltári nyilvántartó rendszer még ma is használatban van. Fia, István újságíróként, íróként és költőként saját korában ismert ember volt. Élete nagy részét Pécsett töltötte, lélekben vissza-visszakívánkozott az Alföldre, ahogy ez írásaiból is kitűnik. Két lánya, Lujza és az apa halála után a családfő szerepét is vállaló Berta tanítónőként szolgálta a várost. 
——A Móra-emlékév kapcsán ismerkedjünk meg Honthy Berta tanítónő életével, aki hosszú, áldozatos tanítói munkássága alapján saját jogán is megérdemli a visszaemlékezést.

Hogyan is emlékezik meg róla Móra Ferenc?

Azt nem vettem észre az úton, hogy fáznék, mert szegény édesanyám rám adta a nagykendőjét, csomóra kötve hátul a derekamon. Csak azért hullott a könnyem, mert az orromat meg az államat mardosta a hideg. De hát nem szúrt szemet senkinek, télen minden rendes orr cinegét fog. A tanítóké, a tanítónőké is azt fogott, akik az iskola sarkán toporogva várakoztak rám. Egészen másért akadt meg rajtam a Honthy Berta kisasszony áldott szeme. - Attól félek - mosolyodott el, mikor meglátott -, hogy ez a kisgyerek egy kicsit túlozza a rongyosságot. Mégiscsak kellene rá valami kabátot adni. Mindenki igazat adott neki; de hát hol vegyenek most egy gazdátlan kabátot?... Szerencsére az iskolaszolga ott ment el mellettünk, sietett a templomba, perzsagalléros ünneplőben. Nagyon mogorva, öreg férfiú volt, de azért most beharmatozták az égi magasok a lelkét. - Én odaadhatnám a gyerkőcnek addig a bekecsemet - mondta egy kicsit vontatva, mintha csudálná önmagát. - No, azt megfizeti az Isten, Károly bácsi - repkedett Berta kisasszony, s mindjárt nekifogott a jóembert kihámozni a bekecséből.” (1)

 

Móra Ferenc elbeszéléséből Berta kisasszony jellemének két fő vonása világlik ki: a figyelmesség és a határozottság (mindkét tulajdonság rendkívül fontos a tanítói munkában!). Figyelmes volt, mert észrevette, hogy a rongyos ruhában fázik a gyerek. Határozott volt, mert amikor az iskolaszolga kijelentette, hogy odaadná a gyereknek a bekecsét, azonnal nekiállt lefejteni az ünneplő kabátot a pedellusról; mire az szabadkozott, hogy inkább hazaszalad a hétköznapiért, azt adják a fiúra. 
——A továbbiakban tekintsük át Honthy Berta életét és munkásságát a korabeli iratok és újságcikkek tükrében. Honthy Berta 1865. január 13-án született Szentesen. Apja Honthy László népiskolai tanító, városi hivatalnok, anyja Bodor Ágnes(2). 1883-ban végzett a szabadkai állami tanítóképző intézetben jeles eredménnyel. A Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai című sorozat Bács-Bodrog megyéről szóló kötetében Argay Bálint a következőképpen értékeli a szabadkai tanítóképzőt: „Szabadka sz. kir. város területén fennálló állami tanítóképző-intézet kultúrmissziójáról is csak elismerőleg lehet nyilatkozni. Hogy a magyar tanítónők műveltsége, páratlan buzgalma, hivatásérzete és hazafias munkássága oly magas fokon áll a vármegyében, azt jórészben ez intézetnek köszönhetjük.(3) 
——Honthy László és családja ekkor már Kiskunfélegyházán élt. Itt jelentkezett Berta népiskolai tanítói állás betöltésére. 1883. október 20-án helyettes tanítóként kezdte meg működését a Szent János téri római katolikus népiskolában. Az 1883. október 20-i Iskolaszéki Jegyzőkönyvben a következőket rögzítették: „Agócs János egyházi elnök a felállítandó leány osztály vezetésére Honthy Berta jeles oklevéllel ellátott tanítónőt ajánlja. Honthy Berta tanítónő alkalmazását az iskolaszék örvendetes tudomásul veszi, s azt elfogadja.(4)

 

Tanítói kezdő törzsfizetése 600 korona volt, mely a nyugdíjalapba beszámított. Emellett 400 korona lakbér-hozzájárulást és 100 korona kertilletményt kapott, amely nem képezte a nyugdíjalap részét. Tízéves tanítás után ötévenként 100 korona korpótlékban részesült, amely a törzsfizetését növelte. 1884. október 1-jétől rendes tanítóként működött.(5) 
——1885-ben meghalt az édesapja. (Édesanyját már korábban elvesztette!) Így „a család minden gondja reá szakadt. A szerény tanítói fizetésből testvéreit gondozta, ápolta, nevelte, kitaníttatta úgy, hogy valamennyien fontos pozíciót foglalnak el.(6)Öten voltak testvérek. Béla (sz.: 1866) ekkor már a teológiát végezte - papnak tanult. István (sz.: 1870) a kecskeméti piarista nagygimnáziumban tanult. A fiútestvérek taníttatása és ellátása nagyobb anyagi gondot nem okozott Bertának, ott volt viszont a két leánytestvér: Irma és Lujza. Irmáról csak azt tudjuk, hogy később Zalagalsára ment férjhez Rohrer Jánoshoz. Lujza (szül.: 1876) ekkor még csak 9 éves volt, elemi iskolába járt. Berta hathatós segítségével Lujza elvégezte a szabadkai állami tanítóképzőt, s az 1895/96-os tanévben már egy iskolában tanított a nővérével. 
——Berta többször is részesült jutalomban: a Kalmár József alapból(7) 1886-tól évenként 25 koronát, a Neszveda-féle alapból(8) 1893-ban 40 koronát kapott.(9) A következő adatok is mutatják, hogy nem volt könnyű dolga: az 1891/92-es tanévben 78 fő III. osztályos leányt nevelt, az 1895/96-os tanévben pedig 65 fő IV. osztályos leányt. (Ebből 63 fő végezte el a IV. osztályt, általános eredményük: 5 fő kitűnő, 7 fő jeles, 24 fő jó, 20 fő elégséges és 7 fő elégtelen.)(10) 
——1906 után belépett a kármelita harmadrendbe (ma: világban élő kármeliták). A kármelita harmadrendiek „a világban élik meg a kármelita lelkiségét, s így részesülnek a rend örökségében és karizmáiban. Életmódjuk fontos elemei: a belső ima gyakorlása (legalább napi félóra), napi szentmise és zsolozsma. Mindehhez a szerzetesektől kapnak testvéri segítséget és lelki irányítást. A jelentkezők 2 év jelöltidő után a közösség és az elöljáró ajánlása alapján egyszerű ígéretet tesznek az evangéliumi tanácsok gyakorlására és a kármelita lelkiség megélésére. Újabb 3 év után végleges ígéretet tesznek.(11) Honthy Berta a végleges ígéret megtétele után a Konstancia nővér nevet kapta(12)
——Miután több mint 32 éven át nevelte városunk leánygyermekeit „mély vallásosságban Isten félelemre és erős, hazafias érzelemre(13) a sok munka egészségét kikezdte. Ezért 1917 februárjában nyugdíjazását kérte. „Rohonc kies fekvésű vasmegyei községben testvére, Honthy Béla esperes-plébános mellett óhajtotta nyugdíjas éveit tölteni.(14) A betegség azonban ágyba döntötte: testvére Szombathelyen az Emberbaráti Egylet kórházában helyezte el. Itt halt meg 1917. július 26-án. Két nappal később Rohoncon temették el. A Kiskunfélegyházi Római Katolikus Iskolaszék így méltatta Honthy Berta érdemeit: „Munkálkodása szeretetteljes volt, növendékei mind hálával és szeretettel emlékeznek meg a jó tanítónőről. 32 év nehéz, odaadó munkásságával kiérdemelte, hogy az iskolaszék emlékét jegyzőkönyvben örökítse meg.(15)

 

A Honthy Bertára vonatkozó levéltári adatok is bizonyítják, hogy ez a félegyházi tanítónő példamutató életet élt. Olyan dolgozó nő volt, aki munkáját hivatásnak tekintette, mindenkor a helyi közösséget szolgálta. Móra az idézett elbeszélésében az „áldott” jelző használatával ennek a közösségnek az értékítéletét közvetítette.

 

A szabadkai magyar királyi állami tanítónőképző.
Forrás: Magyarország vármegyéi és városai. Borovszky Samu szerk. Bács-Bodrog vármegye I. Közoktatásügy.
A szabadkai magyar királyi állami tanítónőképző.
Forrás: Magyarország vármegyéi és városai. Borovszky Samu szerk. Bács-Bodrog vármegye I. Közoktatásügy.
http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0002/14.html

 

Honthy Berta népiskolai tanítónői oklevelének másolata. 
Forrás: MNL BKML XII. 21. A Kiskunfélegyházi Római Katolikus Iskolaszék iratai. 131/1904.
LHonthy Berta népiskolai tanítónői oklevelének másolata.
Forrás: MNL BKML XII. 21. A Kiskunfélegyházi Római Katolikus Iskolaszék iratai. 131/1904.

 

Honthy Berta kiskunfélegyházi elemi népiskolai tanító díjlevele. 
Forrás: MNL BKML XII. 21. A Kiskunfélegyházi Római Katolikus Iskolaszék iratai. 131/1904.
Honthy Berta kiskunfélegyházi elemi népiskolai tanító díjlevele.
Forrás: MNL BKML XII. 21. A Kiskunfélegyházi Római Katolikus Iskolaszék iratai. 131/1904.

 

Jegyzetek

 

(1)  Móra Ferenc: Szép karácsony szép zöld fája. Részlet. In: Móra Ferenc: A körtemuzsika. Elbeszélések, mesék. Forrás: Internet http://mek.oszk.hu/00900/00972/00972.htm#121
(2)  A dr. Géfin Gyula szerkesztésében megjelent A szombathelyi egyházmegye története c. könyv III. kötetében (Történelmi névtár) a következőt olvashatjuk Honthy Berta testvéröccséről Honti (?) Béláról: „Sz(ületett ) Szentesen 1866. január 24-én Honthy (sic!) László városi levéltáros és Bodor Ágnes szülőktől.” [Honthy László nem Szentesen, hanem Kiskunfélegyházán volt városi levéltáros, miután a család Szentesről Félegyházára költözött - Mayer László]. Forrás: Internet http://193.225.149.5/vdkweb/vm_egy hazmegye_3k/3k_2r.html [445. Honti Béla]
(3)  Magyarország vármegyéi és városai. Borovszky Samu szerk. Bács-Bodrog vármegye I. Közoktatásügy. Írta: Argay Bálint. Forrás: Internet http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0002/14.html
(4)  Magyar Nemzeti Levéltár Bács Kiskun Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL BKML) XII. 21. A Kiskunfélegyházi Római Katolikus Iskolaszék iratai (a továbbiakban: XII. 21.) Iskolaszéki Jegyzőkönyv, 1883. okt. 20.
(5)  MNL BKML VIII. 314. A Kiskunfélegyházi Népiskolák Igazgatósága iratai (a továbbiakban: VIII. 314.) Kiskunfélegyházi elemi népiskolai tanítók törzskönyve. Honthy Berta
(6)  Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó (politikai hetilap) 1917. augusztus 5. „Halálozás” (Honthy Berta halálhíre).
(7)  Kalmár József és neje Fazekas Anna kiskunfélegyházi lakosok 1880-ban 2500 forint tőkét adományoztak tanítók és tanulók segélyezésére. Forrás: Vasárnapi Újság XXVII. évfolyam 14. szám. 1880. április 4. 228-229.p.
(8)  Neszveda István püspök 1889-ben tízezer forintot adományozott a Vác-egyházmegyei Tanítóegyesületi Tápintézet javára. A tanítóegyesületnek minden, a váci egyházmegyei hatóság alatt álló tanító tagja volt, így Honthy Berta is. Forrás: Vasárnapi Újság XXXVI. évfolyam 35. szám. 1889. szeptember 1. 570.p. valamint Váci Püspöki és Káptalani Levéltár. 1. Váci Püspöki Hivatal iratai. Consociatio docentium. Tanítóegyesület. http://leveltar.vaciegyhazmegye.hu/puspoki_lista/43/Tanitoegyesulet.html
(9)  MNL BKML VIII. 314. Kiskunfélegyházi elemi népiskolai tanítók törzskönyve. Honthy Berta
(10)  MNL BKML VIII. 314. Népiskolai anyakönyv 1895/96.
(11)  Magyar Katolikus Lexikon online. Világban élő sarutlan karmeliták. Forrás: Internet http://lexikon. katolikus.hu/V/vil%C3%A1gban%20%C3%A9l%C5%91%20sarutlan%20k%C3%A1rmelit%C3%A1k.html
(12)  Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó (politikai hetilap) 1917. augusztus 5. „Halálozás” (Honthy Berta halálhíre).
(13)  Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó (politikai hetilap) 1917. augusztus 5. „Halálozás” (Honthy Berta halálhíre).
(14)  Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó (politikai hetilap) 1917. augusztus 5. „Halálozás” (Honthy Berta halálhíre). Rohonc: ma Rechnitz, Burgenland Ausztria
(15)  MNL BKML XII. 21. Iskolaszéki Jegyzőkönyv, 1917. augusztus 21.